Hatvanéves a József Attila Könyvtár

  Nyitottság és kulturális sokszínűség jellemzi

Eleinte főleg az iskolás korosztályt szólította meg a pici bibliotéka, de a felnőtt olvasók sem maradtak könyvek nélkül. 1500-2000 kötettel indult a munka, Nyakasné Túri Klára – aki hatvanas évek végétől egészen 1981-ig vezette az intézményt – gondoskodott a gyűjtemény gyarapításáról, a felnőtt- és gyermek látogatók kiszolgálásáról, utóbbi korosztály olvasóvá neveléséről.

Torta is készült a születésnapra

A városi könyvtár 1981-ben költözött az akkor felépült és átadott landorhegyi Városi Művelődési Központ épületébe, ahol a következő öt évre dr. Gyimesi Endre vette át a könyvtár irányítását. A mostani születésnapi megemlékezésen is ő idézte fel a kezdeti éveket; utalva arra, hogy az 1960-as, ’70-es években Nyakasné szuggesztív személyisége sokat lendített a városi könyvtár ügyén. Ő hozta divatba hozta a gyerekprogramokat, ő szervezett először szavalóversenyt, majd mesemondó versenyt. De hosszú évekig neves bábcsoportot is vitt. Munkája révén hamarosan negyvenezerre nőtt az állomány, és nyolcszáz fölé a látogatók száma. Emiatt a Gárdonyi utcai helyiséget kinőtte a könyvtár. Ezért is fogalmazódott meg a költözés gondolata. Jó döntés volt, hogy az új, modern VMK épületébe költözhettek. (Ennek negyvenéves évfordulóját 2021-ben ünnepelték – szerk.)

Megjegyezte: az 1981-es átköltözés után a József Attila Könyvtár lett az ország első „szőnyegpadlós könyvtára”. Az intézményt kezdetektől a széleskörű nyitottság jellemezte, talán ezért is lett megkerülhetetlenek szereplője a város kulturális életének.

Az olvasóvá nevelés máig kiemelt feladat

Az ünnepségen a városi könyvtár jelenlegi tagintézményvezetője, Csaplár-Nagy Franciska köszöntötte a résztvevőket, majd Balaicz Zoltán polgármester egy jubileumi oklevelet adott át a könyvtárnak. Többek között elmondta: más lett a világ 1963-hoz képest. Mások az olvasási szokások, más az a technikai háttér, ami körbevesz minket, de a város kulturális életében mégis fontos szerepet töltenek be a könyvtárak. Választ kell adniuk az új kor kihívásaira úgy, hogy közben az olvasás népszerűsítése, mint alaptevékenység megmarad.

Vigh László országgyűlési képviselő egy születésnapi tortával lepte meg az intézmény munkatársait. Tóth Renáta, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója pedig beszédében felidézte személyes élményeit a városi könyvtárral kapcsolatban, illetve azt, hogy főiskolásként mennyi segítséget kapott a leendő kollégáktól. A feladatok ma szerteágazóak, a közösségépítés, az olvasókkal való kapcsolattartás, a gyűjteménykezelés- és gyarapítás, valamint a programszervezés napi szintű feladat. A szlogenjük is ezt tükrözi: A könyvtár több mint gondolnád.

Gyimesi Endre vette át az elismerést Papp Ágnes Klárától, Szemes Béla és Balaicz Zoltán társaságában

A 2000-es évek kihívásait Nitsch Erzsébet, a József Attila Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatója idézte fel, kiemelve azt az időszakot, amikor a városi- és a megyei könyvtárat összevonták. Mint mondta, az idő bebizonyította, hogy ez nem egy rossz házasság; mindenkinek célja és feladata, hogy továbbvigyék a könyvtár és a könyvtári szolgálat jó ügyét.

Az eseményen felszólat Hartmann Miklós, a JAVK Olvasóinkért Könyvtári Alapítvány elnöke is, felhívva a figyelmet arra, hogy a könyvtár mindig a polgárosodás fontos eszköze volt. Az alapítvány pedig kezdetek óta gondot fordít arra, hogy támogassa a hátrányos helyzetű gyerekek olvasóvá nevelését.

Az ünnepség keretében egy elismerést is átadtak. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság idei közművelődési díját dr. Gyimesi Endre történész, egykori igazgató kapta. A Toldy Ferenc-díjat a szervezet országos alelnöke, dr. Papp Ágnes Klára nyújtotta át, a díjazottat pedig Szemes Béla, a társaság zalai tagozatának elnöke méltatta. Pályafutását ismertetve kiemelte, hogy Gyimesi Endre közéleti elfoglaltságai mellett sem hagyta abba irodalomtörténeti kutatásait, melyek fókuszában a lokális irodalmi örökség feltárása áll.