Vezető hírek
Keresztury tette sikeressé Madách Mózesét
Egy politikai korszakokon átívelő dráma története
Pedig Madách, a magyar irodalom egyik kiváló tagja, és a reformkori írónemzedék jeles képviselője. A köztudatban többnyire egyműves szerzőként él, pedig Az ember tragédiáján kívül más drámái is voltak – meséli Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár főkönyvtárosa, aki a közelmúltban rendezett zalai közgyűjteményi napokon a Mózes című dráma és Keresztury Dezső kapcsolatáról tartott előadást.
Kiss Gábor és a Mózes című dráma Keresztury-féle átirata
- Madách számos drámát írt, és úgy látszik, hogy Az ember tragédiáján kívül csak a Mózes az, ami kiállja az idők próbáját, bár sajnos ezt a művet sokkal kevesebben ismerik. Talán azért merültek feledésbe a drámaíró alkotásai, mert nem volt hagyományos értelemben színpadi szerző, és színházi gyakorlata sem volt. Művei inkább könyvdrámáknak számítanak, amiknek a nyelvezete kicsit nehézkes és a színpadra állításuk sem könnyű. Ahhoz, hogy színházi környezetben működjenek, kell egy „közvetítő”, vagyis egy olyan személyiség, aki a közönség számára befogadhatóvá teszi a műveket.
Kiss Gábor felidézte, hogy Az ember tragédiája esetében Arany János volt a kulcsfigura, hiszen ő alkalmazta színpadra a drámát, könnyítve a szöveg nyelvezetén, verselésén. Így hatalmas szerepe van abban, hogy sikertörténet lett ez a Madách-mű.
Keresztury Dezső (középen) a Mózes veszprémi próbáján (Forrás: Film Színház Muzsika)
- Valami hasonló történt a Mózessel is, csak jóval később. Madách 1860-61-ben írta ezt a darabot, és közel sem dolgozott rajta olyan sokat, mint a Tragédián. Úgy küldte el a művet egy pályázatra, hogy nem mutatta meg előtte senkinek. A bírálóbizottság tagjai – köztük Arany János, Jókai Mór és Kemény Zsigmond – nem is nagyon tudtak mit kezdeni vele, bár számos részletét komoly és értékes munkának találták. De egyes vélemények szerint a nyelvi megformálása sok kívánni valót hagyott maga után. Azt is tudni kell, hogy a mű az 1860-as évek elejének lázas légkörében született, amikor meghiúsult a kísérlet, hogy a szigorú abszolutisztikus rendszert felváltsa egy parlamentáris berendezkedés. Az uralkodó berekesztette az országgyűlést (amelynek Madách is tagja volt), emiatt nagy volt az elkeseredés.
Kiss Gábor hozzátette: a Mózessel Madách az Egyiptomból kivonuló, hazát kereső, néppé formálódó zsidók történetét használta fel arra, hogy kitartásra, valamint a nemzeti és szabadságeszmények iránti elkötelezettségre buzdítson. A dráma azonban nem lett sikeres. Megjelent ugyan nyomtatásban, majd a Kolozsvári Nemzeti Színház is műsorra tűzte, de csak két előadást ért meg. Hasonló történt 1925-ben Budapesten is, ahol a Nemzeti Színházban játszották, de megint csak elmaradt a siker. Még a neves szereplőgárda (Jászai Mari, Abonyi Géza) ellenére is. Több évtizednyi csend után Keresztury Dezső hozott áttörést, akit az 1960-as évek közepén, a veszprémi Petőfi Színház igazgatója, Turián György kért fel arra, hogy dolgozza át színpadra a drámát.
