Vezető hírek
A barátságok szabadidőben köttetnek
Beszélgetés a közművelődési ágazat kultúra napi díjazottjával, Léder Anitával
Többféle kézműves ág felé is hajlott, a sorból kiemelkedik a textilművesség. Rajztanárnak készült, de érdeklődik a pszichológia iránt is. Foglalkozik lakberendezéssel. Nyíltak előtte más kapuk, alternatív utak, mégis maradt a közművelődésben, ahol 1986 óta tevékenykedik. S bármilyen hihetetlen számára a zalaegerszegi kollégák között most ő a rangidős. Meglepődve és örömmel fogadta az elismerést.
Léder Anita az elismerő oklevéllel
- Negyedik osztályos voltam, amikor vidékről beköltöztünk Zalaegerszegre és a Kilián (ma Liszt) iskolában zene tagozatos lettem. Ez az iskola és az akkori pedagógusok nagyon meghatározóak voltak a továbbiakban. Azt hiszem ezt minden „zeneis” elmondhatja magáról. Ott megtanultuk hogyan álljunk ki mások elé és hogyan vállaljunk felelősséget magunkért és a közösségért. A képzőművészet iránt is mindig érdeklődtem, szakkörös voltam a Kiliánban és később a Zrínyiben is. Imádtam a technika órákat, a mai napig hasznosítom, amiket ott tanultam. Mindig is kétkezi ember voltam. Később a szövés iránt kezdtem érdeklődni, akkor még nem volt a képzésnek olyan rendszere, mint most, magamtól kellett rájönnöm a fortélyokra.
- Hogy kerültél a közművelődésbe?
- Rajztanár szerettem volna lenni, ám többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült bejutni a pécsi szakra. Munkát kellett keresnem, így lettem először képesítés nélküli óvónő, majd Teskándon napközis nevelő. Aztán nyílt az Apáczai ÁMK, ott lettem napközis tanár a népművelők melletti teremben. Átjárogattam, én is részt vettem a szervezésben, a kézműves programokban. Aztán lett egy pozíció és hivatalosan is én lettem a szervező. Meg a mozis. Mert annak idején hétfőn és pénteken este vetítés volt nálunk. Előfordult az is, hogy negyed óra késéssel ugyanaz film ment, mint az Ady moziban. Volt futkosás a tekercsekkel, meg izgalom, hogy átérjen időben. Telt házas előadások voltak. Közben persze elvégeztem a szükséges iskolákat is, meg egyéb képzéseket, ami érdekelt és kapcsolódott a munkámhoz, valamint a kézművességhez. Szinte egész életemben tanultam valamit. Így lettem szövőszakkör vezető, patchwork készítő, népi játék- és kismesterség oktató, csipkekészítő, szakoktató, de tanultam virágkötészetet, és szakképzett lakberendező is vagyok.
- Az állandó önképzés is egyfajta példamutatás.
- Mindig érdekelt a pszichológia. Érdekes lenne tanulni, csak úgy, hogy nincs tétje, az érdeklődés miatt.
- Nívós intézménybe, kiváló kollégák mellé kerültél.
- Tartalmas és színes kulturális élet volt az Apáczaiban, amíg óvoda és iskolák is működtek a házban. Olyan összetartás jellemezte a mindennapokat, amit tanítani sem lehet. Nagyon fájdalmas volt látni mindennek a leépülését is. Kelemen Gyula volt az egyik kollégám, aki alapító és oszlopos tag volt az ÁMK-ban és nála kreatívabb emberrel nem találkoztam ezen a területen a pályám során, azóta sem. Nagyon jó volt vele és egykori kolléganőmmel, Andris Csillával dolgozni. Rengeteg programot szerveztünk, amiből kiemelkednek a gyerektáborok. Volt, amit azért kellett szervezni, mert a gyerekekből lett fiatalok is vissza akartak jönni hozzánk. A mostani korlátozások idején megrázó látni, ahogy nem tudnak építkezni ezek a kapcsolatok, közösségek, nincsenek meg hozzá a közös élmények. A középiskolásoknak majdnem egy éve nincs már iskola, ami elég stresszes helyzet. De a barátságokhoz egyébként sem lenne elég a fizika óra, azok nem délelőtt a suliban születnek, hanem a szabadidős programokban. Ezek hiánya mély mentális nyomot hagyhat.
- Sok év Apáczai után jött a következő állomás, Andráshida.
- Az évszámokra nem emlékszem pontosan, de amikor a peremkerületek művelődési házait összevonták, egyre többször kellett megfordulnom Andráshidán is. Eleinte ingáztam, aztán egyszer csak lett ott asztalom, meg irodám. Kicsit furcsa volt eleinte ez a helyzet, mert el kellett ott fogadtatnom magam, megismerni az ottani embereket, mentalitást, érdeklődést. De végül is a jól bejáratott dolgokat vittem tovább ott is. Illetve nagy örömömre nagyon sok értelmiségi nyugdíjas él ott, gazdag intellektussal. Mindig kopogtatnak, mondják az ötleteket, én pedig segítek megvalósítani. Nagyon megszeretem azt a helyet.
-Tervek?
- A mostani világban bezárkóztak az emberek, kezdenek szétforgácsolódni a közösségek, vagy ahogy szokás nevezni a civil csoportok, amiből Andráshidán hat van. Ők nagy lelkesedéssel vették birtokba a volt óvoda megüresedett épületét, építgették, szépítgették, értékes tartalommal töltötték meg és létrehozták az Andráshidai Közösségi Házat. A mostani időszak embert és közösséget próbáló, reméljük, minél előbb vége szakad és újra elkezdődhet az élet minden területen. Fokozott figyelmet kell fordítani a közösségi kohézió megerősítésére, illetve ha szükséges megújítására. Ezt már tavasszal szeretném kezdeni. Ki kell találni, mi az, amit ilyen körülmények között lehet.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Prószasütő csapatok jelentkezését várják a XXVIII. PrószafesztiválraTakarékosság - Kiszámíthatóság éves távlatokbanMegállapodás a ZalaZONE és a Modenai Egyetem Ferrari Tanszéke közöttMegújul a Várkör utca egy szakaszaA 76-os főútra dőlt egy fa a csácsi arborétum közelébenBusz helyett biciklivel! Eltűnt, majd megkerült a kerékpárAszfaltozás miatt lezárják a Budai Nagy Antal utcai parkolót ZalaegerszegenLess Nándor-díjas földrajztehetségIvóvíz-és szennyvíz-rekonstrukció a Hoffhalter Rudolf utcábanBejelentette polgármester-jelöltjét a Tiéd a Város Egyesület -
rovatunk hírei
Uniós jogok és tudnivalók utazóknak!Felejthetetlen hétvégi program az egész családnak!Hová tűnt május 1. szellemisége?Élő internetes közvetítés az egerszegi Kamarák HázábólAz új Európai Bizottság (x)A pergamen nem kutyabőr2014.09.19. POP UPvideoGyenesdiás gyorsan gyarapodikTermészettudományos oktatás eszközrendszerének és módszertanának fejlesztése a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban TÁMOP-3.1.3.-11/2-2012-0023 top 10
Retro majális a zalaegerszegi AlsóerdőnAnya csak egy van; várostörténeti sétát szervezett a Tourinform irodaPrószasütő csapatok jelentkezését várják a XXVIII. PrószafesztiválraTakarékosság - Kiszámíthatóság éves távlatokbanNyitott porták, nyitott emberekSzomoru Miklós előadása a Zöld Könyvtári Esték sorozat keretében