Régészet

Az idén először csatlakozott Magyarország az Európai Régészeti Napokhoz. Ennek keretében Zalaegerszegen a közelmúltban kiemelt középkori téglaégető kemencét lehetett megtekinteni a Göcseji Múzeum raktárépületében, a gyerekek számára pedig a lelethez kapcsolódó kézműves foglalkozást szerveztek.

Befejeződött a türjei kolostor területének feltárása. Az elmúlt hónapok régészeti kutatásainak eredményét egy nyilvános bejárás keretében tekinthették meg az érdeklődők. Mint ismert, a Csornai Premontrei Prépostsághoz tartozó türjei templom, és annak épületegyüttese egy 2016-os, majd 2017-es kormányrendelet értelmében nemcsak felújítás, hanem fejlesztés alatt is áll.

Kiemelik, restaurálják, majd a Mindszenty-központ felépítése után egy állandó kiállítás formájában bemutatják azt a két középkori téglaégető kemencét, melyek 2017-ben kerültek elő a Göcseji Múzeum melletti területről.

Kiemelik, restaurálják, majd a Mindszenty-központ felépítése után egy állandó kiállítás formájában bemutatják azt a két középkori téglaégető kemencét, melyek 2017-ben kerültek elő a Göcseji Múzeum melletti területről.

Levéltári forrásokra, és az elmúlt évtizedek régészeti kutatásainak eredményeire támaszkodik az a napokban megjelent kötet, mely Zalaegerszeg középkori életébe nyújt bepillantást. A dr. Bilkei Irén főlevéltáros (a Zala Megyei Levéltár egykori igazgatója) és dr. Vándor László régész (nyugalmazott múzeumigazgató) által jegyzett kiadvány a Zalai Füzetek sorozat 16. számaként jelent meg.

Első helyezést ért el a Pázmány Bölcs-Ész tanulmányi versenyen Bedő István, a Kölcsey Ferenc Gimnázium 12. osztályos tanulója. A vetélkedő – melyet első alkalommal rendezett meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara – kifejezetten régészeti témákra koncentrált. A zalaegerszegi diák sikere azért is érdekes, mert ez nem egy iskolák közötti, amolyan hagyományos történelmi verseny volt, hanem egyénileg pályázhattak rá 9-12. évfolyamos tanulók.

„Castrum Virtuale – Időutazás a fenékpusztai római erődben” címmel nyílt szeptember közepén egy olyan különleges kiállítás a Balatoni Múzeumban, amelyik a Fenékpusztán 13 éve folyó új kutatásokból kiindulva, a késő ókori erőd és épületei 3D-es rekonstrukciójára vállalkozva, egy jövőbeli régészeti park vízióját vázolja fel.

Javában zajlanak a Göcseji Múzeum és a skanzen nyári táborai. Az idei szezonban régészeti- és kézművestábor is várta, várja a gyerekeket. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható: csupa lelkes, érdeklődő diák vett részt a programsorozaton.

A közelmúltban Keszthelyen megtalált, felbecsülhetetlen értékű kincsleletet mutatta be közös sajtótájékoztatóján Ruzsics Ferenc, keszthelyi polgármester, Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója, Redő Ferenc régész és Rejtő Gábor, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség keszthelyi elnöke.

A pákai Nagy Norbert két mamutcsontot ajándékozott a Göcseji Múzeumnak. A leletek eredete bizonytalan, lomtalanítás idején kerültek elő, és a fiatalember ajándékba kapta a tárgyakat.

A Zalaapáti mellett egy évvel ezelőtt előkerült avar vitéz sírjának titka tárult fel a közelmúltban egy előadás keretében. A község önkormányzatának dísztermében megrendezett esten dr. Müller Róbert régész, a Balatoni Múzeum egykori igazgatója, Havasi Bálint régész, a keszthelyi intézmény jelenlegi vezetője, valamint Eke István, a Göcseji Múzeum régész-térinformatikusa tartottak prezentációt és fórumot a témával kapcsolatban.

Az elmúlt években országszerte egyre gyakoribbá vált, hogy múzeumok és múzeumbarát fémkeresősök együttműködnek; közösen kutatva a múlt értékei után. 2015. januárjától egy jogszabály értelmében csak engedéllyel lehet fémkereső eszközt használni. Ehhez a Járási Hivatal Építésügyi- és Örökségvédelmi Irodája adhat engedélyt. De a területileg illetékes múzeumtól is be kell szerezni a szükséges papírokat, az átvizsgálásra szánt földterület tulajdonosától pedig hozzájárulást kell kérni ahhoz, hogy valaki teljesen törvényesen űzhesse a hobbiját.

Újkőkori, késő réz- és késő bronzkori leleteket is találtak a Göcseji Múzeum régészei az épülő Járműipari Tesztpálya területén. A szakemberek az építkezések kezdete óta végeznek próbafeltárást a területen.

Előadássorozatot indított a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület annak érdekében, hogy a tagsággal és az itt élőkkel jobban megismertessék a város építészeti értékeit, és az ehhez kapcsolódó művészettörténeti emlékeket.

Hétezer esztendő régészetének históriáját dolgozza föl az a berlini székhelyű Német-Magyar Baráti Társaság által szponzorált kötet, amelyik Heinrich-Tamáska Orsolya Lipcsében dolgozó magyar régész és Daniel Winger a rostocki egyetem őstörténésze szerkesztésében jelent meg június elején.

Ötezer év történetéből kaphattak némi ízelítőt mindazok, akik június 3-án ellátogattak a Keszthely-Fenékpuszta régészeti lelőhelyre. A területen – vagyis a tervezett M76-os gyorsforgalmi út Zala megyei szakaszán – november óta zajlik feltárás.

Idén is csatlakozott a Göcseji Múzeum az országos régészet napja rendezvénysorozathoz, melynek keretében az érdeklődők a szakma kulisszatitkaival és a legfrissebb kutatási eredményekkel ismerkedhettek meg. Az idei évre meghirdetett mottó (Szerepek, sorsok, életek: az ezerarcú ember) kapcsán maga az ember került a fókuszba.

Avar kori ló és lovasa került felszínre egy vízmosta horhosban Zalaapáti területén. Illetve egészen pontosan első „körben” csak egy koponya látszott ki a földből a hóolvadást és az esőzést követően Zalaapáti-Hosszúfalu egyik domboldalán.

Vasművességre és állandó megtelepedésre utaló leletek kerültek elő Letenyétől nyugatra, a Csitári erdő szomszédságában. A Göcseji Múzeum régészei az M70-es út kétszer kétsávosra bővítése kapcsán végeztek megelőző régészeti feltárást az érintett szakaszon.

Vadászat, beteljesületlen szerelem, bor és megújuló természet. Mitológiából ismert történetek és alakok, de keresztény szimbolika is megjelenik a lapzártánkkal egy időben záruló Seuso-kiállítás kincsein. A Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállítása három hétig volt látható a Göcseji Múzeumban.