Vezető hírek
Rituális- és közösségi helyek lehettek a körárkok
Gazdag leletanyag a gétyei tervásatáson
Mint az a Nemzeti Régészeti Intézet Facebook-oldalán olvasható, az őskor folyamán eleink Európa szerte létesítettek nagyméretű – sokszor akár több száz méter átmérőjű –, kör alaprajzú árkos-sáncos építményeket, melyekhez sokszor cölöpfal is társult. A Dunántúl hasonló építményeit újkőkori körárkoknak nevezik a szakemberek, melyek közül a legrégebbiek majdnem 7000 évesek. A kutatócsoport ezek egyikét vizsgálta Gétye mellett. A munkát tavasszal már megelőzte a falu határában egy régészeti terepbejárás. Ahogy a bejegyzésben olvasható, a tervásatást a másod- és harmadfokú hőségriasztás tette felejthetetlenné a csapat számára, de persze az ásatási eredmények is.
Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet (MNM NRI)
Az egyik érdekes és fontos eredmény az, hogy pontosan a körülárkolt terület közepén nyitottak egy szelvényt a régészek, mert egy korábbi geofizikai felmérés itt egy nagy méretű foltot mutatott. Ez végül egy közepes méretű gödörnek bizonyult, ami azonban telis-tele volt leletanyaggal: számtalan edénytöredéket (köztük szép számmal vörös festésű darabokat is), csiszolt és pattintott kőeszközöket, állatcsontokat találtak. A gödör hajdani rendeltetése egyelőre nem ismert, de feltehetőleg összefüggésben állhat azzal, hogy éppen a körárok geometriai középpontjába esik. Erre a kérdésre a leletanyag részletes elemzése adhat választ.
Az ásatásnak nem várt „melléktermékeként” a szakemberek feltártak még egy rézkori (az úgynevezett tűzdelt barázdás kerámiás kultúra idejéből való) és egy Árpád-kori gödröt is.
Forrás: MNM NRI
A kutatás az MNM NRI támogatásával valósult meg, P. Barna Judit PhD. (MNM Nemzeti Régészeti Intézet) ásatásvezető régész irányításával, valamint több kolléga, és két vidéki múzeum (a zalaegerszegi Göcseji Múzeum és a bajai Türr István Múzeum) néhány munkatársának részvételével. A feltárás részben tanásatás is volt, hiszen négy ELTE-s régészhallgató közreműködött a munkában, akik dr. Kalla Gábor egyetemi docens révén kapcsolódtak a kutatócsoporthoz.
P. Barna Judit ásatásvezető érdeklődésünkre elmondta: 2002 óta foglalkozik körárkokkal. Akkor az M7-es autópálya építésének megelőző régészeti feltárásai zajlottak Zala megyében. A Sormás-Török-földek lelőhelyen találtak két körárkot, ami ráirányította a figyelmét a témára. Olyannyira, hogy a lengyeli kultúra kialakulását vizsgáló doktori disszertációjának is fontos elemei lettek a körárkok. Az ezeket vizsgáló kutatócsoportot 2011-ben szervezte meg, a tagok szabadidejükben, sokszor anyagi forrás nélkül, vagy minimális támogatás mellett kezdték meg a munkát (tagjai többek között Eke István, Pásztor Emília és Tokai Zita régészek, valamint Látos Tamás térinformatikus-geodéta, Hermann Tamás mezőgazdász, térinformatikus és talajtanos szakember, valamint dr. Kalla Gábor régész, az ELTE docense).
Korábban négy körárok volt ismert Zalában, a kutatócsoport plusz hárommal bővítette ezt a számot, ezek egyike Gétyén található (a másik kettő Ligetfalván és Bezeréden). Érdekes, hogy bár közel vannak egymáshoz, mindháromnak más a szerkezete - fogalmazott az ásatásvezető. A feltárások célja többek között az, hogy ennek okaira választ kapjanak, illetve, hogy megvizsgálják a körárkokban talált leletanyagot.
Forrás: MNM NRI
- A gétyei kutatómunkával szerencsénk volt, mert sok szép lelet (kerámiák- és csontleletek) került elő, melyek segítségével pontosabban meg lehet határozni a körárok korát. A cél az, hogy mind a három lelőhelyen, azonos módszerrel minden lehetséges természettudományi vizsgálatot elvégezzünk a leleteken. Ehhez – és a feltárásokhoz is –a Nemzeti Régészeti Intézet adja a hátteret - tette hozzá.
Hogy mi volt a szerepe az újkőkori körárkoknak? A régész azt válaszolta, hogy ez izgalmas és nehéz kérdés, mert minden egyes ásatás új adatokkal szolgál, amik viszont újabb kérdéseket vetnek fel. Egyelőre az a legvalószínűbb, hogy többfunkciós építmények, közösségi gyülekezőhelyek voltak, sőt rituális célokra is használták őket. Ezt támasztja alá az is, hogy a mostani feltáráson talált leletgazdag gödör (ami nem egy szokványos hulladékgödör) épp a kaputengelyek metszéspontjában, a kör közepén helyezkedett el. De még rengeteg a homályos folt a körárkokkal kapcsolatban, így további kutatásokra, vizsgálatokra van szükség.
A kutatócsoport tagjai köszönik a gétyei önkormányzat, különösen Talabér Lászlóné polgármester segítségét, illetve a földtulajdonosok, Csiszár Károly és Pémer Jenő, valamint Salamon László vállalkozó nagylelkűségét, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a szakemberek kutathassanak a területen.
MEGOSZTÁS
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
-
rövidhírek
Prószasütő csapatok jelentkezését várják a XXVIII. PrószafesztiválraTakarékosság - Kiszámíthatóság éves távlatokbanMegállapodás a ZalaZONE és a Modenai Egyetem Ferrari Tanszéke közöttMegújul a Várkör utca egy szakaszaA 76-os főútra dőlt egy fa a csácsi arborétum közelébenBusz helyett biciklivel! Eltűnt, majd megkerült a kerékpárAszfaltozás miatt lezárják a Budai Nagy Antal utcai parkolót ZalaegerszegenLess Nándor-díjas földrajztehetségIvóvíz-és szennyvíz-rekonstrukció a Hoffhalter Rudolf utcábanBejelentette polgármester-jelöltjét a Tiéd a Város Egyesület -
rovatunk hírei
Uniós jogok és tudnivalók utazóknak!Felejthetetlen hétvégi program az egész családnak!Hová tűnt május 1. szellemisége?Élő internetes közvetítés az egerszegi Kamarák HázábólAz új Európai Bizottság (x)A pergamen nem kutyabőr2014.09.19. POP UPvideoGyenesdiás gyorsan gyarapodikTermészettudományos oktatás eszközrendszerének és módszertanának fejlesztése a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban TÁMOP-3.1.3.-11/2-2012-0023 top 10
Retro majális a zalaegerszegi AlsóerdőnAnya csak egy van; várostörténeti sétát szervezett a Tourinform irodaPrószasütő csapatok jelentkezését várják a XXVIII. PrószafesztiválraTakarékosság - Kiszámíthatóság éves távlatokbanNyitott porták, nyitott emberekSzomoru Miklós előadása a Zöld Könyvtári Esték sorozat keretében