Klasszikon: stílusok és iskolák

Válogatás a hazai festészet remekeiből

A páratlan anyag a századelőtől egészen az 1980-as évekig mutatja be a hazai festészet jeles alakjait (többek között Rippl-Rónai József, Mednyánszky László, Gulácsy Lajos, Anna Margit, Ámos Imre, Czóbel Béla, Egry József, Márffy Ödön munkáit), valamint jellegzetes stílusait és iskoláit (a nagybányai iskolát, európai iskolát és a Nyolcak csoportját). A látogató tulajdonképpen egy művészettörténeti barangoláson vehet részt, annál is inkább, mert a festményeken túl, az alkotók életútjáról és munkásságáról el is olvashatja a legfontosabb adatokat.

Deák Dénes műgyűjtő, mecénás az 1960-as évektől kezdte gyűjteni a hazai képzőművészek alkotásait, 1975-től - miután az Írószövetségnél betöltött állsást elveszítette - pedig kizárólag műgyűjtéssel és magán-műkereskedelemmel foglalkozott. Mint az a tárlatvezetőben is olvasható: gyűjteménye 20-25 év alatt hatalmasra duzzadt, és minőségében is megérdemelte azt, hogy önálló múzeumot kapjon. Deák több vidéki várossal is tárgyalt, végül Székesfehérváron nyílt meg 1986-ban az első állandó kiállítás, mely a mecénás halála után bővült.

A zsinagógába közel 90 festmény érkezett a rangos gyűjteményből, melyet a székesfehérvári képtár igazgatója, Szűcs Erzsébet művészettörténész válogatott, s a tárlatot is ő nyitotta meg. A kiállítás apropóját nemcsak a zalaegerszegi intézmény harmincadik születésnapja adta, hanem egy átmeneti állapot is; Székesfehérváron egy időszaki kiállítás miatt a gyűjteménynek jelenleg csak egy kisebb változata látható, így hogy ne raktárban heverjenek a kiváló festmények, hat hétig városunkban vendégeskednek.

A zsinagógában bemutatott anyag java része portré és csendélet (sőt magának a gyűjteménynek is ezek adják a gerincét), így a klasszikus, figurális festészet kedvelőinek bőven van miből csemegézniük. A kollekció főleg a tízes évekre, a két világháború közötti időszakra, és az 1950-80 közötti korszakra fókuszál, felvonultatva a képzőművészet főbb irányvonalait. De egy-egy kép erejéig a neoavantgarde, sőt a geometrikus absztrakció is megjelenik (Gyarmathy Tihamér Ritmikus fények című munkáján).

A tárlaton külön szigetet képez a tragikus sorsú festőházaspár, Anna Margit és Ámos Imre anyaga. Izgalmas kontraszt, hogy képeik között (például a Padon ülő nő, a Bábu vagy a Rémület) kaptak helyet a kiállítás interaktív elemei, a kirakójátékok is.

A Klasszikon kiállítás október 24-ig látogatható.