Versenyképesen a piacon

Zala-CerEália: sikeres és kevésbé sikeres időszakok

– Három szakaszra osztanám fel, melyből az első az átalakulás időszaka volt. Ez 1994-től az indulástól 2000-ig tartott, amikorra visszafizettük azokat a hiteleket, ami az állami cég privatizációjához kellett. A fejlődés korszakának nevezném a 2006-ig eltelt második időszakot, mivel korábban nem remélt beruházásokba kezdhettünk.

Több év alatt hajtottuk végre a malomtechnológia teljes rekonstrukcióját, melynek következtében teljesen felváltotta a kézi munkát az automatizálás. Ugyancsak kézi feldolgozással működött takarmánykeverő üzemünk Zalaszentgróton, amit egy zöldmezős beruházás során áttelepítettünk tüskeszentpéteri telephelyünkre. Ez az üzem is teljesen automatizált.

Jelenleg a harmadik időszakot éljük, amit jelentősen meghatározott a Zalabaromfi 2006–2008-as bukása. A csőd alapjaiban alakította át a takarmányipart, és annak kapcsolatát a baromfiágazattal. Ugyanis míg működött a vágó, a termelés pénzügyi alapjai rajta keresztül teremtődtek meg, s mikor elbukott, a takarmánykeverő üzemekre tevődött át a teher. Vagyis azóta saját magunk finanszírozzuk le a termelést, hogy a takarmányt értékesíteni tudjuk. Jelentős tény, hogy meg tudtuk teremteni pénzügyi hátterét, mindazonáltal a mai napig érezzük a „hiányt“, amit pótolhat a Pacsán épülő új vágó.

– Milyen várakozással tekintenek eléje?
– Bizakodással, mert jelenleg 300–400 kilométerre szállítunk, ami hosszabb távon nem kifizethető. Ha az új Zalai Baromfifeldolgozó sikeresen teret nyer a piacon, ami nem lesz könnyű feladat lesz, úgy vélem, akkor megnyugtató módon zárulhat a harmadik időszak is életünkben.

Az elmúlt évek alatt egyébiránt óriási koncentráción ment át a malomipar, melynek következtében folyamatosan termelő üzem rajtunk kívül nem maradt Zala megyében. A Dunántúlon is elvétve vannak malmok. Ezért is tartom komoly eredménynek azt, hogy a tüskeszentpéteri malmunk a piacon tudott maradni, és a mai napig a teljes kapacitással képes termelni.

– Mi a véleménye a magas gabonaárakról?
– Több mint negyven éve vagyok a szakmában, de ilyen áremelkedést még nem éltünk át. Emiatt olyan szinten emelkedtek meg költségeink, hogy tavaly novembertől fogva havonta kényszerülünk áremelésre. Nagyon sajnálatos, hogy a lisztet 25 százalékos áfa terheli itthon, míg a szomszédos Szlovéniában csak 8,5 százalék. Úgy látjuk, a gabona felvásárlási ára nem lesz olcsóbb, sőt a várható alacsonyabb terméshozam miatt, inkább sokkal drágább lesz az idén.
Ebből következendően a malmok nem tudják csökkenteni áraikat, így mi sem.

Véleményem szerint, az áfa csökkentése a hazai piac egyértelmű érdeke, ugyanis ha marad a 25 százalékos áfa, az csak a feketegazdaságot fogja erősíteni. Mindezek miatt állunk most nehéz időszak előtt, hiszen jelentősen megnövekedtek input-költségeink. Javunkra mondható, hogy rendkívül korrekt a kapcsolatunk a bankkal, ugyanis tevékenységünkben fontos elvárás a biztonság, egyúttal a felénk irányuló bizalom is – hangsúlyozta Kiss Imre.