2020.02.20., csütörtök - Eleonóra Zalaegerszeg időjárása

Programajánló

Várostörténeti séta

2018. november 27. kedd, 14:39 - január 01., 00:00

„Gondját, baját akassza a szegre, jöjjön a virágos Zalaegerszegre!”

1935-ben járunk Zalaegerszegen. A trianoni békeszerződést követő években újra kellett gondolni az ország idegenforgalmi kínálatát, hiszen az akkoriban legnépszerűbb turistahelyek – Tusnádfürdő, Herkulesfürdő, a Tátra hegyei, Fiume és más nagy múltú történelmi városok – mind az utódállamokba kerültek. Az akkori új idegenforgalmi koncepció hatására figyeltek fel például a Balatonra. De sok kisebb település csatlakozott ahhoz az elgondoláshoz, hogy a már meglévő néprajzi vagy természeti értékeket és a nyugodt kisvárosi hangulatot lenne érdemes megmutatni a közönségnek.

Így gondolta ezt Zalaegerszeg akkori polgármestere, Czobor Mátyás és Pehm József plébános is. Nekik köszönhető, hogy Göcsej szépségét és a virágos várost a fenti „szlogennel” népszerűsítették. Hozzájuk csatlakozott Fára József főlevéltárnok is, aki komoly gyűjtőmunkát végzett a göcseji tájegység tárgykultúrájáról és népi építészetéről. Ezekre az értékekre alapozva 1935-ben meghirdették a Göcseji Hét programsorozatot.  

2018-ban járunk Zalaegerszegen. A Göcseji Múzeum történész-főmuzeológusa Béres Katalin várostörténeti sétára invitálta a közönséget. Az érdeklődők jelképesen egy időutazáson vettek részt, hiszen eljátszhatták, hogy ők azok a vendégek, akik a város első fesztiváljára érkeztek és elődeik szemével ismerhették meg a várost. Vajon milyen kép tárult annak az utazónak a szeme elé, aki 1935-ben leszállt a zalaegerszegi vasútállomáson a vonatról? Hogy nézett ki az állomás környéke, és milyen fontosabb épületek álltak már ekkor a városközpont felé haladva? Ezekre a kérdésekre kapta meg a választ a közönség. 

Egy szépen rendezett és parkosított tér várta a látogatót, az állomás kapujából pedig egészen a zárda épületéig el lehetett látni. A zárda amúgy is fontos helyszíne volt a Göcseji Hétnek, hiszen itt került sor arra a nagyszabású kiállításra, ami a rendezvény egyik fő attrakciója volt.

A zárda tantermei kiállítóhelyekké váltak, melyekben egyrészt a helyi iparosok és kereskedők mutathatták be portékáikat, másrészt felsorakoztak a helyi képzőművészek is. Serényi Árpád fényképész fotóit is megismerhette a közönség, sőt az előbb említett Fára József-féle gyűjtésből néprajzi kiállítás is született. A kirándulás amúgy nem egy szokványos várostörténeti séta volt, hiszen a résztvevőket nem egyenesen a belváros felé vezette a történész.

A kórház környékén szó esett Czobor Mátyás polgármester egykori lakóházáról, a Tomori Pál utca végén létesített revíziós-toronyról, amit szintén a Göcseji Hét alkalmából avattak fel. Innen a belváros felé haladva az evangélikus parókiával, a kórház kápolnával, a Baross-ligettel, a mai Kosztolányi úti (akkor Erzsébet királyné utcai) villasorral, és a vele szemben lévő Rózsa (ma Béke) ligettel találkozott az utazó.  

Számos ötlet, néhány meg nem valósult programelem. De az 1935-ös rendezvénysorozat így is sok újítást és a korábbinál nagyobb ismertséget hozott a városnak.

 

KAPCSOLÓDÓ GALÉRIA

Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK