A legkorábbi négylábúak gerincét rekonstruálták

A tetrapodák négylábú állatok, amelyek közé manapság a kétéltűek, hüllők, madarak és emlősök tartoznak. Körülbelül 400 millió évvel ezelőtt azonban a korai tetrapodák voltak az első gerincesek, amelyek rövid kiruccanásokat tettek a sekély vizekbe és eközben mind a négy végtagjukat használták. Hogy ez miként történhetett, és hogyan költöztek végül ki a négylábúak a szárazföldre, immár másfél évszázada tudományos viták tárgyát képezi - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon és a BBC hírei között.

A tudósok három korai gerinces faj - az Ichthyostega, az Acanthostega és a Pederpes 360 millió éves fosszíliáit vizsgálták a nagy energiájú röntgensugarak segítségével.

Míg a modern négylábúak esetében a csigolyák egyetlen csontból állnak, a korai tetrapodáké összetett képződmény volt.

"Több mint száz éven át a paleontológusok úgy vélték, hogy a csigolyák mindegyike három csontegységből állt: ezek egyike elől, a másik felül helyezkedett el, míg a harmadik páros hátul" - magyarázta Stephanie Pierce, a tanulmány vezető szerzője.

Mint kifejtette, a kőzetekbe ágyazott fosszilizálódott csontok oly tömörek, hogy általában elnyelik a röntgensugarak jelentős részét. Nem így a szinkrotron nagy energiájú röntgensugarait, amelyek felfedték az üledékes kőzetekbe zárt maradványok legapróbb titkait is, lehetővé téve háromdimenziós rekonstruálásukat.

Így derült ki, hogy a gerincoszlop elsőnek hitt csontja, az intercentrum, a valóságban a "füzér" végén helyezkedik el.

"Megismerve, hogy hogyan illeszkedtek egymáshoz a csontok, megérthetjük, hogy mennyire volt mozgékony az első tetrapodák gerincoszlopa, és hogyan közvetítették az erőt a végtagok között a szárazföldi lét kezdeti időszakában" - mutatott rá Stephanie Pierce, aki szerint a vizsgálatok révén többet megtudhatunk arról, hogyan fejlődött ki a modern gerincoszlop.

A tudósok az Ichthyostega esetében felfedezték a legkorábbi ismert szegycsontkezdeményt (sternum) is.

http://www.bbc.co.uk/news/science-environment-20987289