Az aradi vértanúkra emlékeztek

Október hatodika csendes nap, csendes emlékezés.

Csány László (Zalacsány 1790 - Pest 1849) révén zalai érintettje is van az 1848/49-es forradalom és szabadságharc bukása utáni kivégzéseknek. Bár a legtöbb vértanú miatt a köztudat csupán Aradhoz kapcsolja a megtorló eseményeket, de mint az ünnepségen is elhangzott, Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt és Csány Lászlót Pesten végezték ki.

Hermann Róbert mondott ünnepi beszédet

A gyászmegemlékezésen elsőként Balaicz Zoltán polgármester mondott beszédet. 

- 174 éve kegyelettel gondolunk a vértanúkra, szomorúsággal, gyásszal és talán az igazságtalanság okozta indulattal. A kivégzettek bűne az volt, hogy hűek maradtak becsületükhöz. Nagyon különböző emberek voltak, akik a jó ügyért kerültek egy táborba, jól küzdöttek és emelt fővel haltak vértanúhalált – mondta. Majd a 175 évvel ezelőtt kitört forradalom sikerei között egy másik zalai hőst is kiemelt, Püspöki Gráciánt, aki a visszafoglalt Budára kitűzte a zászlót. – Október hatodika csendes nap, csendes emlékezés. Mi lehetett volna másképp, tanultunk-e egykori hibáinkból?

A megemlékezés koszorúzással zárult

Ezután Hermann Róbert történész professzor mondott emlékező beszédet. Többek között utalt arra, hogy a vértanúk sorsa valójában már egy évvel korábban eldőlt, mert olyan döntéseket hoztak a szabadság érdekében, amelyek mellett végig kitartottak. Majd részletezte a vértanúk életeseményeit. 

Az ünnepség koszorúzással zárult. A megemlékezésen közreműködött Czegő Teréz színművész, ifj. Horváth Károly népzenész és tanítványai, valamint a városi fúvószenekar és több középiskola diáksága is képviseltette magát.