Vezető hírek
A szövegfelmondás helyett a test megmozgatása volt a cél
Szakadék a hivatalos és az alternatív színházak között
A szakember a „Színházi élet Zalaegerszegen a kezdetektől az állandó színház megnyitásáig” című tudományos konferencián tartott előadást a Reflex színpad és az 1970-es évek zalaegerszegi színháznevelési kísérletéről. A rendező már az elején kiemelte, hogy az 1960-as ’70-es évek amatőr, alternatív színházai és a hivatásos színházak között hatalmas szakadék tátongott. A rendezvényt követően ennek okairól beszélgettünk Merő Bélával.
Merő Béla (ZalaMédia archív/Pánczél Petra)
- A magyar színjátszás történetileg szóközpontú volt, aminek az lehetett az oka, hogy a Habsburg időszak alatt fontos volt a magyar nyelvű színjátszás megteremtése, hiszen – az iskolai színjátszóköröket kivéve – főleg német nyelvű színházak működtek. Ez azt is magával hozta, hogy kiszakadtunk az európai színházi fejlődésből, és drámáink, előadásaink szinte kizárólag irodalmi vonatkozásúakká váltak – mondta a rendező. – A kommunista időszakban erre ráépült a Marxista szemlélet is, így a színháznak – mint afféle reproduktív műfajnak – nem volt más funkciója, mint az irodalmi szöveg „felböfögése”, felmondása, minimális mozgás, koreográfia mellett. Így nem vált igazán önálló művészeti ággá a színház.
Az 1960-as években kibontakozó alternatív színházi mozgalmakat más szemlélet mozgatta; szó szerint is. Ahogy a rendező fogalmazott: a beszédre koncentrált, úgynevezett „lefúrt lábú, böfögő színház” helyett az amatőr, vagy alternatív színházaknak – így az 1970-ben létrejött zalaegerszegi Reflexnek is – az egész test megmozgatása volt a célja. Ezzel sokkal mélyebb tartalmakat fejeztek ki, és mélyebb szinten értelmeztek egy-egy művet, a hivatalos színházakhoz képest.
Jelenet a Reflex színpad Mutatványosbódé című előadásából (Archív. Forrás: Merő Béla)
- Sokáig nem volt hagyománya Magyarországon az alternatív színjátszásnak, mert sem a Horthy-korszak, sem a kommunista diktatúra nem adott teret számukra. Az áttörést tulajdonképpen az jelentette, amikor a ’60-as években Ruszt József megalapította az Egyetemi Színpadot, ami lehetőséget adott a kísérletezésre, a hivatalostól eltérő stílusú előadások létrehozására. Sokáig merev és áthághatatlan fal emelkedett az itthoni amatőr- és hivatásos színházi világ között. Ruszt viszont abban is jó volt, hogy be tudta emelni ezt az „alternatív” szemléletet a kőszínházak falai közé. Ez történt Zalaegerszegen is, miután létrehozta az állandó társulatot, és a híres beavató előadásokat, melyek a színházi nevelést szolgálták.
Hogy pontosan miben rejlett az alternatív színházak és színházi technikák „mássága”? Merő Béla felelevenítve a Reflexes időket azt mesélte, hogy a szövegcentrikusság helyett a mozgásra, és a test fontosságára, illetve a kettő harmonikus egységére helyezték a hangsúlyt. A beszédtechnikának, a hangzásnak és a tér elrendezésének is lényeges szerepe volt. Csakúgy, mint a színészek folyamatos képzésének, tréningjének.
- A próbák bemelegítéssel kezdődtek, amelyben vokális- és fizikai, valamint légzőgyakorlatok voltak, de koncentrációs- és improvizációs gyakorlatokat is végeztünk. Lényeges volt, hogy elválasszuk a színpadi munkát a mindennapoktól, hogy a színész megszabaduljon a napi gondoktól és gátlások nélkül tudjon szárnyalni. Lelki és fizikai értelemben egyaránt. Aztán Dölle Zsolt pantomimművész közreműködésével elsajátítottuk a pantomim alapú tréninget. A lényeg itt az volt, hogy a lábfejtől a fejtetőig minden izmot és ízületet átmozgassunk. Később pedig az úgynevezett negatív tréninget is alkalmaztuk. Mindkettő arra szolgált, hogy megismerjük és felszabadítsuk a testet és ezáltal a saját személyiségünket. Amíg a színész nem ismeri önmagát, partnerével sem tud megfelelő kontaktust teremteni. Összességében ezekkel a módszerekkel egy-egy irodalmi művet is más mélységekben lehetett feldolgozni és a nézők elé tárni. De sokszor születtek happening-szerű előadások is. Mivel a tér elrendezése sem mindig frontális volt, mint a hagyományos színházban, a közönséggel is teljesen más kapcsolat alakult ki, hiszen sokszor minden oldalról látták a színészt. Ha a néző és a színész egymás közelében van, akkor ott nem lehet hazudni! – tette hozzá a rendező.
