Régészet

A közösségi régészet identitásformáló szerepéről esett szó a minap a Göcseji Múzeum online előadássorozatának részeként. Havasi Bálint igazgatóhelyettes, Eke István régész és Sipos Ferenc, Bagod polgármestere egy tavalyi bagodi régészeti feltárás kapcsán beszéltek a témáról.

Közönségkapcsolati munkatársként, azaz portásként kezdte, aztán múzeumi asszisztens, majd gyűjteménykezelő lett. Emellett az utóbbi években régésztechnikusként is tevékenykedik. Büki Ágnes 1999 óta dolgozik a Göcseji Múzeumban, a napokban pedig elismerést vehetett át több évtizedes szakmai munkájáért. Egyáltalán nem számított rá, sőt először nem is értette, miért keresik a polgármesteri hivatalból.

Hosszú évtizedes hagyománya van az európai országokban a Kulturális Örökség Napjai rendezvénynek, mellyel az épített örökségre, a régészeti emlékekre és a természet értékeire hívják fel a figyelmet az intézmények. Az idei örökségvédelmi programsorozatra Európa-szerte szeptember 19-20-án került sor, az eseményhez a Göcseji Múzeum is csatlakozott.

Hogy nyár közepén a bagodi iskola udvarán egy római lakomára kerül sor, már önmagában is szokatlan dolog. Ha pedig az antik vacsorát egy Budapestről érkezett festőművész készíti el, akkor a fűszeres ínyencségek zalai felbukkanásának okát érdemes közelebbről is megvizsgálni. A történet kissé szövevényes, de ahogy minden út Rómába vezet, úgy végül itt is összeérnek a szálak; még ha térben és időben igencsak távolról is indul némelyik.

A Göcseji Múzeum munkatársai római kori leletek után kutatnak a településen.

Első pillantásra én sem hittem el, hogy ez a szobrocska 6500 éves – mondta Simmer Lívia, a Göcseji Múzeum Régészeti Osztályának vezetője, a tesztpályán zajló ásatások vezető régésze azon a sajtótájékoztatón, ahol a múlt héten előkerült – i.e. 5. évezredből származó – idolt mutatták be a nyilvánosságnak.

Az idén először csatlakozott Magyarország az Európai Régészeti Napokhoz. Ennek keretében Zalaegerszegen a közelmúltban kiemelt középkori téglaégető kemencét lehetett megtekinteni a Göcseji Múzeum raktárépületében, a gyerekek számára pedig a lelethez kapcsolódó kézműves foglalkozást szerveztek.

Befejeződött a türjei kolostor területének feltárása. Az elmúlt hónapok régészeti kutatásainak eredményét egy nyilvános bejárás keretében tekinthették meg az érdeklődők. Mint ismert, a Csornai Premontrei Prépostsághoz tartozó türjei templom, és annak épületegyüttese egy 2016-os, majd 2017-es kormányrendelet értelmében nemcsak felújítás, hanem fejlesztés alatt is áll.

Kiemelik, restaurálják, majd a Mindszenty-központ felépítése után egy állandó kiállítás formájában bemutatják azt a két középkori téglaégető kemencét, melyek 2017-ben kerültek elő a Göcseji Múzeum melletti területről.

Kiemelik, restaurálják, majd a Mindszenty-központ felépítése után egy állandó kiállítás formájában bemutatják azt a két középkori téglaégető kemencét, melyek 2017-ben kerültek elő a Göcseji Múzeum melletti területről.

Levéltári forrásokra, és az elmúlt évtizedek régészeti kutatásainak eredményeire támaszkodik az a napokban megjelent kötet, mely Zalaegerszeg középkori életébe nyújt bepillantást. A dr. Bilkei Irén főlevéltáros (a Zala Megyei Levéltár egykori igazgatója) és dr. Vándor László régész (nyugalmazott múzeumigazgató) által jegyzett kiadvány a Zalai Füzetek sorozat 16. számaként jelent meg.

Első helyezést ért el a Pázmány Bölcs-Ész tanulmányi versenyen Bedő István, a Kölcsey Ferenc Gimnázium 12. osztályos tanulója. A vetélkedő – melyet első alkalommal rendezett meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara – kifejezetten régészeti témákra koncentrált. A zalaegerszegi diák sikere azért is érdekes, mert ez nem egy iskolák közötti, amolyan hagyományos történelmi verseny volt, hanem egyénileg pályázhattak rá 9-12. évfolyamos tanulók.

„Castrum Virtuale – Időutazás a fenékpusztai római erődben” címmel nyílt szeptember közepén egy olyan különleges kiállítás a Balatoni Múzeumban, amelyik a Fenékpusztán 13 éve folyó új kutatásokból kiindulva, a késő ókori erőd és épületei 3D-es rekonstrukciójára vállalkozva, egy jövőbeli régészeti park vízióját vázolja fel.

Javában zajlanak a Göcseji Múzeum és a skanzen nyári táborai. Az idei szezonban régészeti- és kézművestábor is várta, várja a gyerekeket. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható: csupa lelkes, érdeklődő diák vett részt a programsorozaton.

A közelmúltban Keszthelyen megtalált, felbecsülhetetlen értékű kincsleletet mutatta be közös sajtótájékoztatóján Ruzsics Ferenc, keszthelyi polgármester, Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója, Redő Ferenc régész és Rejtő Gábor, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség keszthelyi elnöke.

A pákai Nagy Norbert két mamutcsontot ajándékozott a Göcseji Múzeumnak. A leletek eredete bizonytalan, lomtalanítás idején kerültek elő, és a fiatalember ajándékba kapta a tárgyakat.

A Zalaapáti mellett egy évvel ezelőtt előkerült avar vitéz sírjának titka tárult fel a közelmúltban egy előadás keretében. A község önkormányzatának dísztermében megrendezett esten dr. Müller Róbert régész, a Balatoni Múzeum egykori igazgatója, Havasi Bálint régész, a keszthelyi intézmény jelenlegi vezetője, valamint Eke István, a Göcseji Múzeum régész-térinformatikusa tartottak prezentációt és fórumot a témával kapcsolatban.

Az elmúlt években országszerte egyre gyakoribbá vált, hogy múzeumok és múzeumbarát fémkeresősök együttműködnek; közösen kutatva a múlt értékei után. 2015. januárjától egy jogszabály értelmében csak engedéllyel lehet fémkereső eszközt használni. Ehhez a Járási Hivatal Építésügyi- és Örökségvédelmi Irodája adhat engedélyt. De a területileg illetékes múzeumtól is be kell szerezni a szükséges papírokat, az átvizsgálásra szánt földterület tulajdonosától pedig hozzájárulást kell kérni ahhoz, hogy valaki teljesen törvényesen űzhesse a hobbiját.

Újkőkori, késő réz- és késő bronzkori leleteket is találtak a Göcseji Múzeum régészei az épülő Járműipari Tesztpálya területén. A szakemberek az építkezések kezdete óta végeznek próbafeltárást a területen.

Előadássorozatot indított a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület annak érdekében, hogy a tagsággal és az itt élőkkel jobban megismertessék a város építészeti értékeit, és az ehhez kapcsolódó művészettörténeti emlékeket.