Varázskert és babaszínház

A részletekről sajtótájékoztatón számolt be Bartal Kiss Rita művészeti vezető, és Boráros Milada, A varázskert rendezője. A művészeti vezető elmondta: A varázskeretet egy Távol-keleti népmese ihlette. Ez a tradicionális mese mégis fontos a 21. században, mert most olyan kort ékünk, hogy gyorsan háborúkba bocsátkozunk, miközben lassan építünk fel értékeket. Arról szól, hogy a háborúknak nincs győztese, mert aki annak hiszi magát, az is sokszor hazája kihalt városaival, éhező embereivel szembesül.

Két előadással nyit a bábszínház

Boráros Milada hozzátette: bár ez a háború által elpusztított világ így elsőre komornak és utópisztikusnak tűnik, de a történet egy ponton pozitív fordulatot vesz. Mert a döntéseinken múlik, hogy egy kemény világot építünk magunk köré, ami tele van konfliktusokkal, vagy egy olyant, ami szeretetet sugároz, és értékeket teremt. A mesében ez utóbbi győz; sikerül a város romjait virágzó kertekké varázsolni.

A rendező ezt a történetet elsősorban 5 éves kor feletti gyerekeknek, valamint szüleiknek, nagyszüleiknek ajánlja. Az évadnyitó nap másik előadása viszont kifejezetten a piciknek, a 0-3 éveseknek szól majd. A babaszínházi produkció nem véletlenül kapta a Kézzel-lábbal címet.

Bartal Kiss Rita elmondta: az előadás első fele egy vizualitásra épülő színpadi játék, a második rész azonban interaktív, vagyis a babák kezére és lábára is „szükség” lesz. Ennek a bábelőadásnak – melyet Valentyik Anna, a győri Vaskakas Bábszínház színésze rendez – nincs konkrét története, inkább érzésekről, ingerekről szól. Arra reagálva, hogy egy pici gyerek hogyan észleli, érzékeli a világot.