A hősökre emlékeztünk

Zalaegerszegen, a Hősök kertjében tartott tiszteletadáson Tombi Lajos önkormányzati képviselő volt az esemény szónoka. Elmondta, milliós nagyságrendű a világégések áldozatainak, sebesültjeinek, fogságban szenvedőinek a száma. Köztük sok a magyar veszteség, a második világháború tekintetében a harmadikak vagyunk eme szomorú statisztikában.

Az áldozatok, köztük a sok zalai áldozat, neve fel sem fér az emlékkövekre, melyek állítását egy 1917-ben hozott törvény írta elő. Soha ilyen gyorsan nem történt egy rendeletnek a megvalósítása. A városok mellett szinte minden faluban is létre hozták az emlékhelyeket, melyek egyben a vérengzés elleni összefogás jelképei lettek.

1951 után a bolsevik korszakban aztán igyekeztek kitörölni mindennek az emlékét is, és a megszállóknak állítottak emlékműveket. 1992-től a nemzeti ünnepek sorába került a Hősök Napja, melyben a kegyelet mellett egyre több a tartalom. A békéről és a hazaszeretetről, a nemzetről üzen ez a nap, és arról, hogy a valódi háborúk valódi halottakkal járnak.