2017.02.28., kedd - ElemérZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Kötet a zalai honvédek kárpátaljai bevonulásáról

2017. február 15. szerda, 15:06
Szerző: -pet-; Fotó: pP
A magyar királyi 9. honvéd önálló gyalogdandár 1939 márciusi kárpátaljai bevonulásának történetét, és a magyar-szlovák fegyveres összecsapás körülményeit tárja fel Molnár András történész (az MNL Zala Megyei Levéltárának igazgatója) és dr. Szabó Péter hadtörténész (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos főmunkatársa) újabb közös kötete.

A szerzőpáros immár negyedszázada kutatja a korszak történéseit, és annak zalai kötődéseit. Munkájukból már több kiadvány is született. A legfrissebb a „Zalai honvédek Kárpátalján” című könyv, melyet a minap mutattak be a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban.

Balaicz Zoltán polgármester köszöntője után Kiss Gábor, a házigazda intézmény igazgatója elöljáróba elmondta: 1992-ben jelent meg az első közös kötet „Frontnaplók a Don-kanyarból 1942-43” címmel, mely az Oroszországban hősi halált halt zalai honvédeknek állít emléket. A két történész azóta is folyamatosan végzi a kutatómunkát; nemcsak a doni katasztrófa körülményeit, hanem többek között az erdélyi és kárpátaljai bevonulás történetét is feltárva. A mostani kiadvány korabeli visszaemlékezések és fotók alapján a kárpátaljai eseményeknek állít emléket. De a kötet abból a szempontból is hiánypótló, hogy az önálló magyar haderő megszületésének körülményeire is rávilágít.

Molnár András a kötetbemutatón

Háború, vagy fegyveres összetűzés?

A történeti, illetve hadtörténeti háttérről Szabó Péter szólt. Elhangzott: a magyar királyi honvédség csapatai a Csehszlovák állam szétesését követően, 1939 márciusában kisebb harcok árán ismét birtokba vették a trianoni békeszerződés során elcsatolt Kárpátalját. A kárpátaljai hadműveletek második szakaszában, így a szlovák-magyar összecsapásban zalai honvéd csapattestek is részt vettek. A 9. önálló gyalogdandár nagykanizsai és zalaegerszegi alakulatai március 23-án indítottak támadást, és a következő napokban északnyugati irányban előrenyomulva vették birtokba a számukra kijelölt területeket. Mindeközben többször kerültek fegyveres konfliktusba az ellentámadást indító szlovák erőkkel, aminek számos halálos áldozata is volt mindkét oldalról. Az első zalai hősi halott Vitai Dávid honvéd volt, akinek temetési menetéről korabeli fénykép is látható a könyvben.

A szerzők érdekességképpen elárulták: hogy a szlovák-magyar összecsapás háborúnak tekinthető –e vagy sem, arról megoszlanak a vélemények. A magyar hadtörténészek nem nevezik háborúnak, „csupán” egy korlátozott hatókörű, korlátozott csapatokat és területet érintő fegyveres konfliktusnak. A szlovákok viszont a magyarokkal vívott „kis háborúként” tartják számon az összecsapást.

A zalai 9. önálló gyalogszázad március 23-án induló harci tevékenységét (a bevonulástól egészen a hazatérésig) Molnár András ismertette egy vetítettképes előadás keretében; a kötetben is szereplő korabeli fotográfiákat felhasználva. A könyv létrejöttével kapcsolatban elmondta: a kutatómunkában óriási szerepe volt az egykori honvédek azon leszármazottainak, akik rendelkezésükre bocsátották a korabeli dokumentumokat; legyen szó levelekről, sajtóban megjelent cikkekről, fotókról, vagy éppen szóbeli visszaemlékezésekről. A témát érintően nagyon kevés hadiokmány maradt fenn. A fotográfiák jórészt amatőr felvételek, melyekhez ritkán fűződik leírás, vagy egyéb dokumentáció, ezért nehéz volt a helyszínek és a szereplők beazonosítása. A támogató önkormányzatnak, magánszemélyeknek és a dokumentumokat rendelkezésükre bocsátó családtagoknak pedig ezúton is köszönik a közreműködést.

A szerzőpárosnak mindeközben egy újabb kiadványa is készülőben van. Mint elmondták, még az idén szeretnék megjelentetni az „Utóvédként a Donnál” könyvsorozat harmadik, kiegészítő kötetét, melynek korabeli levelezések, sajtótudósítások adják majd a gerincét.
    

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
LAPCSALÁD (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL
CÍMKÉK