Gyógynövényből nyomópép

Lakástextil természetes festéssel

A tervező lakástextíliákat készít a speciális eljárás segítségével. A technológia védett, a recept pedig - talán nem meglepő - titkos. 2005-ben ezt választotta szakdolgozata témájául is, majd 2009-ben sikeresen pályázott a Nemzeti Kulturális Alap alkotói ösztöndíjára, így hozzáfoghatott a fizikai megvalósításhoz. Ennek eredménye az a díszpárnákból, ágyneműkből álló egyedi kollekció, mely a közelmúltban került bemutatásra egy fiatal tervezők alkotásait felsorakoztató tárlaton.

A növények...

jó részét maga termeszti, hiszen családi hagyomány a gazdálkodás. A nagyszülők könyvei között régi receptkönyvet is talált, mely pontosan leírta az egyes gyógynövények hatását és felhasználását. Ahogy mondja: az sem mindegy, mikor gyűjtjük be a növényeket, s hogy a festéket milyen felületre visszük fel. Más-más megmunkálást igényel a pamut, a hernyóselyem, a szatén, vagy a gyapjú. A nyomópép készítéshez főleg csalánt, kökényt, hagymát, és a dió külső, zöldszínű "húsát" használta, valamint szőlőmag mikroőrleményt, ám ezt bioboltból szerezte be. Bár a receptura titkos, annyit megtudtunk a növényeket meghatározott ideig kell áztatni, majd különféle adalékanyagokkal (melyek szintén vegyszermentesek), például keményítővel együtt főzni, míg a kívánt színt és állagot el nem éri.

László Edina

A színeket a felhasznált gyógynövények persze behatárolják; elsősorban a barnás, zöldes, lilás árnyalatok dominálnak a textíliákon. A tervező azonban természet közeli, harmonikus végeredményben gondolkodott, ezért esett a választása erre a négy-öt növényre. Mint mondja, más alapanyagokkal élénkebb színek is keverhetők.

Gyógyhatása is van...

a textileknek, nem csak esztétikai és használati értékük. A festékkel érintkezve ugyanis, a gyógynövények hatóanyagai a bőrön keresztül beszivárognak a testünkbe. Az első hónapban ráadásul elég intenzív illatuk is van a párnáknak, takaróknak. Mivel nagy mennyiségben még a leghasznosabb gyógyfüvek is mérgezőek, arra is ügyelni kellett a díszítésnél, hogy ne legyen túl nagy az a festett felület, ami érintkezik a bőrrel. Ezért inkább kisebb minták születtek. László Edina szerint a hat-nyolc órás alvási idő éjszakánként optimális, s így a hatóanyagok megfelelő mennyiségben tudnak bekerülni a szervezetünkbe. S, ha már a mintáknál tartunk: organikus formák kerültek a textíliákra. Az alkotót a korabeli növényhatározók, orvosi könyvek és régi, gyógynövényekről készült rézmetszetek inspirálták. Egyszerű, letisztult mintákat szeretett volna, mindenféle túldíszítettség nélkül.

A speciális technológiai eljárás...

miatt a bőrrel érintkezve a legfelső festékréteg fokozatosan lekopik. Ez több okból sem baj. A növényeknek is van eltarthatósági idejük, így egy ponton túl már nem fejtenek ki gyógyhatást. A kopás viszont nem okoz minőségromlást, hiszen a festék megszínezi a textilt, így a szitanyomással készített minta ezután is ott marad. Olyannyira, hogy a lakásdíszeket, ágyneműket bátran lehet mosni is, azok hosszú évekig használhatók.

Maguk a festékek két héttől két hónapig állnak el hűtőszekrényben, ezért viszonylag gyorsan kell velük dolgozni. Ez a kollekció kisszériásnak számít. Az intenzívebb gyártási folyamat nagyobb költségekkel járna, s az ösztöndíj erre már nem volt elegendő. László Edina azt mondja: adott esetben nem kizárt, hogy eladná a technológiát, hiszen nem célja az, hogy örökre titokban tartsa a recepturát, mely jelenleg országos és világviszonylatban is egyedülálló.