A reneszánsz polihisztor "Gépei" a zsinagógában

Elképzelései bőven megelőzték azt a századot, melyben élt, nem véletlen, hogy a történelem ma is az egyik legnagyobb polihisztorként emlékezik rá. Zsenialitását ezúttal a zalaegerszegi Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben is megcsodálhatjuk. Nincs Mona Lisa, nincs Utolsó vacsora, csupán precíz vázlatrajzok, és Gépek. Ez utóbbi ugyanis a címe annak a különleges, és Magyarországon is egyedülálló tárlatnak, mely huszonkét, fából készült modellt mutat be, amik da Vinci tanulmányai alapján készültek.

A kiállítás résztvevőit köszöntve Balaicz Zoltán alpolgármester szólt néhány szót a mesterről, az igazi reneszánsz emberről. Mint fogalmazott: Leonardo da Vinciben minden művészeti ág ötvöződött, emellett kiváló feltaláló, hadmérnök és anatómus is volt. Az alpolgármester szerint örömteli, hogy a zsinagóga vezetőjének, Nagy Johannának sikerült Zalaegerszegre hoznia ezt a páratlan tárlatot, így most egy országos jelentőségű kiállítással büszkélkedhetünk.

Balogh Balázs, a BME-ÉPK tanszékvezető egyetemi tanára da Vinci életművével és tehetségével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy lehet, hogy a hátrányos születési körülményei is hozzájárultak zsenialitásához. Az ebből fakadó gátlás is felszínre hozhatta a művészi hajlamokat, és a folyamatos elmélkedést kényszerét. Persze még egy különleges adottság is kellett Leonardo sikeréhez: az önmenedzselés tudománya. Enélkül ugyanis aligha lehetett volna hercegi és királyi udvarok tudósa és művésze, és X. Leó pápa pártfogoltja.

Időnként azonban a legnagyobb zsenik is tévedhetnek. Da Vincit mélyen foglalkoztatta a repülés elmélete. Azzal tisztában volt, hogy valamilyen szerkezetre szükség van, ami az embert felemeli, ám úgy hitte, hogy csak a szárnyak mozgatásával válhat valóra a repülés. Számos vázlatot készített ezekről a szárnyszerkezetekről, melyek a tárlaton is megtekinthetők. Sőt, csuklós szerkezetű repülőjét a gyakorlatban is kipróbálta Firenze mellett 1505-ben. A kísérlet persze nem sikerült; az asszisztense viszont szerencsére csak a lábát törte.

A Gépek című kiállítás a tudós harci gépeit is bemutatja. Ez annál is inkább érdekes, mert Leonardo életútjában van egy 5 éves "szünet", vagyis amivel nem tud elszámolni a művész. A kutatók úgy sejtik, hogy a Közel-Keleten járt ekkoriban, ahol megrendelésre haditechnikai gépeket tervezett. Akárhogy is, mérnökként messze megelőzte a korát. Azon dolgozott, hogy nagyobb kapacitású, az embert tehermentesítő harci eszközöket állítson elő. Az emberi és állati erőt a szél, a víz erejével, valamint a gőzzel és a puskaporral akarta helyettesíteni. Da Vinci a légcsavart, és ezzel együtt a modern helikopterek előfutárát is vázolta. Olyan tervet készített, mely egy körkörös mozgást végző szárnyat ábrázol, mely a levegőben gyorsabb forgáskor "csavarodik". A tárlaton nemcsak a rajz, hanem a belőle készített modell is megtekinthető.

A különleges maketteket a magyar származású Antal Lajos készítette, aki az olasz Michele Lombardi professzor (da Vinci kutató) számára gyártja immár tíz éve a tervek alapján készült szerkezeteket. A mostani tárlaton a hadi- és repülő eszközökön túl nyomdagép, kerékpár és más mechanikus gépek is láthatók, és kipróbálhatók.

A rajzokból pedig valóban sugárzik az a belső erő, ami arra késztette a mestert, hogy mindig valami újat, valami mást hozzon létre; a legapróbb szintig, ám a legnagyobb összefüggéseken keresztül vizsgálva a jelenségeket. a külvilág iránti bizalmatlanságát jelzi, hogy tanulmányait úgy készítette el, hogy azok ne legyen másolhatók. Fontos részek hiányoznak a tervekből, melyek a komoly fejtörést okoztak évszázadokon át a tudósoknak.

A tárlat április 18-ig látogatható.