2022.05.23., hétfő - Dezs?Zalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Modern könyvtár és szellemi műhely

2021. november 08. hétfő, 16:13
Szerző: Pánczél Petra, Fotó: pP
Negyven éves a József Attila Városi Tagkönyvtár, és vele együtt természetesen a Keresztury Dezső VMK („leánykori nevén Városi Művelődési Központ) is. A két intézmény 1981 őszén ugyanabban a landorhegyi épületben kapott helyet.

40. születésnapját ünnepli a JAVK

Míg a művelődési központ újdonság volt (hiszen korábban csak megyei működött, városi nem), a városi könyvtárnak volt már elődje. 1963-tól ugyanis a Gárdonyi utcában nyitotta meg kapuit a kicsi bibliotéka, Nyakasné Túri Klára irányítása alatt. Nagy hangsúlyt fektetve arra, hogy a legfiatalabb korosztályokat is a könyvtárba csábítsák. 1981-ben aztán új fejezet kezdődött, és a város újonnan felépített, modern művelődési házába költözött a könyvtár. Ekkor már dr. Gyimesi Endre vezette az intézményt, és szervezte meg a 16 fős csapatot.

40 éves a József Attila Városi Könyvtár - az évforduló alkalmából ünnepséget szerveztek

Minderről a József Attila Könyvtár születésnapi ünnepségén esett szó, melyen az egykori kollégákon túl részt vett a város vezetése, na és egy óvodás csoport is. Hiszen a könyvtár számára a mai napig fontos a gyermekkönyvtári részleg, illetve hogy a kicsiket változatos programokkal csábítsák be a falak közé.

Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója a fentiek mellett elmondta: a város kultúrtörténetének fontos momentuma volt az a pillanat, amikor 1981. november 7-én megnyitott a VMK és a JAVK. Ma már csak Nitsch Erzsébet és Kereki Judit dolgozik itt a kezdő csapatból. Az meg csak az idősebbeknek mondd valamit, hogy annak idején miért november 7-re esett a nyitás.

Azóta sok idő telt el, és öröm látni, hogy a hagyományos funkciók mellett – alkalmazkodva a 21. század kihívásaihoz – igazi rendezvényhelyszín és közösségi tér lett a könyvtár – fogalmazott Balaicz Zoltán polgármester köszöntőjében. Hozzátette: 1985-ben a VMK-ban indult a városi televízió, melynek édesapja is munkatársa volt, így gyakran látogatták meg a könyvtárat. Sőt, az első tévé-adások hátteréül is a könyvtár szolgált. De 1982-ben az akkor megalakult színházi társulat is a művelődési ház falai között kezdett el próbálni. A polgármester az elmúlt negyven év szakmai munkájáért, az olvasók magas színvonalú kiszolgálásáért és a programszervező tevékenységért oklevélben részesítette a József Attila Városi Tagkönyvtár csapatát.

Nitsch Erzsébet, Kiss Gábor, Balaicz Zoltán és Gyimesi Endre a rendezvényen

A kezdetekre dr. Gyimesi Endre volt igazgató is visszaemlékezett az ünnepségen. Mint mondta, nagy lelkesedéssel vetették bele magukat a munkába a ’80-as évek elején. Büszke rá, hogy egy fiatalokból álló, szakmai stábot sikerült toborozni, ami afféle szellemi műhely is lett. Voltak persze viták, hiszen eleinte egy többcélú ÁMK-nak képzelte el az akkori fenntartó a VMK-t és a könyvtárat. Gyorsan kiderült azonban, hogy a művelődési ház szervezeti egységeként nem lehet hatékony könyvtári munkát végezni. Ezt az időszakot jól jellemzi az, hogy modern berendezést kaptak, újdonságnak számító svéd bútorokkal, ám megfelelő raktár és gépesítés nem volt. Mint ahogy az is kevésnek bizonyult, hogy csak kitegyenek néhány könyvet a polcokra. A profi működéshez – az önállósodás mellett – többek között katalogizálásra, leltározásra és állománybővítésre is szükség volt. A gyarapodást jelzi, hogy míg 1963-ban a Gárdonyi utcában 500 kötettel működött a könyvtár, a landorhegyi nyitás után 3000, majd néhány évvel később 10 ezer fölé ment a kötetek száma. A 80-as évek második felében pedig 80 ezerre nőtt a darabszám. A felnőtteknek, gyerekeknek szóló könyvek éppúgy az állományhoz tartoztak, mint a zenei részleg anyagai.

Képek a múltból

Gyimesi Endre azt is elmesélte, hogy annak idején többször állt a szőnyeg szélén. A könyvtár ugyanis rendszeresen szervezett író-olvasó találkozókat, pódiumesteket (sokszor egy-egy színdarabhoz kapcsolódva). Az akkori hazai kortárs irodalom színe-java megfordult itt. Még a hatalom által nem kedvelt 3 „Cs” (Csoóri Sándor, Csurka István, Csengey Dénes) is. Máskor meg az volt a probléma, hogy Utassy József Zúg március című versének egyik sorát („Lopnak a bőség kosarából…”) választották szlogennek egy plakátra. De, azért is „fejmosás” járt, amiért egyszer a könyvhetet megnyitó Ladányi Mihály költő azt találta mondani, hogy „Magyarország egén viharfelhők gyülekeznek”. Pedig csak arra reagált, hogy hirtelen beborult az ég.

A volt igazgató szerint, nehéz körülmények között ugyan, de egységes könyvtári rendszert sikerült kiépíteniük, mely – alkalmazkodva az új kihívásokhoz – ma is jól működik.

Az évforduló alkalmából korabeli fotókból, újságcikkekből, dokumentumokból kiállítás is nyílt a könyvtárban. Az ünnepséget Kardos Bozi Endre és Hochrein Judit (vagyis a kisHétrét) dalai színesítették, de fellépett a Landorhegyi-óvoda csoportja is.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK