2024.06.23., vasárnap - ZoltánZalaegerszeg időjárása

Programajánló

Nagykanizsai kiállítások

2022. január 04. kedd, 15:11 - x 00., 00:00

2021.12.03. - 2022.01.14.

`A szeretet több a hitnél` - tablókiállítás a Pilinszky 100 Emlékév keretében
Nagykanizsa
A Kanizsai Kulturális Központ és intézményei egész évben számos időszaki kiállításnak adnak otthont. 
Várunk minden érdeklődőt!


 
„SZUBLIMÁCIÓ”

 – a Kanizsai Képző- és Iparművészek Egyesületének karácsonyi tárlata
Megnyitja: Balogh László polgármester
Megtekinthető: 2022. január 14-ig, az Ősze András galériában.

 
Utazások négy kontinensen
97.2.165.CsÁllandó kiállítás a Képzőművészetek Házában
Utazások négy kontinensen – Válogatás Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet festményeiből című kiállítás

Thúry György Múzeum – Képzőművészetek Háza (Kiskastély), Nagykanizsa, Erzsébet tér 14-15.

Nagykanizsa szülöttje volt Sass Brunner Erzsébet (1889–1950) és lánya, Brunner Erzsébet (1910-2001) festőművészek. A két hölgy 1929-ben kelet felé kelt útra, Itálián, Észak-Afrikán keresztül 1930-ban értek Indiába, ott telepedtek le és találtak új hazára, lelki békére. Néhány évet Japánban töltöttek, majd Indiába tértek vissza. Az Indiában ismert festőművészek hagyatékuk egy részét szülővárosukra, Nagykanizsára hagyták.

A kiállításon ezúttal nem a vallási, spirituális témájú képeiket szerettük volna bemutatni, hanem utazásaik állomásait. Nagyobb egységben láthatók a még Magyarországon készült vagy magyarországi témájú, de külföldön festett alkotásaiknak. Azt követően az Itáliában, Indiában, Japánban készült alkotásaik láthatók: tájképek, életképek, portrék vegyesen.
 
Emberek, utak, kapcsolatok (Dél-Zala évezredei)
emberek utak kapcsolatokÁllandó kiállítás a nagykanizsai Thúry György Múzeumban
Megtekinthető: nyitvatartási időben

Thúry György Múzeum, Nagykanizsa, Fő út 5.

A 2006. február 9-én megnyitott új állandó kiállítás első részében a Kis-Balaton nyugati medencéje és a Mura közötti terület történetét mutatja be az újkőkor elejétől a középkorig, a második, nagyobb egységben a régióban vezető szerepet betöltő Nagykanizsa város 18. századi fejlődését és a dualizmus időszakának aranykorát.

Emberek, utak, kapcsolatok  (Dél-Zala évezredei)
A kiállítás első terme a neolitikum időszakába kalauzolja a látogatót, az autópályás ásatások során előkerült leleteket ismerhetik meg az érdeklődők. A kerámiaművesség és a kő megmunkálás szép és érdekes darabjait tárják elénk a vitrinek. Külön ki kell emelni az újkőkori idolokat, istenszobrokat. Ennek a különleges és érdekes tárgycsoportnak a Dunántúlon egyedülállóan gazdag leletanyagát mutatja be a tárlat a legújabb ásatások tükrében. Konkrétan a Starčevo-, a Dunántúli Vonaldíszes-, a Sopot- és a lengyeli kultúra korszakának leletei láthatók ebben a teremben.

 
A második teremben a rézkortól a római kor végéig kaphat képet az érdeklődő Dél-Zala évezredeiről. A jellegzetes rézkori tárgyak után a börzöncei kora bronzkori kocsimodell is látható. A késő bronzkori és kelta települések, leletek mellett a nagykanizsai 3-4. századi villa rustica-t mutatják be a rendezők maketten és az előkerült kiemelkedő leletek tükrében. Az itt feltárt gazdag temető (4. század) legszebb darabjait, üvegpoharakat, arany gyöngyökkel ékített nyakláncok is láthatók.

