Vezető hírek
Miért nincs göcseji népviselet?
Hogy miért nincs, arról Marx Mária etnográfus tartott előadást a minap a Göcseji Múzeumban, az intézmény és a városi televízió Tudományos Esték című közös rendezvényén. A kérdés persze összetett: földrajzi, társadalmi és gazdasági oka egyaránt van annak, hogy más tájegységekkel ellentétben miért nem alakult ki valamiféle jellegzetes, jól felismerhető, egyedi díszítésű és színvilágú göcseji viselet.
Tudományos előadás a múzeumban
Marx Mária (képünkön), aki évek óta kutatja a témát, előadásában utalt Plánder Ferenc (1796-1967) és Gönczi Ferenc (1861-1948) néprajzi kutatómunkájára is. Előbbi a reformkor idején, utóbbi pedig az 1890-es évek végétől folytatott néprajzi gyűjtőmunkát, melyek természetesen kitértek a paraszti viseletre is. Konkrét göcseji népviselet az ő munkáikban sem szerepel. Általánosságban elmondható, hogy a 18. század végéig egy fehérítetlen házivászon paraszti viselet volt, jellemző az egész országban. A 18-19. század fordulóján kezdett a közrendűek viselete differenciálódni az anyagi helyzetnek megfelelően. A nemesi viselet ruhadarabjait a gazdagabb paraszti rétegek is hordhatták, maximum durvább anyagból. A legjellemzőbb azonban sokáig az egyszerű, vászonból készült ruha volt.
Német hatásra egyre jobban elterjedtek Magyarországon is a textiltechnológiai újítások, kémiai színezékek. Szélesebb anyag és színválaszték vált jellemzővé, az árut pedig vándorkereskedők terjesztették. Mindez hatott a paraszti öltözékre is, ami több generáción át változott. A szabadságharc után például a régi jobbágyviselet vált díszesebbé, a 19-20. század fordulóján a nemesi viselet leegyszerűsített változatát hordták a parasztok, az első világháború környékén pedig a polgárság nemzetközi viselete terjedt el az alsóbb társadalmi rétegeknél. Mindeközben konfekcionálódott előbb az alsóruházat, majd a felsőruházat is.
Gönczi Ferenc kutatómunkája során például ezt a polgári viseletet találta Göcsejben. Persze voltak még szegényesebb, saját készítésű vászonruhák is, az egyes családok anyagi helyzetétől függően. Annál is inkább, mert a polgárosodás fázisai nem egyszerre zajlottak le még a tájegységen belül sem. Gönczi „Göcsej, s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése” című művében inkább az általános paraszti viseletet írja le, ezen kívül a hetési viselettel, illetve a pacsavetéssel (speciálisan hajtogatott fejkendő) foglalkozott részletesebben. Hiszen konkrét göcseji paraszti viseletet ő sem talált.
Oka ennek többek között, hogy ez a vidék az említett századokban nem tartozott az ország fejlett régióihoz. Földrajzi elzártság, járhatatlan utak és szegénység volt a jellemző. A „szegek” vidékén – más régiókkal ellentétben – így nem honosodott meg a női háziipar sem. A göcseji asszonyok egyszerűen nem voltak abban az anyagi helyzetben, hogy öltözködési kultúrájukat alakítsák, ruháikat látványosan díszítsék, netalán fényűzésre használják. A göcseji emberek a szó jogi/társadalmi értelmében nem voltak parasztok, csak szegények (persze azt sem egyformán). Nemesek voltak, így nem volt paraszti öntudatuk; nemesi öntudatuk volt. Ezért nem alakult ki a háziipar sem, hiszen az paraszti dolog volt. Aki itt megengedhette magának, az inkább a polgárosodott "uras" ízléshez igazodott.
Összességében elmondható, hogy a már említett gazdasági, földrajzi hatások miatt a göcseji embereknél nem alakultak ki a népviselet kritériumai; vagyis hogy mit, mikor, milyen alkalomra kell/illik viselni. Enyhébb teleken így még az is előfordult, hogy a karácsonyi éjféli misére mezítláb mentek az asszonyok.
A Tudományos Esték március 1-én folytatódik. 17.00 órától dr. Redő Ferenc nyugalmazott régész tart előadást „Salla, a római kori regionális központ” címmel.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Prószasütő csapatok jelentkezését várják a XXVIII. PrószafesztiválraTakarékosság - Kiszámíthatóság éves távlatokbanMegállapodás a ZalaZONE és a Modenai Egyetem Ferrari Tanszéke közöttMegújul a Várkör utca egy szakaszaA 76-os főútra dőlt egy fa a csácsi arborétum közelébenBusz helyett biciklivel! Eltűnt, majd megkerült a kerékpárAszfaltozás miatt lezárják a Budai Nagy Antal utcai parkolót ZalaegerszegenLess Nándor-díjas földrajztehetségIvóvíz-és szennyvíz-rekonstrukció a Hoffhalter Rudolf utcábanBejelentette polgármester-jelöltjét a Tiéd a Város Egyesület -
rovatunk hírei
Uniós jogok és tudnivalók utazóknak!Felejthetetlen hétvégi program az egész családnak!Hová tűnt május 1. szellemisége?Élő internetes közvetítés az egerszegi Kamarák HázábólAz új Európai Bizottság (x)A pergamen nem kutyabőr2014.09.19. POP UPvideoGyenesdiás gyorsan gyarapodikTermészettudományos oktatás eszközrendszerének és módszertanának fejlesztése a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban TÁMOP-3.1.3.-11/2-2012-0023 top 10
Anya csak egy van; várostörténeti sétát szervezett a Tourinform irodaRetro majális a zalaegerszegi AlsóerdőnTakarékosság - Kiszámíthatóság éves távlatokbanPrószasütő csapatok jelentkezését várják a XXVIII. PrószafesztiválraNyitott porták, nyitott emberek