Városi séta a 90 évvel ezelőtti Göcseji Hét nyomában

  Zalaegerszeg első fesztiváljára emlékezett a Göcseji Múzeum 

A „Göcseji hét nyomában – Mit láttak a Zalaegerszegre látogatók a város első fesztiválján?” című belvárosi kalandozáson Béres Katalin történész, a Göcseji Múzeum főmuzeológusa vezette az érdeklődőket; a vasútállomástól kezdve, az egykori zárda épületén és a Béke-ligeten át, egészen a Kazinczy téri egykori városházáig. Az előadó korabeli fotókkal is szemléltette a hajdan volt események egy-egy fontos momentumát.

"Városi ínségmunkások" ültették a virágokat, parkosították Zalaegerszeget

A történész a séta elején bevezetésképpen elmondta, hogy a fennmaradt korabeli programfüzetek, plakátok és a város akkori fotósának, Serényi Árpádnak a hagyatéka alapján jól nyomon követhetők a 90 évvel ezelőtti események, valamint azok szereplői és helyszínei. A Göcseji Hét apropóját az adta, hogy mivel a trianoni békediktátum után az ország elveszítette idegenforgalmi központjainak jelentős részét, a „kis-Magyarországnak” újra kellett teremtenie a turizmusát. Ekkor fedezték fel és kezdték népszerűsíteni a Balatont, a Mátrát és a többi a hegyet, valamint a néprajzi tájegységeinket is.

Ebből Zalaegerszeg és Göcsej sem akart kimaradni, köszönhetően többek között a korszak agilis polgármesterének, Czobor Mátyásnak, illetve Fára József főlevéltárnoknak, aki lelkes kutatója és gyűjtője volt Göcsej népi kulturális értékeinek, tárgyainak. Czobor polgármester – pedig felismerve, hogy Zalaegerszegnek nincsenek értékes műemlékei – a virágosításra, parkosításra helyezte a hangsúlyt, emellett nagyarányú építkezésekkel arra törekedett, hogy az első világháború után még falusias képet mutató Egerszegből hangulatos középvárost varázsoljon. Ez sikerült is neki: ekkor épület fel számos ma is ismert középület, például a posta, az olai templom, az új vasútállomás, a Notre Dame zárda és a kvártélyház is ekkor kapott emeleti ráépítést. 1929-31 között, a nagy gazdasági világválság idején a munkájukat veszített polgárok számára bevezette a „városi ínségmunkát”, mely jórészt kertépítésből, a parkok zöldítéséből állt, mindez 1935-re meg is hozta az eredményt, s Zalaegerszegből tényleg virágos város lett.

A Göcseji Hét fesztiválon mindezt már meg lehetett mutatni a közönségnek. De cél volt az is, hogy Göcsej népi kultúráját, viseletét, tárgyait, építészetét, kézművességét is népszerűsítsék a nagyérdemű előtt. Emellett a fesztivált egyfajta revizionista légkör lengte körbe, a még mindig fájó trianoni szerződés és az ebből táplálkozó ideológia miatt. A több napos eseményre rengeteg turista érkezett, hiszen a MÁV filléres járatokat indított Budapestről Zalaegerszegre (a vonatút 4 óra volt). Minden szálláshely megtelt, a helyiek saját lakásaikba fogadták be a vendégeket.

A fesztivál egyik kiemelt helyszíne a Notre Dame zárda iskolaépülete (ma Mindszenty-iskola) volt, hiszen itt rendezték meg 3 szinten a Göcsej néprajzát bemutató kiállítást, de a helyi iparosok és kereskedők is bemutatkoztak, továbbá fotó- és képzőművészeti tárlat várta a betérőket. 

A rendezvény idején avatták fel a zárdától nem messze, a mai Mátyás király utca és Május-liget találkozásánál a Göcseji (revíziós) haranglábat, melynek ünnepélyes átadásán Herczeg Ferenc író mondott beszédet. A Göcseji Héten egy másik köztéri alkotást is avattak, mégpedig a Rózsa-ligeti (Béke-liget) országzászlót, ami erősen emlékeztett a budapesti Szabadság téri Trianon-emlékműre. Ahogy a Göcseji harangláb, úgy az országzászló is csak a kommunista hatalomátvételig állt a helyén (már ekkor is erősen megrongálódva, hiszen fából készültek).

Béres Katalin azt is elmesélte, hogy az egykori Katolikus Kultúrházban (ma önkiszolgáló étterem) a megye dalárdái mutatkoztak be az 1935-ös fesztiválon. Az egész Göcseji Hét nyitórendezvénye pedig hasonlított napjaink városi ünnepségeire, hiszen a nagytemplomban misével indult a rendezvénysorozat, majd díszközgyűlés következett az akkori Kazinczy téri városházán, aztán pedig az Arany Bárányban ebéd várta a meghívottakat, este pedig a vasúti vendéglőben „garden partyn” szórakoztak a vendégek.

A séta során a résztvevők megtekintették azt a házat, ahol Czobor Mátyás kitelepítése előtt élt, de a volt polgármester két éve felavatott szobrát is megnézték, valamint elhaladtak Fára József Hunyadi úti volt lakóháza előtt is.

A történész a túra végén megjegyezte: az első Göcseji Hét nagy siker volt, ám a következő ugyanilyen rendezvény már nagy bukás és csúfos kudarc. Kisebb próbálkozások ugyan még voltak arra, hogy legyen a városban fesztivál, de erre tulajdonképpen a rendszerváltozást követő évekig várni kellett és rendszeres egerszegi programsorozatot csak a 2000-es évektől szerveznek a zalai megyeszékhelyen.