Negyvenéves a zalaegerszegi teátrum

Gálaesttel ünnepelt a Hevesi Sándor Színház

Természetesen a támogatók, fenntartó képviselői sem maradtak távol a jubileumi eseményről.  Nem könnyű 40 évnyi művészeti munkából visszatekintést összeállítani, két órás műsorba nem is férne bele. Ezért csak szemezgetésre volt mód a rendezvényen. Az ünnepség első állomásaként megkoszorúzták az előtérben lévő Hevesi Sándor – a színház nagykanizsai születésű névadójának – szobrát. 

Ha teljesen pontosan akarunk fogalmazni, valójában 41 éves a színház, de az első évet névtelenségben, próba időszakként, beavatóként indították, mivel a korábbi években is voltak hasonló, de sikertelen próbálkozások. A ’70-es évek végére, ’80-as évek elejére azonban megérett az idő, és a lakosság fogadókészsége is, hogy itt kőszínház létesüljön- utalt erre az időszakra köszöntőjében Szentmártoni János helyettes államtitkár (KIM), illetve Balaicz Zoltán polgármester. Előbbi a kulturális kormányzat főhajtását fejezte ki az alkalom kapcsán.

- „A színház nem földi színtér A színház menedék. Csodák világa. Lehetsz ott királynő, császár és szolga, bohóc és kurtizán. Veled ott minden megtörténhet. Meghalhatsz. Újjászülethetsz. A színház: szerelem! Örökké tartó láz." – fejezte ki véleményét Polgár Ernőtől vett idézettel a polgármester, miközben köszönetet mondott a megálmodóknak, és elismerő oklevelet adott át a jelenlegi stábnak. 

Szintén oklevélben fejezte ki dicséretét Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos, aki a teátrum tanító hatásairól beszélt. Köszöntötte mindazokat, akik ha csak egy-egy mozdulatot is tettek a színpadon vagy azon túl a színház létéért. 

A gálaest közönségének soraiban foglalt helyet többek között Halasi Imre Jászai Mari- díjas rendező, a színház alapító- és örökös tagja, egykori színházigazgató, illetve Stefán Gábor koreográfus, egykori színházigazgató. A műsor elején Besenczi Árpád igazgató díszokleveleket adott át a hűséges bérletes nézőknek, illetve Böhm György Jászai Mari- és Nádasdy Kálmán-díjas rendezőt, a színház alapító tagját, az örökös tagok sorába emelte. Bőhm rövid hitvallását osztotta meg ez alkalomból, „a színház nem éltre-halára van, hanem a színház életre van. 

A gálán a „régi arcok” közül viszontláthattuk Áron László színművészt, Nemcsák Károly Jászai Mari-díjas színművészt, a József Attila Színház igazgatóját. A közelmúltból pedig Sasvári Sándor Jászai Mari-díjas és EMeRTon-díjas színművészt, Foki Veronika színművészt. Két évvel ezelőtt a „Sose halunk meg” című darab főszereplőjeként jött Zalaegerszegre fellépni Koltai Róbert Jászai Mari-díjas érdemes művész, aki ezúttal Thomass Mann üdvözlését szavalta el fenomenálisan. Szintén nagy ováció kísérte Ecsedi Erzsébet Aase-díjas színművész színre lépését. A közelmúltban kapott országos elismeréseihez gratulált a direktor. A prózai előadásokat zenés-táncos betétek egészítették ki. Ez utóbbiak között Bellus Attila színművész egy sanzonnal állított emléket Császár Gyöngyi Aase-díjas alapító színésznőnek. 

A gála végén állva tapsolta meg a jubiláló színházat a közönség.