Irodalom

Macskaéletrajz párbeszédes formában, sok örömmel, sikerrel és némi fájdalommal. Pont úgy, ahogyan az a hétköznapi életben is történik. A közelmúltban mutatták be Farkas Mici (vagyis Dériné Farkas Mária) Macskaklán című kötetét a megyei könyvtárban.

Kicsit családregény, kicsit meg detektívtörténet, de valójában egyik sem az igazából. Inkább egy jelentésárnyalat, az értelmezés értelmezése. Kekék címmel jelent meg Fitos Adrián író legfrissebb kötete. A zalaegerszegi, ám jelenleg Budapesten élő szerző elsőként szülővárosában mutatta be új könyvét.

Könyvbemutatóra várták a közönséget a József Attila Városi Tagkönyvtárba. Péntek Imre József Attila-díjas költő két új kötettel gazdagította életművét, „Csipetnyi ég” és „Megviselt papírmúzeum” címmel.

Lehet szentimentális, pajzán, követelőző, vágyakozással teli, vagy éppen humoros, netán búskomor és féltékeny. A szerelmes levél hosszú évszázadokig meghatározta a férfiak és nők kapcsolatát, kommunikációját, de a férjeket elszerető „perszónák” és a megcsalt feleségek – nem éppen harmonikus – viszonyát is jól jellemzi egy-egy célirányos üzenet.

„Kérem a gyerekeket, ne haragudjanak, amiért ezt a könyvet egy fölnöttnek ajánlom”. Így indul Saint-Exupéry: A kis herceg című meséje. A zalaegerszegi könyvtárosok home office elkészített hangoskönyvét pedig korosztálytól függetlenül azzoknak az olvasóknak ajánlják, akik levelekben jelezték mennyire hiányzik számukra a könyvtárak és a könyvtárosok világa.

Nyomtatott formában ugyan egyelőre nem, de pdf-ben már elérhető a Pannon Tükör legfrissebb száma. Bubits Tünde főszerkesztő arról is tájékoztatta lapunkat, hogy a folyóirat mellett egy új kiadvány is elkészült (ami egyelőre szintén pdf-ben olvasható). Ezúttal a 2019-es Egymondatokból állt össze a The time is out of joint című kötet.

Kétéves születésnapját ünnepelte a Deák+kert irodalmi-kulturális portál. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár honlapjához kapcsolt online tér megálmodója Tóth Imre költő, könyvtáros volt.

A széppróza napja és a farsangi szezon egyaránt ihletője volt a Pannon Tükör idei első lapszámbemutatójának. Az eseményt kötetbemutató kísérte, ahol a groteszkség és a szakralitás is szóba került. Köszöntőt Velkey Péter, humánigazgatási osztályvezető mondott.

A gimnázium 125. évfordulójához kapcsolódóan mutatták be A Föld és ég – Válogatás egykori zrínyis diákok szépirodalmi műveiből című kötetet. A kiadvány a Zrínyis Füzetek sorozat 4. számaként jelent meg.

Keresztury Dezső költő, akadémikus, a város díszpolgára tiszteletére rendezett szavalógálát a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, valamint az író nevét viselő emlékbizottság. Az esemény a magyar kultúra napja programjaihoz kapcsolódott.

Janikovszky Éva író, meseíró élete és munkássága elevenedik meg azon a kiállításon, mely a közelmúltban nyílt a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A gyerekirodalmat, és a legkedveltebb hazai írókat népszerűsítő országos kiállítássorozat ismét a Móra Könyvkiadó jóvoltából folytatódhatott.

Az egyedül olvasás is lehet terápiás hatású, ha akkora erővel bír a szöveg, hogy az megváltoztatja valaki látásmódját. Az igazi irodalomterápia azonban csoportos tevékenység és szakavatott vezetővel történik.

Megalakult a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Zala Megyei Tagozata. Az országos szervezetnek korábban már működött itt csoportja, Németh József irodalomtörténész, egykori múzeumigazgató vezetésével, ám nyugdíjba vonulása után nem szerveződött újjá a tagozat.

Azt elvileg mindenki tudja (ha azóta el nem felejtette), hogy milyen egy-egy kötelező olvasmányhoz olvasónaplót írni. A szöveg feldolgozására, értelmezésére, sőt élményszerűbbé tételére azonban ma már vannak ötletesebb, színesebb módszerek is. A gyerekek nyilván ez utóbbiakat szeretik jobban.

Ady Endre születésének 142., halálának pedig 100. évfordulójára emlékeztek a minap a róla elnevezett zalaegerszegi iskolában. Az eseménnyel egyúttal lezárult a januárban induló Ady100 emlékév is.

1956-ban született, és ez a tény afféle bűvös számként van jelen az életében. Részben azért, mert ha gyerekkorában kimondta születési évszámát, annak volt valami sötét, fenyegető kisugárzása. Másrészt meg azért, mert a forradalom idején lakóhelyük környezetében lövöldözés volt, sokan meghaltak, szülei pedig pincében bujkáltak vele.

Szüleik még építették a rendszert, őket már úgy „manipulálták” a mozgalomba; ezért hazugságban nőttek fel. Az 1980-as évek szubkultúrája (legyen szó zenéről, színházról, filmről, vagy képzőművészetről) többek között erre a hazugsághalmazra reagált.