Vezető hírek
Festetics Imre után kutatnak a kölcseysek
Bár a zalai szál sem elhanyagolható a történetben, most mégis fontosabb lesz egy csehországi város, mégpedig Brünn (Brno), ahol 1819-ben vagyis éppen 200 évvel ezelőtt jelent meg a Vas megyében élő Festetics Imre „A beltenyésztésről” című cikke, az ottani Gazdasági Újdonságok és Közlemények című szaklapban. Hogy mindennek mi köze van a kölcseys diákokhoz, arról Pozsik Lajos tanár, a projekt vezetője tájékoztatta lapunkat.
A genetikus gróf szellemi öröksége
Pozsik Lajos (középen) több diákkal és munkatársával dolgozik a projekten
Elöljáróban annyit: a téma szerteágazó. A biológia tantárgy (vagyis inkább a genetika) kapcsolódik itt össze gazdaságtörténettel, történelemmel, sőt Pozsik Lajos korábbi munkájával is. Vagyis azokkal a nyolcvanas években végzett kutatásokkal, amiket dr. Szabó T. Attila biológus, egyetemi tanárral együtt végzett a szombathelyi főiskola tanáraként.
Kettejüknek 1989-ben már megjelent egy közös cikke Festetics Imréről, és a magyar genetika születéséről. Egy véletlen folytán akadtak rá a „genetikus grófra”: 1988-ban a brünni Mendel Múzeumban jártak, és az ottani könyvtárban ajánlották figyelmükbe a magyar gróf, „valami Festetics” 1819-es cikkét. Így indult Festetics Imre munkásságának hazai újrafelfedezése.
A mostani 200. évforduló alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia egy nagyszabású programsorozatot tervez a témában, innen jött a középiskolai projekt ötlete is. A Kölcsey Ferenc Gimnázium dr. Szabó T. Attila és dr. Poczai Péter (Helsinki Egyetem) szakmai segítsége révén kapcsolódott be a rendezvénysorozatba. Pozsik Lajos elmondta: az iskola 23 diákja (jórészt biológia fakultációsok) csatlakozott a projekthez. Az elvégzendő feladat sokrétű, így több tanár – köztük Boncz Dániel – is segíti a munkát. A programot a gimnázium alapítványán túl a Zalaegerszegi Tankerület és a város oktatási bizottsága is támogatja.
Festetics-cikk 1819-ből
Hogy miben rejlik Festetics Imre nagysága? Mindenekelőtt abban, hogy a már említett cikkében olyan dolgokról ír, amiket ma Mendel-törvényének hívunk. Vagyis a „genetika atyjának” tartott Gregor Mendel előtt mintegy ötven esztendővel, korát jócskán megelőzve, összefoglalta a természet genetikai törvényeit; az öröklődés, sőt a mutáció alapelveit is.
Festetics a megfigyeléseit juhokon végezte, az 1800-as évek elejétől ugyanis juhtenyésztéssel foglalkozott. A gazdasági vonal itt jön a képbe, hiszen az volt a cél, hogy a juhok szaporításával minél jobb minőségű gyapjú (és posztó) keletkezzen. A Habsburg Birodalom akkori textiliparának központja éppen Brünnben volt, így került a gróf kapcsolatba az ott működő Juhtenyésztők Társaságával, melynek ülésein rendszeresen részt vett (sőt Vasi Juhtenyésztő Társaság néven maga is alapított egy szervezetet). A juhok nemesítésével kapcsolatban pedig több cikket is írt. Így jutunk el tulajdonképpen a már sokat említett 1819-es publikációig, melyben többek között leírja, hogy az erőteljes és egészséges alkatú állatok többnyire továbbadják, örökítik jellegzetes tulajdonságaikat.
A Kölcsey-gimnázium természettudományos laborjában zajló munka részeként, a diákok Festetics írását és munkásságát alapul véve végeznek további feladatokat. Mint azt néhány, a projektben résztvevő diáktól – Bujtor Zsófiától, Sümegi Kincsőtől, Kamondi Natáliától és Felső Fannitól – megtudtuk: a juhok nemesítése miatt komoly vita is folyt a 19. században. Voltak, akik szerint élettani törvényszerűségek határozzák meg az állatok tulajdonságait (jobb vagy rosszabb szőrzetét). Ezzel szemben Festetics beltenyésztési tapasztalatai alapján azt állította, hogy nem a természet élettani törvényei érvényesülnek, hanem a genetikáé. Ez akkor egészen új elgondolásnak számított. (Pláne, hogy a genetika elnevezést majd csak 1905-től használják hivatalosan a tudományban.) Nem véletlen, hogy a vitazáró cikk megírására is Festeticset kérte fel a már említett szaklap.
