2017.11.24., péntek - EmmaZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Gépeltérítés és medvehagyma-túra

2017. február 02. csütörtök, 19:43
Szerző: -pet-
Hol van a Mária-kút, mi volt régen a Parkerdő helyén és mi köze van Andráshidának egy fegyveres repülőgép-eltérítéshez? A napokban jelent meg a város első írásos említésének 770. évfordulójára a Zalaegerszegi Tourinform Iroda legújabb kiadványa, a Különleges Zalaegerszeg – Városrészi kalandozások című kötet, melyet Tódor Tamás, az iroda munkatársa írt és szerkesztett.

Mint azt a cím is jelzi, a kiadvány ezúttal a külvárosokba kalauzolja az olvasókat – illetve a turistákat és a kíváncsi helybélieket –, bemutatva az egyes peremkerületek történetét. Csácsbozsok, Pózva, Andráshida, Jánkahegy, Kertváros, Landorhegy… minden sorra kerül a könyvben – hogy csak néhányat említsünk a város húsznál is több peremkerületéből. Sok persze az ismerős történet, ám biztos mindenki talál igazi ínyencségeket, érdekességeket is a füzetben.

Csács és Bozsok például 1888-ban egyesült egy településsé, ám majd csak 1963-ban csatolták a városhoz. Ma a megyeszékhely egyik kirándulóparadicsomának is számít. Főleg tavasszal, amikor a Csácsbozsoktól északra lévő, Kisfaludi-hegy lábánál található Mária-kút környékén beindul a medvehagyma-szezon. A kút egyébként három forrás találkozási pontjánál létesült. Vizét 2008-ban bevizsgálták, s kiderült, hogy ásványvíz minőségű.

Turisztikai kiadvány a városrészekről

Ma már furának tűnik, de a Parkerdő hajdan marhalegelő volt: 1969-1977 között alakították itt ki a gazdag vegetációjú, 65 hektáros zöldterületet, mely egyúttal a Zala-völgy legnagyobb erdőnövekedését is jelentette. Több mint 81 fafaj és számos védett növény található az erdőben, mely a 2000-es években tanösvénnyel is bővült.

Andráshida nemcsak a hídjáról, templomáról, kápolnájáról nevezetes. Az 1700-as évek közepén boszorkányok után is „nyomoztak” a törvény emberei. A 20. század második felében pedig a település élete összefonódott a repülőtér és a szovjet laktanya történetével. 1953-ban avatták fel a repteret; napi két járat is érintette Budapestet. Még a Zala folyóból kifogott rákokat is a menetrend szerint közlekedő gépek vitték a menő fővárosi éttermekbe.

A kötetből kiderül, hogy a településhez kapcsolódik valamelyest a hazai polgári repülés első fegyveres gépeltérítése is. 1956 nyarán a MALÉV Budapest-Szombathely-Zalaegerszeg járatának gépét Győr felett eltérítették, így az német légtérben landolt. A fedélzeten történt dulakodásban két zalaegerszegi férfi is megsérült és kórházba került.

A Tourinform Iroda könyvében kiemelt helyet kap a Landorhegy, a Páterdomb, a Kertváros, na és a várost övező „hegyek” története is. Bemutatva az itt megbúvó idegenforgalmi nevezetességeket, természeti értékeket és a településrészek létrejöttének érdekességeit. Fotókkal és térképpel illusztrálva a rövid szövegeket.

 

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL
CÍMKÉK