Amit a miseborról tudni kell!

A Győri Hittudományi Főiskola tanára elmondta, hogy a Szentföldön, a gabona és az olaj mellett, a bor is fontos szerepet töltött be, hisz a mindennapi táplálék része volt. A bort Isten áldásának tekintették, ami még a vizet is fertőtleníti. A szentírás Noé történetében ír először a borról, megemlítve a pátriárka meztelen hempergését a túlzott alkohol fogyasztásától. A Teremtés könyve kiemeli a bor jótékony, ugyanakkor veszélyes jellegét. A bor a jólét, a gazdagság, az értékes vagyon jele is, amely értékessé teszi az életet.

A bölcsességi írások szerint a bor a mértékletesség része az ember kiegyensúlyozottságának. Szent Pál Timóteusnak is ajánlja a bort, hogy az, fölerősítse gyengélkedéséből. Szent Pál a mértékletességre is felhívja a figyelmet. Az efezusi levélben arról hallunk tőle, hogy „Ne részegeskedjetek, mert a bor léhaságra vezet. Inkább teljetek el Lélekkel!” A próféták élesen kirohannak olyan vezetők ellen, akik túlságosan szeretnek inni.  A mértéktelen borfogyasztás Istentől, az Ő tanításától is elfordít-vallja Izaiás próféta. A bölcsességi irodalom felfigyel a túlzásnak a személyes következményeire, amikor megjegyzi: az iszákos kikerülhetetlenül szegénységbe jut. A Példabeszédek könyve szerint erőszakba, züllésre, szavakkal elkövetett igazságtalanságra jut az élete annak, aki vedeli a bort.

A plébános áttekintette a bor szerepét a kultikus életben, majd annak jelképrendszeréről szólt. Profán szempontból a szőlőből nyert ital szimbolizálja mindazt, ami az életben kellemes. Sirák fia szerint: barátságot; az Énekek Éneke szerint az emberi szeretetet. Jelképez földi örömet a szívben, de utal bálványimádó kultuszok részegeskedéseire, de a bölcsesség tanítványának boldogságát is szimbolizálja. A bor utal a végső időkre. Jézus maga is ivott bort. Az újbor a messiási idők szimbóluma. A régi tömlőt szétvető újbor valamint a kánai menyegző bora kifejezi Krisztus szeretetének ajándékát, annak az öröknek a jelét, amit a Messiás valósít meg. A plébános referátumát liturgikus kitekintéssel zárta. Zárszóként arról szólt, hogy a bor nemcsak a vidámságot, a jólétet szimbolizálja, de az örökkévalóságra, életünk céljára is emlékeztet.