A pantomimnek, mozgásnak, térrendezésnek is fontos szerepe volt (Mutatványosbódé. Forrás: Merő Béla)
Merő Béla szerint ezek az előadások építettek a néző fantáziájára, és ez manapság nagyon hiányzik a színházi életből. Úgy érzi, hogy napjainkban egyre több a felszínes, olcsó szórakozást nyújtó előadás. Az érdekesebb, kísérleti darabok inkább stúdióelőadásokon láthatók, illetve ismét az alternatív, nem kőszínházi közegbe kerültek. Úgy látja, hogy a nagyobb színházakban sokszor nem elemzik és értelmezik jól az egyes műveket, nem mennek a dolgok mélyére. Inkább az a cél, hogy a néző minél kevesebbet gondolkodjon, kényelmesen üljön a székében, távol a színpadtól. Ez odáig vezetett, hogy ma a közönség jó része fél is a kihívásoktól és az elgondolkodtató előadásoktól. Mindez szembe megy a ruszti hagyományokkal.
Kérdésünkre, hogy ennyi idő elteltével megfogalmazódott- e a színházi szakemberekben Ruszt gondolatainak valamiféle kritikája, Merő Béla azt válaszolta:
- A jelenlegi helyzetben nincs ami felülírja Ruszt nézeteit, sőt inkább éppen ezekhez a gyökerekhez kellene visszatérni. Persze annyi változtatással, hogy a mai korszellemhez és tempóhoz szükséges igazodni. Az idő ugyanis felgyorsult a ’60-as, ’70-es évekhez képest, a mai nézőknek túl lassúak lennének a korabeli előadások. Most dinamikusabban, hevesebben kellene játszani. Jó ötletnek tartom a nyilvános próbákat is, ahol a közönség (mint „beavatott”) mélyebben megismerheti egy-egy előadás megszületésének hátterét és a rendezői koncepciót.
MEGOSZTÁS
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
-
rövidhírek
Prószasütő csapatok jelentkezését várják a XXVIII. PrószafesztiválraTakarékosság - Kiszámíthatóság éves távlatokbanMegállapodás a ZalaZONE és a Modenai Egyetem Ferrari Tanszéke közöttMegújul a Várkör utca egy szakaszaA 76-os főútra dőlt egy fa a csácsi arborétum közelébenBusz helyett biciklivel! Eltűnt, majd megkerült a kerékpárAszfaltozás miatt lezárják a Budai Nagy Antal utcai parkolót ZalaegerszegenLess Nándor-díjas földrajztehetségIvóvíz-és szennyvíz-rekonstrukció a Hoffhalter Rudolf utcábanBejelentette polgármester-jelöltjét a Tiéd a Város Egyesület -
rovatunk hírei
Uniós jogok és tudnivalók utazóknak!Felejthetetlen hétvégi program az egész családnak!Hová tűnt május 1. szellemisége?Élő internetes közvetítés az egerszegi Kamarák HázábólAz új Európai Bizottság (x)A pergamen nem kutyabőr2014.09.19. POP UPvideoGyenesdiás gyorsan gyarapodikTermészettudományos oktatás eszközrendszerének és módszertanának fejlesztése a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban TÁMOP-3.1.3.-11/2-2012-0023 top 10
Anya csak egy van; várostörténeti sétát szervezett a Tourinform irodaTakarékosság - Kiszámíthatóság éves távlatokbanRetro majális a zalaegerszegi AlsóerdőnPrószasütő csapatok jelentkezését várják a XXVIII. PrószafesztiválraNyitott porták, nyitott emberek