irodalom

Szüleik még építették a rendszert, őket már úgy „manipulálták” a mozgalomba; ezért hazugságban nőttek fel. Az 1980-as évek szubkultúrája (legyen szó zenéről, színházról, filmről, vagy képzőművészetről) többek között erre a hazugsághalmazra reagált.

Házhoz ment a vers a költészet napján, vagyis egészen pontosan az iskolákhoz. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár kezdeményezésére a "Könyvtárosok legkedvesebb versei" a gyerekekhez kerültek egy kis kötetben, de a diákok is megajándékozták a felnőtteket egy-egy általuk kiválasztott költeménnyel.

Lázár Ervin (1936-2006) életét és munkásságát eleveníti fel az a tárlat, mely a közelmúltban nyílt meg a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A Móra Könyvkiadó vándorkiállítása interaktív, játékos formában állít emléket a meseírónak, „Négyszögletű kerek” címmel.

A közelmúltban jelent meg a Pannon Tükör folyóirat legújabb száma, melyet a Belga sörözőben vehettek kezükbe először az olvasók. Az eseményen sor került egy kötetbemutatóra is. L. Simon László költő, országgyűlési képviselő 2017-ben megjelent Körbejárni a hazát című esszégyűjteményét ismerhette meg a közönség.

Egyszerre feleség, 20. századi modern, dolgozó nő, törékeny alkatú, ám kemény kritikus és érzékeny, lírai lélek. Valójában egy huszonéves csaj a harmincas évekből. Kávéházakba jár, írókkal diskurál, hülyül a haverokkal. És bele van zúgva Mikbe. Vagyis Radnóti Miklósba.

A közelmúltban jelent meg Szálinger Balázs József Attila-díjas költő, drámaíró legújabb kötete, a 361º. A keszthelyi születésű, gyermekkorát Alsópáhokon töltő szerző a minap Zalaegerszegen mutatta be a negyven verset tartalmazó könyvet.

A próbateremként funkcionáló, egykori Zrínyi úti bőrdíszmű üzemből indult a kezdeményezés, innen ered a rendezvény neve is: Díszművelődés. Bár a legelső összejövetel még Lar Pour L’art néven futott. 2014-15-ben Hajdu Eszter és Nagy Csaba volt az ötletgazdája és szervezője a fiatal alkotókat felsorakoztató összművészeti fesztiválnak.

Bakonyi István József Attila-díjas irodalomtörténész legújabb kötetét, a szintén József Attila-díjas Péntek Imre költőről szóló kismonográfiát az elmúlt héten mutatták be Zalaegerszegen.

Van benne komorság, de ironikus nyelvi játék is. A szövegekre jellemző a töredezettség, hiányosság, mintha valaki elhallgatna valamit. Sőt, már a kötet címe is bizonytalanságot sugall: Készülődés.

Az alkonykapcsoló egy érzékeny szerkezet. A sötét hatalmával működik: vezérli a közvilágítás ki- és bekapcsolását. Majdnem annyira érzékeny, mint egy lírai költemény, ami a sötétséggel és világossággal, élettel és halállal játszik. Legalábbis szavakban, képekben.

Másfél éve fogott tollat (billentyűzetet) és novelláival gyorsan tetszést aratott. A kisemberek napi életképei, a gyerekként megélt ’80-as évek Kertvárosa és a göcseji néphagyomány a kedvenc témája. Balaton Lászlóval beszélgettünk.

A nőket és az időt nem érti leginkább, előbbieket főleg. Ezért is született meg a Patakpart című balladakötet. Traumák, krízisek, férfi-nő viszonyok. És a múló idő, aminek szép szimbóluma maga a patak.

Maratoni versolvasással, irodalmi műsorokkal, és a hagyományos Posztolj verset az utcára akcióval ünnepelte a város április 11-én a Magyar Költészet Napját.

Az irodalom, a színház- és a fotóművészet különös találkozása a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben nemrégiben nyílt tárlat, mely Keleti Éva (1931) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar fotográfus képeiből ad ízelítőt.

Több mint hat éve játszanak már együtt. Az író zenészként, a zenész meg prózaíróként mutatkozik be. Mégsem amolyan helycserés támadás ez, hanem egy kötetlen és kerek zenés irodalmi est. Kulturális „áthangszerelődés”. Sok dallal, szöveggel és megannyi humoros, vagy éppen érzelmes személyes történettel.

A mai gyerekek is olvasnak, csak rövidebb szövegeket. A kortárs költészet a slam poetry miatt felfutó ágban van. Az irodalomoktatás pedig tele van ki nem aknázott lehetőségekkel. Többek között ezekről a jelenségekről beszélgettünk a nemrégiben véget ért Magyar Széppróza Napja kapcsán Gyimesi Katalin magyartanárral (Kölcsey Ferenc Gimnázium).

Irodalmi-kulturális honlapot indított a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár. A stílusosan Deák+kert névre keresztelt portál egyfajta értékteremtő és összetartó erő szeretne lenni. Az elnevezés egyaránt utal magára a könyvtárra, és a város egyik legrégibb terére, ahol az épület áll.

Mit lehet kezdeni a 21. században egy 19. századi szöveggel és mennyire kihívás napjainkban Jókait tanítani a gyerekeknek? Többek között ilyen kérdések merültek fel a Magyar Széppróza Napja alkalmából a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár e heti rendezvényein.