Várostörténet

egyszervolt
Zalaegerszeg nevezetes személyiségei
A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban mutatták be a Zalaegerszegi Füzetek várostörténeti kiadványsorozat 18. számát. A kötet a 2021-es „Zalaegerszeg nevezetes személyiségei a 19-20. században” című tudományos konferencia előadásait tartalmazza, bővített változatban. A könyv – melynek kiadója a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány volt – ugyanezzel a címmel látott napvilágot, Kiss Gábor főkönyvtáros szerkesztésében.

köztér
Tündöklés, bukás, újratervezés
Mint arról beszámoltunk, elkezdődtek az egykori ZA-KO Ruhagyár rekonstrukciós munkálatai. A következő években loftlakásokat alakítanak ki az egykori gyárépületben. Az új helyzet apropóján tekintettünk vissza a tündöklés, és a bezárás időszakaira; a ZalaEgerszeG hetilap egyik 2003-as riportja alapján.

egyszervolt
Kapcsolatfelvétel Herszonnal; több mint 60 éve
Az elmúlt napokban sokszor hallottuk a híradásokban Herszon nevét, ezúttal háborús kontextusban, hiszen az orosz csapatok elfoglalták a Dnyeper torkolatánál fekvő kikötővárost. Normális esetben viszont arról is szólhatnának a helyi hírek, hogy 60 esztendős a Zalaegerszeg-Herszon közötti testvérvárosi kapcsolat, ami 1962-ben vált hivatalossá. A landorhegyi városrész is ekkoriban kapta a Herszon lakótelep nevet.

közélet
Jubileumi év sok programmal
Idén ünnepeljük Zalaegerszeg első írásos említésének (1247) 775. évfordulóját. Ebből az alkalomból egész éves rendezvénysorozatra készül a város. A részletekről Balaicz Zoltán tartott sajtótájékoztatót a Díszteremben.

egyszervolt
A mezőváros múltjától a kaszaházi strandig
A középkori mezőváros és az egerszegi végvár történetétől kezdve egészen a 20. századi strandolási szokásokig hallhattak előadásokat az érdeklődők a legutóbbi várostörténeti konferencián. Az Arany Bárány Hotel télikertjében rendezett esemény a városi önkormányzat és a TOP egyik projektje révén valósult meg.

egyszervolt
Helyi arcok, helyi sorsok a 19-20. századból
Életükben ismert, és elismert polgárai voltak a városnak, aztán haláluk után a nevük a feledés homályába merült. A 19-20. századi Zalaegerszeg néhány nevezetes személyiségének életéről, munkásságáról rendeztek konferenciát a minap a város dísztermében.

egyszervolt
Mindszenty nyomában – mobilapplikációval
„Mindszenty városa” címmel elkészült egy telefonra letölthető mobilapplikáció, mely Mindszenty (Pehm) József zalaegerszegi tevékenységét alapul véve, egy virtuális sétára hívja a felhasználókat.

köztér
Emléktábla Morandini Tamásnak
Halálának 100. évfordulója alkalmából emléktáblát állított a város Morandini Tamás építészmérnöknek a Zrínyi Miklós Gimnázium utcafronti épületének falán. Az olaszországi születésű, előbb Nagykanizsán, majd 1895-ben Zalaegerszegen letelepedett építész nevéhez számos jellegzetes épület köthető nemcsak a városban, hanem megyeszerte is.

egyszervolt
A Szigethy család jelentős alakjai, évszázadokra visszamenőleg
Hiánypótló kiadvány, amely köszönhető az elkötelezett szakembereknek, akik a nehézségeket is félretéve, időt nem kímélve vágtak bele a több évszázadot felölelő történések ismertetésébe. A Takáts Ádám – Szigethy István – Károlyi Attila: Zala megyei ügyvédség történeti almanachja 1871-2021 című közel ezer oldalas kiadvány a közelmúltban jelent meg.

interjú
Mitől mezőváros a mezőváros?
600 éve említette először egy királyi oklevél Zalaegerszeget mezővárosként. A jeles alkalomból a dokumentum írásképi rekonstrukciója a város Dísztermének vitrinébe került. A szövege hiteles, azt azonban nem tudjuk, hogy hogyan nézett ki pontosan az eredeti oklevél.

egyszervolt
Ötvenöt éves az első ABC-épület
Ötvenöt évvel ezelőtt, a ruhagyár mellett nyílt meg a város, sőt Zala megye első élelmiszer-áruháza. ABC, vagyis Alapvető Beszerzési Cikkek, így hívták akkoriban ezt az önkiszolgáló áruháztípust, mely – mint a neve is jelzi – a hétköznapi élet legszükségesebb termékeit kínálta. Az élelmiszertől egészen az iparcikkig.

