A jelenségalapú oktatásról

Könnyedén az oktatásról, egy laza családias este keretében – vezette fel a beszélgetés témáját Balaicz Zoltánné alapító tag. Elmondta, a PISA-felmérés azt vizsgálja, hogy a 15 éves korosztály milyen mértékben rendelkezik alapvető ismeretekkel, melyeket mindennapi életükben, a továbbtanulás során, valamint a munkába állásban hasznosítani tudnak majd. A kedélyeket az eredmények romlása borzolta: az OECD-átlag 493 és 500 pont közötti, ezzel szemben a magyar diákok csak 472–477 közötti pontot hoztak. A háromévente végzett nemzetközi felmérés három területet, a szövegértést, matematikát és a természettudományt érinti.

Beszélgetés dr. Palkovics Lászlóval a női szalonban

Dr. Palkovics László válaszában kitért arra, hogy egy másik nemzetközi oktatási mérésben (TIMSS) a magyar diákok kifejezetten jól szerepelnek, most is átlag feletti eredményeket produkáltak a negyedikesek és nyolcadikosok, matekból például a finnekkel és a lengyelekkel nagyjából egy szinten vannak.

A PISA-eredmény kapcsán úgy fogalmazott, ez nem azt jelenti, hogy a „mi gyerekeink” rosszak vagy jók. Fontos jelzés azonban többek között arra vonatkozólag, hogy a kicsit poroszos magyar oktatási rendszerben hiányzik még a jelenség alapú megközelítés. Példának említette a villámlást, amit nem lehet csak a matematika, csak a fizika módszertanával leírni.

Hangsúlyozta, nem a PISA-teszt eredménye miatt kell átalakítani a magyar oktatási rendszert, a változtatást az indokolja, hogy a gyerekeknek jobb, értékelhető tudása legyen, nem csak lexikális, hanem a képességek és készségek terén is rendelkezzenek megfelelő kompetenciákkal. Ha azt szeretnénk, hogy a PISA-eredmény jobb legyen, akkor a nyolcadik osztályban is be kell vezetni a komplex természettudományi tantárgyat. A mérés fontos tanulsága az is, hogy az eredmények mennyire erősen függenek a családi háttértől, tehát a jó és méltányos oktatáshoz való hozzáférésen is javítani kell, fűzte hozzá.

A magyar oktatási rendszer eredményességén hogyan lehet javítani, erről úgy vélekedett: továbbra is szükség van lexikális tudásanyagra, de ugyanígy fontosak az életben később használható kompetenciák, a problémamegoldás, a csoportmunka vagy a jó kommunikációs készség kialakítása. Ezt szolgálja a projektalapú illetve a jelenségalapú oktatás bevezetése. Ismét példaként említette a villámlás jelenségének komplex (kémiai, biológiai, fizikai) természettudományi magyarázatát. Mint mondta, ha ez így fog történni, akkor már léptünk egyet a jobb PISA-eredmény irányába.