Vezető hírek
Fenékpusztai időutazás a Balatoni Múzeumban
Fenékpuszta nemzetközi hírnevét elsősorban nem a késő római emlékeinek köszönheti, hanem annak, hogy itt a hetedik századi avar korig, a helyben maradt provinciális lakosság megőrizte római hagyományait és keresztény hitét, kapcsolataik mindvégig kimutathatók a mediterrán világ felé. A terület már közel 150 éve kutatott, mégis mind a mai napig újabb és újabb titkait sikerül megfejteniük a régészeknek.
Szeretnék, ha régészeti park épülne Fenékpusztán
Egy évtizeddel ezelőtt magyar és német együttműködésben, a zalaegerszegi Göcseji Múzeum, a keszthelyi Balatoni Múzeum továbbá a lipcsei Kelet-Közép-Európai Történet- és Kultúratudományi Intézet (GWZO Leibniz-Institut) és Heidelbergi Ruprecht Karl Egyetem bevonásával újra indultak a tervásatások a Kr. u. 4. században épült római erőd területén, környékét pedig tájrégészeti módszerekkel vizsgálták. A tárlat keretében ezen új kutatások eredményeinek és leleteinek bemutatásán túl egy lehetséges jövőképre és hasznosításra is javaslatot tettek a szervezők. Fenékpuszta mind a mai napig javarészt beépítetlen területe kiváló lehetőséget nyújt a régészeti emlékek sokoldalú bemutatására. A kiállítás egyrészt az erőd hajdani védrendszerét és épületeit varázsolja újjá modern digitális módszerekkel, 3D-rekonstrukciók formájában; másfelől pedig egy régészeti park megvalósítására közvetít időszerű koncepciókat.
A kiállítás nyitóünnepségén prof. dr. Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora kiemelte: a bolgár, szerb, német, osztrák, „erdélyországi” prominens szakemberek körében érdemes arról szólni, hogy a korábbi kutatásoknak sem az időzítése, sem a lehetséges funkciómagyarázata, sem az alaprajza nem volt elég pontos. Az ókortudomány hagyományos módszereit a 21. század kihívásaival összekötő kiállítást a digitalizáció, az informatika és a mérnöktudomány is innovatívvá teszi.
Köszöntőjében Ruzsics Ferenc, Keszthely város polgármestere arra emlékeztetett, hogy az erőd fejlesztése 9 éve a kiemelt projektek közé került, ám mégsem valósult meg. Keszthely szellemi-kulturális és épített öröksége pedig megkívánja, hogy a temérdek kutatás eredménye látványos formában napvilágra kerüljön.
Dr. Müller Róbert, a Balatoni Múzeum nyugalmazott igazgatója –aki hosszú évtizedekig kutatta az erdődöt – azt hangsúlyozta ki, hogy a minőségi turizmusból élni szándékozó városnak érdemes pénzt felkutatnia a Dunántúl egyik legfontosabb lelőhelyének felvázolt bemutatására. Szerinte, az új uniós költségvetésben valószínűleg lesz forrás arra, hogy a jelenlegi vigasztalan kép eltűnjék és a tárlaton három dimenzióban látható erődök valamelyik változata egy régészeti park részeként felépüljön.
Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója aláhúzta, hogy az izgalmas kiállítás a múltból ered, de a jövővel foglalkozik. Jelezte: a kétnapos workshop jó gyakorlatait áttekintve a szakemberekkel együtt ő maga is reménykedik abban, hogy a tervezett bemutatóhely már a közeljövőben anyagi támogatást kapva elviheti Keszthely jó hírét.
Prof. dr. Matthias Hardt, a GWZO osztályvezetője arról szólt, hogy 2006 óta számos gyümölcsöző, intézetek, múzeumok közötti együttműködés révén Fenékpuszta fennmaradása már nem kétséges. A kutatások egyértelműsítik, hogy a további lehetőségeket mindenképp érdemes kihasználni.
Prof. dr. Christian Witschel, a heidelbergi egyetem professzora úgy látta, hogy itt az idő arra, hogy a tudományon túl minél szélesebb réteg számára is ismerős legyen a feltárások eredménye. Örvendetes lenne, ha a következő találkozás alkalmával már a régészeti bemutató park nyitóünnepségén találkoznánk – szögezte le.
A kiállítás kurátora, Dr. Heinrich-Tamáska Orsolya, a GWZO munkatársa, tolmácsolta saját és dr. Roland Prien, a heidelbergi egyetem munkatársával közös gondolatait. Hat közös ásatási szezon után úgy látta: elérkezett az idő, hogy a régészet iránt érdeklődők is megláthassák, hogyan is nézhetett ki a 29 épületből álló erőd. A vizuális rekonstrukció mellett a mindennapi élet tárgyai, leletei és a régészeti park víziói is bemutatást nyernek.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Hétfőn reggel két helyszínen is felújítás kezdődik ZalaegerszegenPrószasütő csapatok jelentkezését várják a XXVIII. PrószafesztiválraTakarékosság - Kiszámíthatóság éves távlatokbanMegállapodás a ZalaZONE és a Modenai Egyetem Ferrari Tanszéke közöttMegújul a Várkör utca egy szakaszaA 76-os főútra dőlt egy fa a csácsi arborétum közelébenBusz helyett biciklivel! Eltűnt, majd megkerült a kerékpárAszfaltozás miatt lezárják a Budai Nagy Antal utcai parkolót ZalaegerszegenLess Nándor-díjas földrajztehetségIvóvíz-és szennyvíz-rekonstrukció a Hoffhalter Rudolf utcában -
rovatunk hírei
Uniós jogok és tudnivalók utazóknak!Felejthetetlen hétvégi program az egész családnak!Hová tűnt május 1. szellemisége?Élő internetes közvetítés az egerszegi Kamarák HázábólAz új Európai Bizottság (x)A pergamen nem kutyabőr2014.09.19. POP UPvideoGyenesdiás gyorsan gyarapodikTermészettudományos oktatás eszközrendszerének és módszertanának fejlesztése a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban TÁMOP-3.1.3.-11/2-2012-0023 top 10
Retro majális a zalaegerszegi AlsóerdőnAnya csak egy van; várostörténeti sétát szervezett a Tourinform irodaPrószasütő csapatok jelentkezését várják a XXVIII. PrószafesztiválraSzomoru Miklós előadása a Zöld Könyvtári Esték sorozat keretébenHétfőn reggel két helyszínen is felújítás kezdődik ZalaegerszegenÚj szemlélet a 25 éves Bogáncs ÁllatmenhelynélTakarékosság - Kiszámíthatóság éves távlatokbanNyitott porták, nyitott emberek