zene

A Pannon Tükör folyóirat legutóbbi lapszámába érdekes tanulmányt írt Hajdók Judit orgonaművész- és kutató a város orgonáiról. A Budapesten élő zenész sokáig Zalaegerszeg orgonistája is volt.

A Kodály-módszerben hisz, meg mindennapi éneklés személyiségre és lélekre gyakorolt pozitív hatásaiban. A város nemrégiben Zalaegerszegért díjjal jutalmazta Kövécs Edit, ének-zene szakos pedagógus és karnagy munkásságát. A Liszt Ferenc Általános Iskola művészeti vezetője nyugállományba vonul, január 30-tól már a „sétálóidejét” tölti.

Ötödik alkalommal kerül megrendezésre a Díszművelődés kortárs programsorozat. Az elnevezés onnan ered, hogy a főleg zenészekből álló fiatalok kezdetben az egykori bőrdíszmű gyárban kaptak próbatermet.

Mi lehet jobb egy könnyed, ám tartalmas délutáni beszélgetésnél, némi jazz társaságában? Mondjuk az, ha maga a beszélgetés is a jazzről szól. A nemzetközi szinten is ismert és elismert hazai duó, Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint volt a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár vendége a minap.

Harmincegy évvel ezelőtt alakultak, majd rövid zenélgetés után hosszabb szünet következett; olyan hétköznapi dolgok miatt, mint munka, másik zenekar, családi dolgok, és a többi. Nyolc évvel ezelőtt aztán újra összeállt a Körzeti Stúdió, s ugyan ezt az aktív periódust is követte némi szünet, mára elkészült az együttes első, önálló albuma.

Szüleik még építették a rendszert, őket már úgy „manipulálták” a mozgalomba; ezért hazugságban nőttek fel. Az 1980-as évek szubkultúrája (legyen szó zenéről, színházról, filmről, vagy képzőművészetről) többek között erre a hazugsághalmazra reagált.