Megemlékezés a Hősök Napján

A hősökre való megemlékezés eredete egy 1917-ben hozott törvénycikkelyre vezethető vissza. Zalaegerszegen 1922-ben épült ennek nyomán az első ilyen jellegű emlékmű. Majd a kommunista rendszer tiltása miatt nem vésték kőbe a második világháború hősi halottjainak nevét. A rendszerváltás után, az országgyűlés 2001-ben kelt határozat alapján, ismét a hivatalos ünnepek sorába került a május utolsó vasárnapján tartandó megemlékezés. Zalaegerszeg város önkormányzat 2002-ben avatta fel a Hősök Kertjét. Itt, a Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló szobor mellett két háború hősi halottjaira, és a trianoni diktátum okozta elszakadásra emlékeztető alkotások találhatók.

- Sok-sok ember sorsa fonódik össze a hősi emlékműveknél. Az elesettek, rokkantak, az özvegyek és az árvák mellett, azon nem magyar katonáké is, akiknek sorsa Magyarországon teljesedett be - mondta Balaicz Zoltán. - A hazafiság ma ócska holminak tűnhet, pedig nem az, hanem a népet fenntartó erő. A hazaszeretet azonban ott kezdődik, ahol egymást szeretik az egy hazában lakók, ahogy azt Wass Albert megfogalmazta. A magyarok megmaradása ettől az összefogástól, a közösségépítéstől függ és hogy minden fiatal ismerje a gyökereket, melyből a nemzet táplálkozik.