Régészet

Egy kelta harcos sírja és szintén a kelta korból származó – ruhadíszei alapján előkelőnek számító – hölgy maradványai is a felszínre kerültek azon a régészeti ásatáson, melyet Nemesrádó határában végeztek tavasszal a Göcseji Múzeum munkatársai.

Egy római kori Vénusz-szobrocska töredékével, rengeteg 2-4. század közötti pénzérmével és más korabeli használati tárggyal gyarapszik a Göcseji Múzeum gyűjteménye. Az intézmény régészeti osztályának munkatársai az ókori Salla, vagyis Zalalövő területén végeznek próbafeltárásokat a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének megbízásából.

A Göcseji Múzeum legaktuálisabb feltárásairól tartottak közös sajtótájékoztatót az intézmény régészei. A bejárással egybekötött eseményre Sármelléken került sor, jelenleg ugyanis ott folyik az egyik legnagyobb kiterjedésű kutatás, mégpedig a tervezett M76-os út I. szakaszának végcsomópontja, valamint az autópálya mellé tervezett pihenőhely és benzinkút területén. A munkát a NIF Zrt. és a Várkapitányság Zrt. megbízásából végzi a múzeum csapata.

Zalaegerszeg középkori emlékeiről tartott online előadást dr. Vándor László régész, nyugalmazott múzeumigazgató a Göcseji Múzeum, valamint a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület kezdeményezésére. A Youtube-on követhető eseményre a város napja alkalmából került sor, a Múzeumi találkozások rendezvénysorozat részeként.

A közösségi régészet identitásformáló szerepéről esett szó a minap a Göcseji Múzeum online előadássorozatának részeként. Havasi Bálint igazgatóhelyettes, Eke István régész és Sipos Ferenc, Bagod polgármestere egy tavalyi bagodi régészeti feltárás kapcsán beszéltek a témáról.

Közönségkapcsolati munkatársként, azaz portásként kezdte, aztán múzeumi asszisztens, majd gyűjteménykezelő lett. Emellett az utóbbi években régésztechnikusként is tevékenykedik. Büki Ágnes 1999 óta dolgozik a Göcseji Múzeumban, a napokban pedig elismerést vehetett át több évtizedes szakmai munkájáért. Egyáltalán nem számított rá, sőt először nem is értette, miért keresik a polgármesteri hivatalból.

Hosszú évtizedes hagyománya van az európai országokban a Kulturális Örökség Napjai rendezvénynek, mellyel az épített örökségre, a régészeti emlékekre és a természet értékeire hívják fel a figyelmet az intézmények. Az idei örökségvédelmi programsorozatra Európa-szerte szeptember 19-20-án került sor, az eseményhez a Göcseji Múzeum is csatlakozott.

Hogy nyár közepén a bagodi iskola udvarán egy római lakomára kerül sor, már önmagában is szokatlan dolog. Ha pedig az antik vacsorát egy Budapestről érkezett festőművész készíti el, akkor a fűszeres ínyencségek zalai felbukkanásának okát érdemes közelebbről is megvizsgálni. A történet kissé szövevényes, de ahogy minden út Rómába vezet, úgy végül itt is összeérnek a szálak; még ha térben és időben igencsak távolról is indul némelyik.

A Göcseji Múzeum munkatársai római kori leletek után kutatnak a településen.

Első pillantásra én sem hittem el, hogy ez a szobrocska 6500 éves – mondta Simmer Lívia, a Göcseji Múzeum Régészeti Osztályának vezetője, a tesztpályán zajló ásatások vezető régésze azon a sajtótájékoztatón, ahol a múlt héten előkerült – i.e. 5. évezredből származó – idolt mutatták be a nyilvánosságnak.

Az idén először csatlakozott Magyarország az Európai Régészeti Napokhoz. Ennek keretében Zalaegerszegen a közelmúltban kiemelt középkori téglaégető kemencét lehetett megtekinteni a Göcseji Múzeum raktárépületében, a gyerekek számára pedig a lelethez kapcsolódó kézműves foglalkozást szerveztek.

Befejeződött a türjei kolostor területének feltárása. Az elmúlt hónapok régészeti kutatásainak eredményét egy nyilvános bejárás keretében tekinthették meg az érdeklődők. Mint ismert, a Csornai Premontrei Prépostsághoz tartozó türjei templom, és annak épületegyüttese egy 2016-os, majd 2017-es kormányrendelet értelmében nemcsak felújítás, hanem fejlesztés alatt is áll.

Kiemelik, restaurálják, majd a Mindszenty-központ felépítése után egy állandó kiállítás formájában bemutatják azt a két középkori téglaégető kemencét, melyek 2017-ben kerültek elő a Göcseji Múzeum melletti területről.

Kiemelik, restaurálják, majd a Mindszenty-központ felépítése után egy állandó kiállítás formájában bemutatják azt a két középkori téglaégető kemencét, melyek 2017-ben kerültek elő a Göcseji Múzeum melletti területről.

Levéltári forrásokra, és az elmúlt évtizedek régészeti kutatásainak eredményeire támaszkodik az a napokban megjelent kötet, mely Zalaegerszeg középkori életébe nyújt bepillantást. A dr. Bilkei Irén főlevéltáros (a Zala Megyei Levéltár egykori igazgatója) és dr. Vándor László régész (nyugalmazott múzeumigazgató) által jegyzett kiadvány a Zalai Füzetek sorozat 16. számaként jelent meg.

Első helyezést ért el a Pázmány Bölcs-Ész tanulmányi versenyen Bedő István, a Kölcsey Ferenc Gimnázium 12. osztályos tanulója. A vetélkedő – melyet első alkalommal rendezett meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara – kifejezetten régészeti témákra koncentrált. A zalaegerszegi diák sikere azért is érdekes, mert ez nem egy iskolák közötti, amolyan hagyományos történelmi verseny volt, hanem egyénileg pályázhattak rá 9-12. évfolyamos tanulók.

„Castrum Virtuale – Időutazás a fenékpusztai római erődben” címmel nyílt szeptember közepén egy olyan különleges kiállítás a Balatoni Múzeumban, amelyik a Fenékpusztán 13 éve folyó új kutatásokból kiindulva, a késő ókori erőd és épületei 3D-es rekonstrukciójára vállalkozva, egy jövőbeli régészeti park vízióját vázolja fel.

Javában zajlanak a Göcseji Múzeum és a skanzen nyári táborai. Az idei szezonban régészeti- és kézművestábor is várta, várja a gyerekeket. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható: csupa lelkes, érdeklődő diák vett részt a programsorozaton.

A közelmúltban Keszthelyen megtalált, felbecsülhetetlen értékű kincsleletet mutatta be közös sajtótájékoztatóján Ruzsics Ferenc, keszthelyi polgármester, Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója, Redő Ferenc régész és Rejtő Gábor, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség keszthelyi elnöke.

A pákai Nagy Norbert két mamutcsontot ajándékozott a Göcseji Múzeumnak. A leletek eredete bizonytalan, lomtalanítás idején kerültek elő, és a fiatalember ajándékba kapta a tárgyakat.