Üzennek a kövek

Fotókon a megújult izraelita temetők

Többek között az elhanyagolt, rossz állapotban lévő temetőket is. A kezdeményezésnek köszönhetően megszépült a pacsai, dobri, pákai, zalalövői, türjei, mihályfai és lenti izraelita temető. Az eredeti állapotról, a munkálatokról és a végeredményről Zóka Gyula fotóművész jóvoltából fotósorozatok készültek. A képeket a közelmúltban mutatták be egy kiállítás keretében a Hevesi Sándor Színház nézőtéri galériájában.

Az "Üzennek a kövek" című tárlatot Manninger Jenő, a megyei közgyűlés elnöke ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Mint fogalmazott: az ember megilletődik a képek láttán, hiszen a fotók emberi sorsokat, évszázados történeteket mesélnek el. Örül, hogy 2006-ban elődje, Kiss Bódog Zoltán aláírta a megállapodást a hitközséggel, hiszen a segítségnyújtás egy egyszerű és természetes dolog. Legalább is, jó volna, ha mindenki számára az lenne. A felújítások mögött komoly munka áll, amiben az adott települések önkormányzatai és lakói is részt vettek. Jelenleg 37 izraelita temetőről tudnak Zalában. Ebbe a városok temetői is beletartoznak, ám ezek jó állapotban vannak. A felújítások tovább folytatódnak: idén a söjtöri és a karmacsi temető szépül meg.

Siklósi Vilmos, a zalaegerszegi hitközség vezetője, a felújítások motorja elmondta: öröm, hogy Zala megye élen jár a zsidó hagyományok megőrzésében. A mostani kiállítás egy értékmentő és értékteremtő tárlat, hiszen Zóka Gyula fotóin jól megfigyelhető, hogy hogyan kerültek elő, s újultak meg a vadregényes bozótosokból az egykori temetők. A képek üzennek nekünk, mégpedig azt, hogy a megkezdett munkát tovább kell folytatni.

A képek nemcsak a munkálatokat és a megújult temetők átadását örökítik meg, hanem a temetkezési helyek művészettörténeti értékeit is. A kiállításon a megye zsidóságának történetéről is értékes információkat tudhatunk meg. A fotók kísérőszövegét Arany Horváth Zsuzsa újságíró írta.

Az első zsidók a 18. század első harmadában érkeztek a megyébe, főleg házalók, árendások és vándorkereskedők voltak. A zalai zsidóságnak a 19. században meghatározó szerepe volt a polgárosodás hátterét megteremtő ipar és kereskedelem kibontakoztatásában. A házalók közül sokan nagykereskedők lettek ebben a korszakban.

Az 1944-es népszámlálás szerint 265 ezer 639 fő volt a megye lélekszáma, s ebből 606 fő volt izraelita vallású. A háborút és a deportálásokat követően a falvakból szinte teljesen eltűntek az izraeliták. Csak a városokban élnek még kis számú csoportjaik. A megye zsinagógái közül egyedül a keszthelyi maradt meg a hitközség tulajdonában.

A tárlat június 13-ig látogatható.