A diákok a gróf életének, rokoni kapcsolatainak és az elhíresült írás hatásainak elemzésén túl, foglalkoznak többek között Mendel és Festetics tevékenységének és genetikai téziseinek összevetésével, illetve Festetics Imre szellemi hagyatékának ápolásával. A csapatmunka során magyarról angol nyelvűre fordították a Genetika szülőföldjén című kisfilmet, valamint projektbemutató előadásokra, konferenciákra és egy brünni kirándulásra is készülnek. A felkészüléshez könyveket, cikkeket kaptak, ám az internet is segíti őket a kutatómunkában és dolgozatírásban.
Szabó T. Attila és Pozsik Lajos közös, 1989-ben megjelent tanulmánya
Boncz Dániel biológiatanár lapunknak úgy nyilatkozott: a projekt célja, hogy népszerűsítsék Festetics Imre munkásságát a diákok körében. Nemcsak itt, hanem regionális szinten is. A munka legnagyobb haszna pedig a gyerekek számára talán az, hogy középiskolás fejjel beleláthatnak abba, hogy hogyan kell tudományos cikket írni. Ennek sok hasznát vehetik majd kezdő egyetemistaként.
Joggal merül fel a kérdés: miért kellett Festetics Imrét harminc évvel ezelőtt újra felfedezni? Miért felejtődött el a neve? Pozsik Lajos szerint ez máig nem tisztázott, így nehéz konkrét választ adni. Bár néhány diákot erre a témára is „ráállított”. Politikai és természettudományos okai egyaránt lehetnek. A brünni Juhtenyésztő Társaság tagjai és a Gazdasági Újdonságok és Közlemények szaklap tulajdonosa sem voltak éppen a bécsi udvar hívei. Annál „felvilágosultabbak” voltak. Emiatt az udvar figyeltette őket, sőt a lap tevékenységét meg is szüntették. Ezért nem találunk több Festetics- publikációt az 1820-as évek első éveit követően. A másik ok az, hogy Mendel, aki tanárként 1856-tól végezte kísérleteit a brünni Szent Tamás kolostorban, már nem állatokkal, hanem borsóval kísérletezett, hiszen annak szaporítása egyszerűbb és gyorsabb folyamat volt. Így a megfigyelések eredményei is hamarabb jelentkeztek. Mendel a kolostor idősebb papjai, tanárai révén biztos, hogy ismerte Festetics korábbi téziseit. Valamiért mégsem hivatkozott rá. Oka lehet ennek az, hogy a levert szabadságharc utáni időszakban járunk, a Bach-korszakban; amikor nem biztos, hogy bölcs dolog volt magyarokra hivatkozni.
Akárhogy is, talán a sors fintora, hogy hosszú időre Mendel tevékenysége is elfelejtődött. Az örökléstan tudományos rangra emelkedése majd csak a századforduló után, munkásságának „újrafelfedezésekor” történt meg.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Hétfőn reggel két helyszínen is felújítás kezdődik ZalaegerszegenPrószasütő csapatok jelentkezését várják a XXVIII. PrószafesztiválraTakarékosság - Kiszámíthatóság éves távlatokbanMegállapodás a ZalaZONE és a Modenai Egyetem Ferrari Tanszéke közöttMegújul a Várkör utca egy szakaszaA 76-os főútra dőlt egy fa a csácsi arborétum közelébenBusz helyett biciklivel! Eltűnt, majd megkerült a kerékpárAszfaltozás miatt lezárják a Budai Nagy Antal utcai parkolót ZalaegerszegenLess Nándor-díjas földrajztehetségIvóvíz-és szennyvíz-rekonstrukció a Hoffhalter Rudolf utcában -
rovatunk hírei
Uniós jogok és tudnivalók utazóknak!Felejthetetlen hétvégi program az egész családnak!Hová tűnt május 1. szellemisége?Élő internetes közvetítés az egerszegi Kamarák HázábólAz új Európai Bizottság (x)A pergamen nem kutyabőr2014.09.19. POP UPvideoGyenesdiás gyorsan gyarapodikTermészettudományos oktatás eszközrendszerének és módszertanának fejlesztése a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban TÁMOP-3.1.3.-11/2-2012-0023 top 10
Retro majális a zalaegerszegi AlsóerdőnAnya csak egy van; várostörténeti sétát szervezett a Tourinform irodaSzomoru Miklós előadása a Zöld Könyvtári Esték sorozat keretébenÚj szemlélet a 25 éves Bogáncs ÁllatmenhelynélPrószasütő csapatok jelentkezését várják a XXVIII. PrószafesztiválraHétfőn reggel két helyszínen is felújítás kezdődik ZalaegerszegenTakarékosság - Kiszámíthatóság éves távlatokbanNyitott porták, nyitott emberekKisfaludi Szent Imre szobra a hónap műtárgya