egyszervolt
Középkori épületek a város alatt
Zalaegerszeg középkori emlékeiről tartott online előadást dr. Vándor László régész, nyugalmazott múzeumigazgató a Göcseji Múzeum, valamint a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület kezdeményezésére. A Youtube-on követhető eseményre a város napja alkalmából került sor, a Múzeumi találkozások rendezvénysorozat részeként.

egyszervolt
Demográfia és gazdasági aktivitás a 2. világháború után
A város fejlődését a II. világháború után alapvetőn meghatározta az a kedvező lehetőség, hogy megtartotta a megyeszékhelyi rangját. Ezt követően az egyre erőteljesebbé váló gazdasági fejlődés hatására a népesség növekedési üteme felgyorsult.

köztér
A megkurtított MÁV-házak története
A Göcseji út Csány téri, és a Göcseji út Ady utcai sarkán is áll egy-egy olyan, az 1920-as évek második felében épült ház, mely manapság kevés figyelmet kap. Köszönhetően talán a környék intenzív gépjárműforgalmának és a közlekedési lámpáknak. Utóbbiak ugyanis mindkét esetben „belógnak” a képbe. (Emiatt még fotózni sem egyszerű a homlokzatokat.)

egyszervolt
Gyűjtés a dagerrotípia használatáért
Helyi cégek és magánszemélyek segítségét és támogatását kéri a Göcseji Múzeum annak érdekében, hogy az év elején előkerült – Zalaegerszeg egykori vásárterét ábrázoló – 19. századi dagerrotípiát jogszerűen felhasználhassák, illetve bemutathassák az új állandó kiállításukon.

egyszervolt
Múlt századi „hideg nyalatok”
Nem mindig örvendett nagy népszerűségnek az olasz fagylalt. Legalábbis ez derül ki a korabeli reklámokból és újságcikkekből. A téma a május 8-i fagylalt világnapja kapcsán került elő, mégpedig a Göcseji Múzeum jóvoltából, akik Facebook oldalukon osztottak meg egy 20. század első feléből származó „fagyizós” fotográfiát.

közélet
Ma van a város napja – 135 éves jubileum
135 évvel ezelőtt, 1885. május 13-án lett rendezett tanácsú (mai értelmezéssel megyei jogú) város Zalaegerszeg, így ez a nap a Város Napja. A hagyományokhoz híven Balaicz Zoltán polgármester délelőtt megkoszorúzta a város első polgármesterének, Kovács Károlynak az emlékművét, a róla elnevezett téren.

egyszervolt
A háború a hátországot sem kímélte
Vajon milyen volt a mindennapi élet egy magyarországi kisvárosban, nevezetesen Zalaegerszegen az első világháború idején? Két évvel ezelőtt erre a kérdésre keresték a választ annak a tudományos konferenciának az előadói, akik a legújabb kutatási eredményeket felhasználva értekeztek a Nagy Háború időszakáról, és a nemzetközi események helyi vonatkozásairól.

egyszervolt
A Lenin-szobortól a címerházig
1970-ben avatták fel a zalaegerszegi Ifjúsági Park (Vizslapark) szélén a Lenin-szobrot. Marton László szobrászművész négy méter magas bronz alkotása a megszokottakhoz képest viszonylag lezseren, zsebre tett kézzel ábrázolta a Szovjetunió első vezetőjét.

egyszervolt
Zsúfolt várók, békás terhesteszt
Sokáig OTI-székház volt, aztán néhány korosztálynak SZTK-ként maradt meg az emlékezetében (vagy rémálmaiban). Manapság leginkább Kamarák Házaként ismerjük a Kosztolányi- és a Petőfi utca sarkán álló épületet. A közelmúltban egy kamarai nyílt nap keretében részletesebben is megismerkedhettek az érdeklődők a Petőfi utca 24. szám alatt álló ház történetével és titkaival.
Lapcsalád (pdf-tár)
CÉGBOX
HÍRLEVÉL
Leiratkozás hírlevelünkről
CÍMKÉK
R76-os gyorsforgalmi út (1), Klíma- és természetvédelmi akcióterv (3), hittanos találkozó (1), Szilvafesztivál (1), Medgysszay Ház (123), Strandkézilabda Torna 2017 Lido Strand, Vonyarcvashegy (2), Önkéntes munka (3), Thai-Bixing (1), Megelőzés (9), Nagykanizsai Kultúrkör Egyesület (1), November 4. nemzeti gyásznap (4), Perlaki utca (1), Bartha Gábor polgármester (8), kulturális koncepció (2), Deutsch Tamás, a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos (1), Kínai befektetés (1), Lélekdal (1), Egregyi Táncház (4), Múltidézés (1), Záró ünnepség (2)