2024.04.29., hétfő - PéterZalaegerszeg időjárása

Archivum

Fókuszban a látványraktárak és a 70-es évek

2013. január 17. csütörtök, 20:22
Címkék:

Közel másfél éve nevezték ki Kaján Imrét - a Budapesti Közlekedési Múzeum volt főigazgató-helyettesét - a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának (ZMMI) élére. Az elmúlt időszakot értékelve lapunknak elöljáróban elmondta: mozgalmas hónapokon vannak túl, annál is inkább, mert igazgatóságának rövid ideje alatt kétszer is új fenntartót kapott az intézmény. A megyei önkormányzattól előbb a Zala Megyei Intézményfenntartó Központhoz kerültek a megyében lévő múzeumok, január elsejétől pedig a városi önkormányzatok látják el ezt a feladatkört. A ZMMI ugyan megszűnt, a szakmai kapcsolat a zalaegerszegi, keszthelyi és nagykanizsai múzeum, valamint a kisebb kiállítóhelyek között mindenképpen megmarad.

Városi múzeum megyei hatókörrel

Kaján Imre ez évtől a Göcseji Múzeum, mint megyei hatókörű városi múzeum igazgatójaként folytatja a munkát. Kezdeti elképzeléseit persze némileg módosította a többszöri fenntartóváltás. Összességében azonban pozitív változást remél attól, hogy a zalaegerszegi önkormányzathoz került a múzeum.

muzeum

- Mikor pályáztam a zalai múzeumok vezetésére, több nagyszabású projekt is szerepelt a terveim között. Többek között szerettem volna, ha a Göcseji Múzeum számára biztosítani tudunk egy külső, nagyobb kiállítóteret, modernebb, gazdaságosabb raktárhelyiségeket valahol a belvárosban, és esetleg egy kutatócentrum is létrejön. Ma már - tekintettel a megváltozott viszonyokra - ezt másként látom - fogalmazott Kaján Imre. Hozzátette: az elmúlt bő egy évben az volt a célja, hogy egy új pályára állítsa az intézményt. Ennek látható jelei az idei esztendőben mutatkoznak meg. Az irány és a tempó jó, s hamarosan egy korszerűbb múzeumba léphetnek a látogatók.

Külső kiállítótér és raktár helyett egyelőre a belső infrastruktúra-fejlesztés kerül fókuszba (bár az eredeti tervekről sem tettek le végleg), egy TIOP pályázatnak köszönhetően, mellyel az igazgató szerint az utóbbi időszak egyik legnagyobb változtatására nyílik lehetőség.

- Ha már nincs mód arra, hogy új helyszínt keressünk a múzeum fontos helyiségeinek, nélkülözhetetlen, hogy apró lépésekkel megújítsuk a meglévő épület belső tereit. A most zajló "Gyűjtemények közös térben" című pályázattal nyolc kisebb látvány- és tanulmányraktárt alakítunk ki a földszinten, illetve az első emeleten. Ezek olyan helyiségek lesznek melyek múzeumpedagógiai oktatóteremként, valamint raktárként is funkcionálnak, így a gyerekek és a felnőttek különféle - akár kiállításokhoz is kötődő - programokon vehetnek itt majd részt - mondta az igazgató.

kajan-imre

Kaján Imre egy korabeli babakocsival. Már készülnek a 70-es évek tárlatra.

A termek kialakítása már elkezdődött, s a közel 95 millió forintos beruházás munkálatai várhatóan nyáron fejeződnek be. Szeretnék, ha hasonló pályázattal a Göcseji Falumúzeumot is sikerülne fejleszteni, hiszen számos tervet kidolgoztak már a skanzen bővítésére, és nyitottabbá tételére. Többek között öko-játszótér, és rendezvénypajta építése is szerepel az elképzelések között. A fejlesztések alapja azonban az, hogy végre megoldódjon a falumúzeum csatornázása. Kaján Imre szerint az, hogy a városi önkormányzat lett az intézmény fenntartója, egyfajta biztosítékot jelent az eddigi hiányosságok pótlására.

A múzeumoknak számos olyan feladatköre van, melyek nem állíthatók meg a város határainál; elég, ha csak a kulturális örökségvédelemre, vagyis régészetre, illetve a néprajzra gondolunk. Kaján Imre szerint az új helyzet erre is ad megoldást, hiszen a megyei hatókörű városi múzeumok végezhetnek régészeti feltárásokat, sőt szövetkezhetnek más területi múzeumokkal is. A megye területén tehát Göcseji Múzeum látja el a régészeti feladatokat. A Nemzeti Múzeum csak olyan esetekben veszi át a munkát, amikor az túlnyúlik a megyehatáron. Ilyen lesz például a Déli Áramlathoz kötődő megelőző régészeti feltárás.

Kaján Imre elmondta, hogy a Göcseji Múzeum városi múzeummá válása új lehetőségeket teremt abban az értelemben is, hogy az intézmény intenzívebben tud ezután bekapcsolódni Zalaegerszeg kulturális és művészeti életébe, bár eddig sem volt e téren hiány. Szeretnének a nagy városi rendezvények (Egerszegfesztivál, Belvárosi Szüret) programjaiban aktívabb szerepet vállalni. Már volt is néhány előzetes tárgyalás ezzel kapcsolatban.

- A legfontosabb azonban az, hogy egy nyitott, több korosztályt is megcélozni képes intézmény működjön a városban. Az ismeretterjesztés, a múzempedagógia, a hagyományápolás, a képzőművészet korszakainak bemutatása, valamint a szórakoztatás és a kutatás komplexen kell, hogy jelen legyen az épület falai között. Ezt célozzák meg az idei, és a jövő évre tervezett programjaink is. Készül ezen kívül egy internetes adatbázis, mellyel böngészhető lenne a múzeum teljes gyűjteménye. Mindenekelőtt a legértékesebbnek számító Kisfaludi Stróbl Zsigmond-gyűjteményt szeretnénk így bemutatni.

A Göcseji Múzeum és a Göcseji Falumúzeum hagyományos rendezvényein túl idén több nagyobb kiállítással is készül. Februárban a zalai levéltár, a megye múzeumai, valamint egy kecskeméti magángyűjtő, Máday Norbert jóvoltából az 1848/49-es szabadságharc dokumentumaiból és emléktárgyaiból nyílik tárlat "Hazánkat híven szerettük" - A szabadságharc ereklyéi címmel. Ezt pedig a már régóta várt "Így éltünk a 70-es években" kiállítás követi.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK