Előadás Festetics Mária és Erzsébet kapcsolatáról

Mint mondta, ha a zalaiak meghallják a Festetics nevet, akkor leginkább a keszthelyi kastély jut eszükbe, pedig a Tolnából Zalába települt ág története is sok izgalmat és érdekességet rejt, különösen Festetics Mária élete. Azok közé a nők közé tartozott, akik a 19. században inkább a munkát, a hivatást választották, és nem a családanyaságot. Először Klotild főhercegnő udvarhölgye lett Alcsúton. Itt ismerkedett meg Sissivel is, aki szerette volna, hogy Mária az egyik udvarhölgye legyen. A királyné ugyanis azon fáradozott, hogy a bécsitől egy különálló udvart hozzon létre, ott ugyanis nem kedvelték a magyarokat.

Festetics Mária édesapja, valamint két mentora – Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf – bíztatására vállalta el a munkát. Figyelmeztették, hogy nem egy romantikus történetekből ismert élet vár a királyné mellett. Lakhelye a budai vár, valamint Gödöllő lett. Feladatai pedig sokrétűek voltak: kísérte a Erzsébet királynét a különféle bálokra, fogadásokra és más eseményekre, követte utazásai során, szórakoztatta a vendégeket, annál is inkább mert nagyon jól énekelt és zongorázott.

Béres Katalin szerint ez akár szépnek is hangozhatna, csakhogy Erzsébet iránt az udvari arisztokrácia ellenszenvet érzett, így udvarhölgyei iránt is. Sok hamis pletyka övezte Sissit és udvartartását, és folyamatos volt a konfliktus a bécsi és a magyarországi udvar között. Ezért Máriának gyorsan fel kellett ismernie, hogy ki a barát és az ellenség. Érdekes, hogy például Sissi fodrászával nem volt jó a viszonya, ám felolvasónőjével, Ferenczy Idával nagyon jó barátságba került.

Mindezeken kívül a királynénak furcsa, és a kor etikettjéhez, tradícióihoz képest extrém szokásai voltak. Rengeteget lovagolt, nő létére vadászott, és gyalogtúrákra járt. Ezek azonban nem egy-két órás sétákat jelentettek, hanem sokszor hét-nyolc órás kemény túrákat, amik Festetics Máriát a köztük lévő alkati különbségek miatt nagyon megviselték. A sudár, hosszú léptű Sissit alig tudta követni az alacsonyabb, és gömbölydedebb udvarhölgy.

Sissi jó pár udvarlót is elhajtott Mária közeléből, nem engedte, hogy megházasodjon, mert ragaszkodott hozzá. Kapcsolatuk ugyanis nagyon jó volt, Festetics Mária hamar a királyné bűvkörébe került. Az udvarhölgy ráadásul grafomán volt; folyamatosan írt, feljegyzett mindent. 1871-1884 között kilenc naplót írt (ezeket az OSZK őrzi), de miután befejezte a szolgálatot sem hagyta abba a naplóírást: 1916-17 között íródott feljegyzései a Helikon Könyvtárban vannak Keszthelyen.

Többek között ezekből rekonstruálható az udvar élete. Célja az volt, hogy Erzsébetet olyannak mutassa be, amilyen a valóságban volt, főleg, mert a császári udvar sok negatív tulajdonsággal ruházta fel a királynét. Nem véletlen, hogy Erzsébet meggyilkolása után a császári udvar szerette volna a naplót megszerezni, de Mária ellenállt. Megígérte ugyanakkor, hogy halála után rendelkezésükre bocsájtja az anyagot. Ennek fontosságát azonban az I. világháború, és az azt követő események felülírták, így nem került rá sor.

Mária a királyné halál után elsőként kapott Erzsébet rendet. Lakhelyét ismét Söjtörre helyezte át, bár Bécsben is volt lakása, ahol a teleket töltötte. Az íráson kívül egy nagy hobbija maradt, az utazás, illetve hogy Sissi kultuszát ápolja, emlékét őrizze.