Vezető hírek
A járdacsillagászattól az űrállomás-menetrendig
Mint mondja, ez nem jelent számára visszavonulást: egy percet sem unatkozott azóta, rengeteg teendője és terve van. A pedagógussal természettudományos és csillagászati ismeretterjesztésről beszélgettünk, meg egy picit a földönkívüliekről is.
„Univerzális” beszélgetés Bánfalvi Péterrel
- Néhány hónapja rendszeresen jelentkezik a Facebookon egy-egy aktuális csillagászati látnivalóról szóló poszttal. Tudatosan készült rá, hogy a nyugdíjba vonulása után a közösségi média lesz az új tanítási közege?
- Volt benne tudatosság, bár korábban is készítettem hasonló bejegyzéseket, csak nem ilyen intenzitással. Nyilván a felszabaduló idő most több lehetőséget ad erre. Az általam kiposztolt tartalmakat egyébként bárki elérhetné az interneten, ha rákeresne, de az a tapasztalatom, hogy a terjedelmesebb cikkeket, értekezéseket nem nagyon olvassák el az emberek. Inkább a fotóval illusztrált, rövidebb „szösszenetekkel” lehet felkelteni az érdeklődést.
- … vagy egy utcán felállított távcsővel?
- Igen, ezek az úgynevezett járdacsillagászati rendezvények is nagyon népszerűek, hiszen oda megyek a távcsővel, ahol az emberek nagy létszámban megfordulnak. Néha olyan is van, hogy alig akarnak hazaengedni…
- A „járdacsillagászat” elég jó megfogalmazása annak, hogy közterületen is lehet hasznos, sőt tudományos ismereteket terjeszteni.
- Nem én találtam ki a kifejezést, hanem John Dobson – 2014-ben elhunyt – amatőrcsillagász, akinek a tiszteletére világszerte szoktak kampányokat is szervezni. Nálam ezt a „kampányidőszakot” mindig a Hold aktuális, megfigyelésére alkalmas állapota idézi elő. Persze ehhez jó idő is szükséges. Ami az ismeretterjesztés további részét illeti, nemcsak a közösségi médiában és az utcán vagyok jelen, hanem iskolákban, művelődési házakban és más rendezvényeken is tartok, illetve tartunk a Vega Csillagászati Egyesület tagjaival közösen előadásokat.
- Nemrég a kertvárosi Apáczai Művelődési Házban nyitott meg egy gyermekrajzokból álló kiállítást, aminek a témája az univerzum volt. A Naprendszer bolygóin túl, űrlények is feltűntek a rajzokon. Hisz bennük?
- Meg vagyok róla győződve, hogy a Földön kívül létezik civilizáció! A kérdés az, hogy hol, mikor és milyen módon tudunk velük kapcsolatba lépni. Abban, hogy már jártak is itt a Földön, nem nagyon hiszek, de lehet, hogy csak azért nem, mert kevés hozzá az ismeretem. Annyi véletlen kellett ahhoz, hogy a földi típusú élet kialakuljon, hogy csoda, hogy itt vagyunk. Miért ne rendeződhettek volna máskor és máshol is össze a „véletlenek”.
- Az előbb említette a kapcsolatfelvételt. Lehetséges ez a mai ismereteinkkel?
- Az alapvető probléma az, hogy a tudomány a szénre épülő szerves anyagokat keresi, mert nem tudja elképzelni, hogy az élet másból is lehetne. Ezt a másra épülőt nem kutatja, mert nem tudja, hogy mit is keressen pontosan. A kapcsolatteremtésre persze vannak próbálkozások. A rádió és televízió által használt sugárzások már régóta elhagyják a Földet. Fényévekben is kifejezhető, hogy a hírünk milyen messzire jutott el…
- … már ha egyáltalán tudják fogni a mi „adásunkat”…
- Ha fejlettebbek nálunk – márpedig ezt feltételezzük –, akkor mindenképpen tudják!
- Elég sok film született már erről. Szokott sci-fit nézni, vagy tudománytalannak tartja?
- Szoktam, persze! Inkább azt furcsállom bennük, hogy szinte mindegyik valamilyen konfliktusra, háborúra épül, ami az emberek és a földönkívüliek között zajlik. Talán csak egy régi sorozatot tudok, az Egy úr az űrből címűt, ami a barátságra épült. Hiszem, hogy ez a kapcsolatfelvétel a földönkívüliek részéről nem lenne ellenséges. Ha már idáig eljutnak, érdeklődnek irántunk és kommunikálni is akarnak, akkor ez egy olyan fejlettségi szintet jelez, amiben a „lények” már nem hódítani és ölni akarnak. Sokkal jobban foglalkoztat az a kérdés, hogy vajon most, velünk egy időben élnek-e más lények, léteznek-e más civilizációk az univerzumban? Olyan hosszú a világegyetem időskálája, és ebben olyan parányi az a szakasz amióta a földi élet kialakult, hogy joggal merül fel az a kérdés, ha találunk is valahány ezer-, vagy százezer fényévnyire mondjuk valami jelet, ami más civilizáció létezésére utalhat, az vajon még létezik-e. Hiszen mint tudjuk, egy fényévnyi távolság egy évet jelent.
