Vezető hírek
Több kísérleti darab kellene…?
„Jó kérdés” – beszélgetéssorozat a színházról
A Hevesi Sándor Színház büféjében Besenczi Árpád, a teátrum igazgatója, Szűcs István, a Griff Bábszínház igazgatója, Bartal Kiss Rita, a bábszínház művészeti vezetője és Turbuly Lilla kritikus válaszolt a műsorvezető kérdéseire. A rendezvény Szeged, Szombathely, Győr, Budaörs és Székesfehérvár színházi életének megvitatása után érkezett a zalai megyeszékhelyre.
A színházi szakembereket Seres Gerda (jobbról) újságíró kérdezte
A beszélgetés nagy részében tulajdonképpen olyan kérdés-és problémakörök kerültek szóba, melyek az elmúlt években már más fórumokon és sajtótájékoztatókon is elhangzottak. Például, hogy mit jelent a színházak számára távol lenni Budapesttől? A bábszínház vezetői szerint ez hátrányt jelent, mert a kritika és a figyelem elkerüli őket. Emellett nagy a színészi fluktuáció: a fiatal bábszínészek sok esetben pár év után elhagyják Zalaegerszeget. Persze mindez nem jelenti azt, hogy nem lehet jó művészeket találni, vagy, hogy a helyi társulat ne szerepelne sikeresen országos- és nemzetközi bábszínházi találkozókon.
Besenczi Árpád – aki tizenhat évig volt pesti, előtte pedig évekig pécsi színész – úgy látja, hogy társulatépítési szempontból nehéz a vidéki lét. Ahol csak egy teátrum van, ott a színészeknek nincs más lehetősége. Se szinkron, se más fellépés nem jöhet szóba. Ugyanakkor mindez elmélyültebb munkára ad lehetőséget. Összetartóbb a csapat, családias a légkör. A szakma alapjait kiválóan meg lehet itt tanulni. Persze az is igaz, hogy vendégművészeket nehéz, ám nem lehetetlen vidékre hozni – fogalmazott a színházigazgató. Hozzátéve: a színházi életben is látható, hogy kicsit vízfejű az ország. Mi se látjuk a pesti darabokat ők se a vidékit, és kritikusokat is nehezebb Zalaegerszegre hívni. Viszont a tapasztalatok azt mutatják, hogy van igény a vidéki színházakra, hiszen az emberek szeretnek oda járni, várják az előadásokat.
Turbuly Lilla megjegyezte: valóban hátrány, hogy nem láthatják a pestiek a vidéki tehetségeket. Zalaiként pedig kifejezetten rosszul éli meg, hogy a saját kollégáit nehezen szedi rá arra, hogy eljöjjenek Zalaegerszegre, és megnézzenek egy-egy előadást. Ennek oka az is, hogy sokan nem főállású kritikusok, az utazás, szállás pedig pénzbe kerül.
Szóba került az is, hogy a Hevesiben a nagyszínpad az egyetlen játszóhely, még mindig nincs forgószínpad, csak zsinórpadlás és évadonként összesen hat bérletes előadást tudnak játszani. A Griff Bábszínházzal bár jó a személyes kapcsolat, a „társbérleti” viszony mégis erősen korlátozza mindkét fél lehetőségeit. A színháznak ugyanis így nincs stúdióterme, a bábszínháznak meg a harmadik emeleti szűkös hely kényelmetlen sokszor. (És nemcsak nekik, hanem lift híján a kisgyermekes, babakocsis nézőknek is.)
Ami a művészi kísérletezést illeti, Besenczi azt mondta: mivel egy játszóhelyük van, így nehéz kísérletezni. A próbateremben viszont néha vannak ilyen jellegű stúdióelőadások. Egy vidéki színház az évad összeállításánál meg kell, hogy feleljen a nézői elvárásoknak. Annál is inkább, mert a jogszabályok értelmében akkor jutnak állami forráshoz, ha bevételt produkálnak.
Besenczi Árpád, Szűcs István, Bartal Kiss Rita és Turbuly Lilla
A bábszínház esetében ez máshogy van: náluk más a repertoár, több korosztályra kell évadot tervezniük. Szeretnek kísérletezni, gyakoriak a klasszikus művekből vett modern átiratok. Ez abból is fakad, hogy a bábszínház technikai műfaj, és több absztrahálásra van szükség, hogy gyerekek száméra tömörítsék a műveket.
Turbuly Lillának volt egy kritikai megjegyzése a Hevesi Sándor Színházzal kapcsolatban. Szerinte az elmúlt években egy „klasszikusabb vonal” honosodott meg a színházban, és a vezetés óvatos. (Talán nem bíznak a közönségben?) Régebben több volt a kortárs darab. Örülne, ha ez most is így lenne, és érkeznének fiatalabb rendezők is a társulathoz egy-egy munkára.
Besenczi Árpád erre azt felelte: érti, hogy mire gondol a kritikus, és igaza van. Valóban óvatos, mert egyensúlyban kell tartania a színházat és ez nehéz feladat. Bevételt kell generálni. A kortárs darabokat pedig nehéz eladni. Hat előadásból egy még lehet kísérleti jellegű, de kettő már nem. Az elmúlt évtizedben pedig kitapasztalta, hogy mire vágyik a zalai közönség. Igazgatóként neki fontos az is, hogy mivel egyre kevesebbet olvasnak az emberek, beemelje a klasszikusokat és a kötelező olvasmányokat a repertoárba. Mint fogalmazott: ő a nézőknek csinál színházat nem a kritikusoknak.
A résztvevők abban egyetértettek, hogy jó lenne, ha a színházba járás kultúrája és ünnepe minél tovább megmaradna. Még a nehéz gazdasági viszonyok között is.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Megállapodás a ZalaZONE és a Modenai Egyetem Ferrari Tanszéke közöttMegújul a Várkör utca egy szakaszaA 76-os főútra dőlt egy fa a csácsi arborétum közelébenBusz helyett biciklivel! Eltűnt, majd megkerült a kerékpárAszfaltozás miatt lezárják a Budai Nagy Antal utcai parkolót ZalaegerszegenLess Nándor-díjas földrajztehetségIvóvíz-és szennyvíz-rekonstrukció a Hoffhalter Rudolf utcábanBejelentette polgármester-jelöltjét a Tiéd a Város EgyesületFejlesztések a Platán sor és Arany János utca közöttSegítség a balesetet szenvedett családanyának -
rovatunk hírei
Uniós jogok és tudnivalók utazóknak!Felejthetetlen hétvégi program az egész családnak!Hová tűnt május 1. szellemisége?Élő internetes közvetítés az egerszegi Kamarák HázábólAz új Európai Bizottság (x)A pergamen nem kutyabőr2014.09.19. POP UPvideoGyenesdiás gyorsan gyarapodikTermészettudományos oktatás eszközrendszerének és módszertanának fejlesztése a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban TÁMOP-3.1.3.-11/2-2012-0023 top 10