2020.09.27., vasárnap - AdalbertZalaegerszeg időjárása

Archivum

Konzervatív ízlés, könnyed szórakozás

2016. február 01. hétfő, 20:01
Címkék:

Virágzó egyesületi élet jellemezte a város kulturális életét a két világháború közötti korszakban. Daloskörök, színjátszó csoportok működtek, rendszeresen voltak a koncertek, sőt a század elejétől már filmszínház is működött a városban. Ugyanakkor a I. világháború után a kultúra menedzselése és a kulturális infrastruktúra kialakítása nem volt a városvezetés számára kiemelt fontosságú feladat.

kati-konyv 2

Színpadon az Iparos Dalárda

Kulturális élet két világháború között

Sokkal inkább az urbanizációs hátrányok leküzdésével, vagyis a városfejlesztéssel foglakozott ekkor a vezetés, Czobor Mátyás polgármester irányítása alatt. A látszólagos sokszínűség ellenére az itt élők kulturális fogyasztására a tradicionális, konzervatív szemlélet volt jellemző. Az új áramlatok csak kevéssé tudtak betörni a városba.

A közelmúltban jelent meg Béres Katalin történész (Göcseji Múzeum) Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 című, korabeli fotókkal is illusztrált kötete, mely az egyes "ágazatok" bemutatásán keresztül világít rá a korszak ellentmondásaira. Nem véletlen az idézőjel az ágazat szó esetében, hiszen a tárgyalt időszakban nem volt a város vagy a vármegye által fenntartott intézményrendszer: sem könyvtár, sem múzeum, sem színház, sem művelődési ház nem működött. A város viszont többnyire támogatólag állt a civil- és magánkezdeményezések mellé. Amikből bőven akadt; így szépen kirajzolódik a korszak zenei-, színházi-, képzőművészeti élete, a magánkönyvtárak szerepe, a múzeumalapítási szándék, csakúgy mint az iskolán kívüli népművelés. Na, és a helyi filmszínház története, ami azért is lényeges elem, mert a két világháború közötti korszak legnépszerűbb és legolcsóbb szórakoztató (és népművelő) eszköze a mozi volt. Ráadásul a vizsgált időszak politikai változásait is jól le lehet mérni a mozi szabályozásán és "engedélyeztetésén"; hiszen a hatalom számára is fontos propagandaeszközről van szó.

Akinek valamiféle idillikus kép él a fejében a húszas, harmincas évekkel kapcsolatban, az jó, ha tudja: ez az időszak sem volt konfliktusoktól és vitáktól mentes, még egy Zalaegerszeg méretű városban sem. Sőt. Mint az a kötet bevezetőjéből is kiderül: ideológiai szempontból egy kétpólusú kulturális élet volt jellemző az országra. A hagyománytisztelő, nacionalista konzervativizmus, és a reform szellemű, polgári demokrata humanizmus. A trianoni Magyarországon az előbbi kiegészült egyfajta keresztény, revíziós gondolattal is. Míg a századelő avantgarde művészeti mozgalmait a baloldalhoz, a szocialista, kommunista mozgalmakhoz kötötték.

Zalaegerszegen ez utóbbi művészeti kezdeményezésekre nem volt példa, a városra a konzervatív, keresztény szellemiségű vonal volt jellemző. Annál is inkább, mert Pehm József plébános tevékenysége erőteljes hatást gyakorolt a város kulturális és társadalmi életére. Olyannyira, hogy a kultúrát tulajdonképpen egyfajta eszközként használta fel céljai (a város egész társadalmát átható keresztényi élet) megvalósításához. Korán felismerte a sajtó szerepét is a társadalom irányításában: Zalamegyei Ujság néven saját napilapot indított. Ennek persze hamar akadt konkurenciája is: a Zalavármegye lap azokhoz kívánt szólni, akik elutasították a Pehm József által képviselt politikát, bár ez az újság is konzervatív volt. Mivel mindkét lap elkötelezett támogatója volt a város kulturális életének, szinte minden eseményről, rendezvényről hírt adtak; Béres Katalin így főleg a két lap cikkeit felhasználva rekonstruálta a két világháború közötti korszak kulturális életét, helyszíneit és vitás kérdéseit.

kati-konyv 1

Kaján Imre múzeumigazgató, Béres Katalin és dr. Gyimesi Endre történészek a kötetbemutatón

Ami az egyesületeket és egyéb civil szervezeteket illeti, tényleg sokszínű volt Zalaegerszeg: szinte minden polgár megtalálhatta a foglalkozásának, politikai, vallási és társadalmi preferenciájának, vagy éppen érdeklődési körének, ízlésének megfelelő társaságot. És ha már ízlésnél tartunk: a közönség – a konzervatív irányultsága mellett – leginkább a szórakoztató darabokat, előadásokat, dalesteket részesítette előnyben. Az úgynevezett magas művészetnek nem akadt túl nagy közönsége. Jó példa erre az 1932-es Haydn emlékév, aminek alkalmából egy műsoros ünnepséget szerveztek a városban; ám az esemény iránt közömbösek maradtak a polgárok. A Zalamegyei Ujság emiatt egy indulatos cikkben oktatta ki a "városi intelligenciát", akik máskor művészi előadásokat követelnek, most meg távol maradnak. A cikk szerzője szerint emiatt könnyen rá lehet sütni ismét a városra a lekicsinylő "göcseji" jelzőt, amitől pedig már épp sikerült megszabadulnia Zalaegerszegnek.

A hagyományos kultúra és az új áramlatok között zajló konfliktusokat jól jellemzi a városba szervezett első jazz-koncert (1931, Two Jazzers duo) is. Az eset miatt, a szervező Karácsonyfa Egylet konfliktusba keveredett az Egyházi Ének- és Zeneegyesülettel, akik mozgalmat indítottak a magyar dal védelme érdekében, illetve, hogy nagyböjt idején ne tartsanak ilyen rendezvényt; pláne mert a jazz-esttel egy időben nekik Passió műsoruk lett volna.

Érdekes, hogy bár napjainkban aktív képzőművészeti élet van Zalaegerszegen, a két világháború között ez elég esetleges volt; a művészeti élet intézményes keretei (például komoly kiállítóterek) nem alakultak ki, és neves alkotók sem éltek a városban.

A II. világháború utolsó évei fokozatosan ellehetetlenítették az addigi civil szervezetek tevékenységét. A háború utáni hatalmi átrendeződés pedig a még megmaradt egyesületeket is felszámolta.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK