Alakulóban

Magyar–japán baráti társaság

A japán irodalom és film ugyancsak megkülönböztetett szakmai figyelmet élvez. Elég csak a kortárs költészet haiku-kultuszát említeni! S akkor még nem beszéltünk a harcművészetről vagy a konyháról, mindkettő értő befogadásra talált hazánkban. 1987-ben Budapesten megalakult a Magyar–Japán Baráti Társaság, amelynek számos vidéki csoportja jött létre az elmúlt húsz évben.

Zalaegerszegen is érdeklődő közönségre találtak azok a kezdeményezések, amelyek a japán kultúra megismertetésére irányultak. Gondolhatunk a 2004-ben szervezett a Japán napokra a Gönczi ÁMK-ban, a Japán Alapítvány által támogatott kiállításokra a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben 2005-től 2007-ig. (Japán babák, papírforgók és sárkányok, hagyományos japán kerámia.)

A háttérben – egyik szervezőként – ott találjuk Pinczés István rendezőt, műfordítót és a két kultúra különleges közvetítőjét. A zalaegerszegi kezdeményezések is új lendületet kaptak, amikor tavaly idekerült vendégrendezőnek, a Hevesi Sándor Színházba. Február 11-én Zalaegerszegre érkezett Jaszuda Kunyihiko, a japán nagykövetség kulturális attaséja, valamint dr. Vihar Judit professzor asszony, a Magyar–Japán Baráti Társaság országos elnöke.

Az eseményen szóba került a Magyar–Japán Baráti Társaság zalaegerszegi csoportjának megalakulása is. A szervezést Péntek Imre, a Pannon Tükör főszerkesztője vállalta, aki – egyeztetve a szóba jöhető időpontokat – az alakuló ülést március 28-án 17 órára tűzte ki, ugyancsak a Belga Söröző különtermében (8900 Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 5.). A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak!

A szervezők, a japán nép és kultúra zalai, zalaegerszegi barátai mély együttérzésüket fejezik a Japánt sújtó földrengés és katasztrófa áldozatainak, hozzátartozóinak, a szigetország egész lakosságának. A leendő magyar–japán baráti kör is kiemelt figyelemmel kíséri a tragikus eseményeket, és lehetőségeihez mérten részt kíván vállalni a nemzetközi és országos segítségnyújtásban.