- Sosem gondolt arra, hogy hivatásos csillagász legyen és ne „csak” amatőr szinten, a tanítás mellett foglalkozzon ezzel?
- De, főleg mert már középiskolás koromban távcsöveket építettem! Viszont annyira példaértékű és inspiráló osztályfőnököm volt gimnáziumban, hogy inkább olyan pedagógussá szerettem volna válni, mint amilyen ő volt. Ez akkoriban nagyobb vonzerőt jelentett, mint a csillagászok bizonytalan megélhetése. Sőt, még ma is sok csillagászról tudok, aki nem tud a szakmájában elhelyezkedni.
- Ha már pedagógiánál tartunk, a csillagászat mennyire jelenik meg ma a közoktatásban?
- A természettudományos tantárgyakon belül valamennyire igen, de általánosságban elmondható, hogy kevés az az óraszám, amit például az általános iskolákban a természettudományos ismeretek átadására lehet szánni. A kísérletezésre, a szemléltetésen alapuló oktatásra pedig még kevesebb lehetőség jut. Ez nem is mindig az eszközök hiányából fakad, hanem sajnos a tanárok annyira leterheltek, hogy nincs mindig idejük erre tudatosan készülni, ötletelni. Ezenkívül még mindig nagyon sok lexikális tudást várunk el a gyerekektől, amit néha fölöslegesnek érzek.
- Pedig a diákokat épp a kísérletezéssel, szemléltetéssel lehet megfogni.
- Ráadásul mindig a legkisebbek a legkíváncsibbak! Ez jól látszik az előadásokon, rendhagyó órákon is. Ott többnyire fegyelmezettek, érdeklődőek a diákok, és mernek is kérdéseket feltenni. Teljesen szemléltetés-párti vagyok, a matematika oktatás terén éppen úgy, mint a fizikában. Amit egy gyerek megfoghat, azt hadd fogja meg. Ez sokszor többet ér, mint egy Youtube-bejátszás. Persze a digitális eszközök használatának sem vagyok ellenzője. A kettőt kellene valami összhangba hozni.
- Már a beszélgetésünk elején említette, hogy nyugállományba vonulása ellenére nagyon aktívan telnek a napjai. Milyen szakmai feladatokat tűzött ki a következő időszakra?
- Az egyik legfontosabb talán az, hogy a VEGA csillagvizsgálóját szeretném jobban kihasználni. Ez egy 20 centiméteres tükörátmérőjű távcső, kamerákkal felszerelve. Halvány objektumok fotózására szolgál és távoli számítógéppel is működtethető. Szeretnék továbbá az interneten videóelőadásokkal megjelenni, segítve ezzel a pedagógusok munkáját. Az erkélyemen van egy meteor megfigyelő kamera, amit kisebb felújítás után intenzívebben használnék a jövőben. De, feladatomnak érzem azt is, hogy küzdjek a neten terjedő álhírek és téves információk ellen. Például, hogy a felettünk áthaladó űrállomást ne nézzük UFO-nak! A saját honlapomon meg is jelenítem a Nemzetközi Űrállomás hazai „menetrendjét”, bárki megnézheti a pozícióját.
- Ha most tél végén felnézünk az égre, milyen érdekesebb jelenséget láthatunk?
- Reggelenként a Vénusz és a Jupiter a Nap előtt kelve válik a hajnali szürkületben látványossággá, este pedig a Marsot látni erőteljesen. Néhány hétig még tudunk bennük gyönyörködni.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Prószasütő csapatok jelentkezését várják a XXVIII. PrószafesztiválraTakarékosság - Kiszámíthatóság éves távlatokbanMegállapodás a ZalaZONE és a Modenai Egyetem Ferrari Tanszéke közöttMegújul a Várkör utca egy szakaszaA 76-os főútra dőlt egy fa a csácsi arborétum közelébenBusz helyett biciklivel! Eltűnt, majd megkerült a kerékpárAszfaltozás miatt lezárják a Budai Nagy Antal utcai parkolót ZalaegerszegenLess Nándor-díjas földrajztehetségIvóvíz-és szennyvíz-rekonstrukció a Hoffhalter Rudolf utcábanBejelentette polgármester-jelöltjét a Tiéd a Város Egyesület -
rovatunk hírei
Uniós jogok és tudnivalók utazóknak!Felejthetetlen hétvégi program az egész családnak!Hová tűnt május 1. szellemisége?Élő internetes közvetítés az egerszegi Kamarák HázábólAz új Európai Bizottság (x)A pergamen nem kutyabőr2014.09.19. POP UPvideoGyenesdiás gyorsan gyarapodikTermészettudományos oktatás eszközrendszerének és módszertanának fejlesztése a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban TÁMOP-3.1.3.-11/2-2012-0023 top 10
Retro majális a zalaegerszegi AlsóerdőnAnya csak egy van; várostörténeti sétát szervezett a Tourinform irodaPrószasütő csapatok jelentkezését várják a XXVIII. PrószafesztiválraTakarékosság - Kiszámíthatóság éves távlatokbanNyitott porták, nyitott emberekSzomoru Miklós előadása a Zöld Könyvtári Esték sorozat keretében