 
Ezután a középkori Kanizsa történetét, a várat és annak építési periódusait bemutató rész következik. Az 1. vitrinben a 11-12. századi, a gyepüvidéken elhelyezkedő, Letenye mellett feltárt Csatár falu alaprajzát, kovács mesterségre, fegyverművességre utaló leleteit, főző és tárolóedényeit állították ki a rendezők. A terem következő része Kanizsa 13. századi kialakulását, uradalmi központtá, mezővárossá válását mutatja be az oklevelek tükrében. Ezután részletesen megismerheti a látogató Kanizsa várát és történetét a 14. század elejétől egészen a török kor végéig. Ebben a részben bemutatásra kerül Bajcsa és Botszentgyörgy vára is, melyek a török ellenes küzdelmekben fontos szerepet kaptak. A kanizsai vár különböző építési periódusait jól szemlélteti a terem közepén elhelyezett interaktív vármakett, amelyen négy különböző, gombnyomásra fel-fel villanó időszak váralaprajza látható.

Megjelennek többek között a Kanizsai család által folytatott várépítkezések, az 1568-tól királyi kézen lévő vár átépítésének folyamatai, valamint a 90 éves török uralom időszaka, majd az 1601. és az 1664. évi, a Zrínyi Miklós által vezetett visszafoglalási kísérlet és végül Kanizsa várának 1690. évi sikeres felszabadítása.

 
A kiállítás második nagyobb egységében megismerhetik a látogatók a vár 1702-ben történt lerombolását követő időszakban bekövetkezett fejlődést: az öt országos jelentőségű út csomópontjában fekvő város újjászületését, az új városmag létrejöttét, a szabadalmas mezőváros igazgatását, földesurainak (Szapáry, Batthyány család) tevékenységét, az itt újra megtelepedett Szent Ferenc rend szerepét, a városi céhek, céhtagok kapcsolatait.

Kiemelten mutatja be a tárlat a kereskedelmi és postautak szerepét, a kanizsai postaállomás jelentőségét, az átrakodó és továbbszállító kereskedelem fontosságát, melynek köszönhetően a város a 19. század elején már a Dunántúl egyik legjelentősebb településévé vált s a 19. század közepén sorra megnyíló vasútvonalak gazdaságélénkítő hatásait.

 
A híres országos és hetivásárokat egy gabonaszállító szekeret és különböző árusokat bemutató piacrészlet (exteriőr) eleveníti meg. A kanizsai nagykereskedők bemutatásán kívül a rendezők megidézik a 20. század eleji áruházak, üzletek hangulatát Rosenfeld Adolf  Fiai fűszer, csemege, porcelán, üveg, dísz- és műiparáru áruházának, Fischel Fülöp Fia könyv-, papírkereskedő, könyvkiadó üzletének és Martinek Fanny női divattermének kirakataival.

 
Megismerhetik a látogatók a megyében elsőként, 1845-ben alakult Nagykanizsai Takarékpénztár s a századforduló idején a városban működött 10 pénzintézet tevékenységét, az 1890-es évektől sorra alakuló gyárak termékeit, európai és szinte az egész világra kiterjedő piacaikat, kiviteli irányaikat.

 
Kiemeli a tárlat Nagykanizsa jelentős szellemi kisugárzó hatással rendelkező iskoláinak és az újság –és könyvkiadásnak köszönhetően a megye kulturális életében kivívott vezető szerepét.  A városban folyó élénk társasági és kulturális élet, az itt működő egyesületek tevékenységének bemutatását az egyik legrégebbi egylet, a Casino eredeti bútorzatával berendezett enteriőr teszi hangulatossá.

 
Az átformálódó városképet, építkezéseket leíró egységben egy számítógép segítségével egy „századfordulós virtuális sétát” tehet a látogató, térképen kiválasztott pontok vagy épületnevek segítségével megidézheti a századelő városképét, épületeit, olvashat történetükről, ismert lakóiról.

 
A kanizsai középpolgárok lakását, életkörülményeit hangulatos enteriőrökön – szalon, ebédlő, férfi dolgozószoba -  keresztül ismerhetik meg az érdeklődők.

 
Egy külön teremben kapott helyet a Fekete Sas gyógyszertár empire stílusú bútorzata, melyet teljes egészében restaurálva most láthatnak először a látogatók.

 
A kiállításhoz kapcsolódó játszóházban egy újabb számítógép segítségével egy „Századfordulós on-line áruházban” „vásárolhatnak” a látogatók: több száz oldalas, rajzolt képekkel díszített katalógusból, árucsoportok közül választhatnak, a vásárlás után a „kosárba” helyezett árukról díszes számlát kapnak. 

A kiállítás rendezői a tárlat időrendjét követve: Kreiter Eszter, Tokai Zita Mária, Dr. T. Bíró Katalin, Dr. Horváth László,
Dr. Vándor László és Kunics Zsuzsanna.
 
 

 

Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK