2017.11.24., péntek - EmmaZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Városvédők: fókuszban az épített örökség

2016. október 28. péntek, 11:44
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
Őrizzük meg, újítsuk fel. De úgy, hogy közben az eredeti stílus és érték is megmaradjon, ám a 21. század kívánalmainak is megfeleljen egy-egy régi ház. Vagy netán egy egész utca?

A feladat nem könnyű, annál is inkább, mert a jogszabályi háttér igen szerteágazó és bonyolult, ráadásul egyes elemei még nem kristályosodtak ki teljesen. Az épített örökség helyi védelméről esett szó a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület legutóbbi ülésén, ahol Agg Ferenc Podmaniczky-díjas építész tartott előadást. Az összejövetel apropóját ezúttal az adta, hogy néhány hónappal ezelőtt fogadták el a településkép védelméről szóló törvényt, bár a végrehajtási rendelet még nem készült el.

Az Ady utcában sok a mentei való érték

 Érték- és utcaképvédelem

Agg Ferenc bevezetésképpen elmondta: a helyi értékek védelme a kulturális örökségvédelem része kell, hogy legyen. A jogszabályi háttér három törvény – a kulturális örökségvédelmi törvény, illetve ezen belül a helyi védelmi rendelet, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény és a nemrég elfogadott településkép védelméről szóló törvény – köré csoportosul.

Zalaegerszegen egy-egy épület védelmének tényét az értékvédelmi rendeletben rögzítik. Hogy mit védünk, az leginkább politikai akarat és szakmai konszenzus kérdése – fogalmazott az építész. Hozzátette: sajnos gyakorta nem becsüljük meg kellően értékeinket, és sokszor hiányzik a védelemhez, karbantartáshoz, vagy szakszerű felújításhoz szükséges forrás is.

Hogy miért nem természetes dolog a védelem, annak társadalmi és történeti okai vannak Agg Ferenc szerint. Mint mondta: nincs folytonosság az építészetben, ami egyúttal egy társadalmi lenyomat is. Az egymást váltó hatalmi rendszerek mindig felülírták, vagy erőszakos eszközökkel el is pusztították az előző korok értékeit, s ez látszik az építészeten is.

Agg Ferenc

Zalaegerszegen érdemes például megfigyelni azt a jelenséget, hogy az 1980-90-es évek fordulóján a tehetősebb rétegek hogyan vonultak ki a belvárosból. Aki megtehette, inkább Andráshidán, vagy Csácsban építkezett. Az szinte senkinek sem jutott eszébe, hogy a belváros régi polgári házait vásárolják meg, újítsák fel. A belvárosban élés ma sem nagy divat. Ennek következménye jól látszik; az Ady utcában például több elhanyagolt, jobb sorsra érdemes egykori polgári épület áll üresen, leromlott állapotban.

Ami a védett, értékes épületek felújításának konkrétumait illeti: rendszeresen probléma, hogy milyen nyílászárót, milyen hőszigetelést, milyen ráépítést lehet alkalmazni, úgy hogy az eredeti stílus, illetve az épület eredeti tömege ne változzon. Jó és rossz példákat egyaránt látni városszerte.
Agg Ferenc szerint, ha egy épület helyi védettség alá kerül, akkor a védelemnek az egészre kell vonatkoznia, nemcsak a ház egyes részeire, például a homlokzatra. Ez utóbbi hibás nézet miatt sok rossz megoldás született az elmúlt évtizedben (például Batthyány utcában, Ady utcában). A felújításnál az a lényeg, hogy az alkalmazott építészeti megoldás ne legyen domináns, s az eredeti épület tömege, utcaképi szerepe ne változzon.

Apropó utca: a szakember úgy látja, hogy bizonyos esetekben szükséges az utcakép, vagy utcaszakasz védelme is. Zalaegerszegen az Ady utcában van a legtöbb értékes házsor, így az egységes védelmet igényel. De az egykori polgári városrészekben (Jókai út, Vörösmarty utca, Botfy utca) is vannak értékes szakszok.

Az építész szerint adókedvezményekkel, különféle támogatásokkal lehetne a tulajdonosokat ösztönözni szakszerű felújításra. De a helyi médiumoknak is hangsúlyosabban kellene foglalkozniuk a kérdéssel: bemutatva, hogy mi az érték, illetve hogy mi az ami jól, vagy épp rosszul sikerült egy-egy felújítás alkalmával, vagy egy új épület régi környezetbe illesztésével.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL
CÍMKÉK