Versek nyomorúságos környezetből

 Pannon Tükör lapszám- és Juhász Tibor kötetbemutató

Az irodalmi délutánnak a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár adott otthont. A résztvevőket Tóth Renáta igazgató köszöntötte, majd dr. Gyimesi Endre, a kulturális folyóiratot kiadó Pannon Írók Társaságának újabb öt évre megválasztott elnöke szólt a friss lapszámról. Elhangzott: a periodika formátuma a gazdasági helyzet miatt az idei évben kisebb méretűre változott, de közel 100 oldalon jelent meg a mostani szám. Bár a nyomdaköltségek és a szűkülő pályázati források folyamatosan kihívások elé állítják őket, a nehézségek ellenére igyekeznek helytállni.

Juhász Tibor (középen) Amire telik című kötetét is bemutatták (Fotó: Pannon Tükör/Mészáros T. László)

Ragaszkodtak a hagyományos rovatokhoz és a megszokott színvonalhoz, így most is hangsúlyos a szépirodalom, a társművészetek, valamint a helytörténet rovat. Utóbbiban egy igazi kuriózum olvasható, mégpedig a zalaegerszegi „Resti” – azaz a vasútállomás egykori éttermének – története, mely egy érdekes családtörténet is egyúttal. Sajnálatos, hogy a szerző, Háriné Eszéki Marianna (aki a hajdani tulajdonosok leszármazottja) írása megjelenését már nem érhette meg. A Báthory-iskola volt pedagógusa néhány héttel ezelőtt elhunyt.

Nagygéci Kovács József főszerkesztőhelyettes hozzátette: a Pannon Tükör második számában az Egymondatok sorozat két újabb része is olvasható, ezenkívül Nagy Szilvia képzőművész-tanár legutóbbi kiállításáról Frimmel Gyula grafikusművész írt tanulmányt. Interjú készült továbbá a tavalyi Pannon Tükör-díjas Szeifert Natália íróval, valamint a nemrégiben megjelent Csengey Dénes-Cseh Tamás dalokat tartalmazó, Másnap című lemezről is beszámol a lap.

A rendezvényen bemutatták Juhász Tibor költő, „Amire telik” című kötetét. A szerző 2023-ban Sziveri-díjat kapott, többek között a hazai szociográfiai hagyományok életben tartásáért. Sokak szerint írásai, költeményei valóban szociográfia-jellegűek, ám ő azt mondja, hogy ezt ilyen konkrétan nem lehet kijelenteni. Ugyanis nem módszertanilag dolgozik, hanem verseket ír, ahol az empátiának fontos szerep jut. Emellett persze valóban hangot ad bizonyos társadalmi csoportoknak (például a miskolci zártkerti szegregátum lakóinak), homogenizálni viszont nem szeretne – válaszolta Nagygéci Kovács József kérdésére.

Nagygéci Kovács József, Tóth Renáta, Gyimesi Endre, Bubits Tünde és Juhász Tibor (Fotó: Pannon Tükör/Mészáros T. László)

Ahogy a beszélgetés során elhangzott: inkább felmér, meglát, leltároz. Ez a fajta megfigyelő-elemző szemlélet jelenik meg írásaiban, melyek olykor kíméletlenül tükrözik a valóságot. Az is fontos számára, hogy ezekből a „leltárokból” történetek legyenek. Ilyenkor az egyes emberre koncentrál (olykor interjút is készít, amit később monológként használ fel írásaiban), de valamiféle társadalmi folyamatok mégis kirajzolódnak a szövegben. Sokszor felmerül, hogy a mélyszegénységről hogyan szabad beszélni? A témáról teoretikus viták is zajlanak. Juhász Tibor szerint fontos maga a szólás ténye. Az olvasónak pedig sokszor nehéz feladat mindezek befogadása, vagyis a szembesülés.

A szerző azt is elmondta, hogy egy-egy nyomorúságos környezet bemutatásánál nem arra reflektál, hogy egy adott ház, lakás miért pusztult le, hanem hagyja, hogy az olvasó a szövegből következtesse ki, hogy miképp alakulhatott ki ez az állapot. Sejtetések, utalások révén bontakozik ki minden történet.

A lapszámbemutatón végül arról is szó esett, hogy a Csengey Dénes-Cseh Tamás közös szerzeményeit felvonultató Másnap című lemez bemutatójára a Múzeumok éjszakáján kerül sor a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A megtalált, megtisztogatott szövegekből, félkész dallamfoszlányokból Beck Zoltán és Szűcs Krisztián készítettek egy zenés estet, majd egy lemezt, Csengey Balázs segítségével.