Mózes Kass János grafikáján
- Keresztury visszaemlékezéseiből kiderül, hogy eleinte nem nagyon örült a felkérésnek, mert nehezen kezelhető műnek tartotta, de végül megbirkózott vele. Modernizálta a dráma szerkezetét, rövidítette, és nyelvileg kezelhetőbbé tette a szöveget. Történeti szempontból pedig különösen érdekes, hogy Kereszturynak a korábbi „belemagyarázásokat”, áthallásokat is le kellett rántania a szövegről. Hiszen Madách idejében sokan Széchenyit, vagy Kossuthot látták Mózesben, Egyiptomot meg Ausztria szimbolikájaként értelmezték a politikai helyzet miatt. Az 1960-as évek közepén egy más légkörben készült az átirat. Tíz év telt el az 1956-os forradalom óta, és még nagyon közel volt a holokauszt emléke is. Emiatt Keresztury egy jelentős változtatást tett a szövegen. Mózes végakaratát Madách még úgy fogalmazta meg a dráma végén, hogy „Körülünk tengernyi az ellenség. Gyűlölet tarthatja csak fenn népét Izraelnek, szeretet csúfosan olvasztaná el”. Ez egy áthallás lehetett a már említett 1860-as évek politikai hangulatára. Keresztury úgy írta át ezt a részt, hogy „A hit és a hűség tarthatja csak fenn népét Izraelnek.”, ami véleményem szerint egy vállalható átalakítás volt a maga korában – fogalmazott a főkönyvtáros. – Madách egy olyan „alapanyagot” tett le a Mózessel, amit a különféle korszakokban különféle módon lehet értelmezni. Hol a szabadságvágyra, hol az egységért aggódó népvezér figurájára helyezve a hangsúlyt, de a népen belüli ellenséggel és önmagával is vívódhat a főszereplő az egyes értelmezésekben.
Keresztury Mózes átirata végül nagyon jól sikerült. A veszprémi 1966-os debütálást – ami egyfajta vidéki próbája volt annak, hogy működőképes-e a darab – jól fogadta a közönség. A dráma tájelőadásként még Zalaegerszegre is eljutott. 1967-ben már a fővárosi Nemzeti Színház is műsorra tűzte az előadást. A címszerepet Sinkovics Imre játszotta. Kiss Gábor megemlítette, hogy könyvtáruk birtokában van a Nemzeti Színház színészeinek kézjegyével ellátott színlap, ami a Keresztury-hagyaték révén került hozzájuk. A darabot az 1980-as évek végéig játszották, összesen 450 előadást ért meg. A háromszázadik előadáson ünnepélyesen köszöntötték Keresztury Dezsőt is, mint a művet színpadra segítő alkotót.
Az általa újraszövegezett mű, 1966-ban már kötet formájában is megjelent, melyhez Kass János, a korszak híres grafikusművésze készített illusztrációkat; ez a könyv szintén megtalálható a könyvtárban. Érdekesség, hogy a kötet végén egy tanulmány olvasható a Mózes című dráma történetéről, amit maga Keresztury Dezső írt.
MEGOSZTÁS
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
-
rövidhírek
Prószasütő csapatok jelentkezését várják a XXVIII. PrószafesztiválraTakarékosság - Kiszámíthatóság éves távlatokbanMegállapodás a ZalaZONE és a Modenai Egyetem Ferrari Tanszéke közöttMegújul a Várkör utca egy szakaszaA 76-os főútra dőlt egy fa a csácsi arborétum közelébenBusz helyett biciklivel! Eltűnt, majd megkerült a kerékpárAszfaltozás miatt lezárják a Budai Nagy Antal utcai parkolót ZalaegerszegenLess Nándor-díjas földrajztehetségIvóvíz-és szennyvíz-rekonstrukció a Hoffhalter Rudolf utcábanBejelentette polgármester-jelöltjét a Tiéd a Város Egyesület -
rovatunk hírei
Uniós jogok és tudnivalók utazóknak!Felejthetetlen hétvégi program az egész családnak!Hová tűnt május 1. szellemisége?Élő internetes közvetítés az egerszegi Kamarák HázábólAz új Európai Bizottság (x)A pergamen nem kutyabőr2014.09.19. POP UPvideoGyenesdiás gyorsan gyarapodikTermészettudományos oktatás eszközrendszerének és módszertanának fejlesztése a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban TÁMOP-3.1.3.-11/2-2012-0023 top 10
Anya csak egy van; várostörténeti sétát szervezett a Tourinform irodaTakarékosság - Kiszámíthatóság éves távlatokbanPrószasütő csapatok jelentkezését várják a XXVIII. PrószafesztiválraRetro majális a zalaegerszegi AlsóerdőnNyitott porták, nyitott emberek