Archivum

Vannak olyan, színpadi előadásra szánt dramatikus szövegek, amelyek történetét a közelmúlt társadalmi (politikai) eseményei hitelesítik. A drámaelmélet klasszikus kategorizálása a „társadalmi drámák” közé sorolja e műveket, hiszen szerzőik az adott korszak valamely aktuális, a közvéleményt intenzíven foglalkoztató közéleti kérdés irodalmi eszközökkel történő feldolgozására vállalkoznak.

„Sztártéma a meztelenség. Nem lehet nem odafigyelni a lányokra, s alkalmanként a fiúkra, merthogy ők is nekiálltak a vetkőzésnek. A pavilonokban pedig egyre több a szexújság.”

A kultúra napi gálaműsort megelőzően került sor a VITRIN Képzőművészeti Egyesület hagyományos új évi tárlatára, melyen a helyi, vagy Zalához kötődő alkotók mutatkoznak be minden évben legújabb műveikkel.

Ott vannak a békák, pókok, kígyók. Rajta a képeken, a sarokban megbújva. „Kellenek is azok oda! Még a legszebb tündérmeséhez is, mert így van rendjén” – nyilatkozta egyszer lapunknak Németh Miklós grafikusművész, akinek január 20-án nyílt kiállítása a Keresztury ÁMK Hangversenytermében.

Színházi produkcióként mindig unikumnak számítanak azok az előadások, amelyek – a szakkritika és a közvélemény konszenzusos értékítélete alapján – a magyar és/vagy a világirodalomban kiemelkedő szerzők szépirodalmi alkotásainak (dramatikus szövegeinek) színpadi adaptációjára és interpretációjára vállalkoznak.

Dr. Szarka Lajos helytörténész, a Hévízi Múzeum igazgatója a szerzője és szerkesztője annak a frissen megjelent kötetnek, amely a Zala megyei zsidóság történetét, a megye, illetve a történelmi Zala megye zsidó emlékeit tárja fel a szerzőtől megszokott rendkívüli alapossággal és precízséggel.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (korábban iparművészeti egyetem) végzett textiltervező, majd design-menedzsment szakon. László Edina textildesigner jelenleg a szombathelyi egyetemen tanít, és egy egerszegi galériában dolgozik.

Zalaegerszegen vendégeskedett a közelmúltban a Magyar Bábművészek Szövetsége. A szakmai szervezet a Griff Bábszínházban tett látogatást. A vendégek – többek között Lengyel Pál, a szövetség elnöke, Asbóth Anikó és Schneider Jankó alelnökök – a Badzika, a Titkos álom és A sötétben látó tündér című előadásokat is megtekintették.

Suszteráj címmel nyílt néprajzi kiállítás a zalaegerszegi Liszt-iskolában. Török Károly és felesége az egykori falusi életet megörökítő magángyűjteményükből válogatva a hajdani cipész szakma kellékeit tárták az érdeklődők elé. A szerszámok a szinte haláláig munkálkodó Marton István, szőcei mesterember adományaként kerültek a gyűjtőkhöz.

A karácsonyi ünnepeknek csak egy része az ajándékok átadása december 24-én, mégis ez az, amit talán a legaprólékosabb előkészület előz meg. Sokan már az év eleje óta készülnek erre: „nyitott“ szemmel, füllel és főleg szívvel figyelnek szeretteikre, s ha valahol meglátnak valamit, amiről valamelyikük kívánsága eszükbe jut, jó előre megveszik számára karácsonyi ajándék gyanánt.

Füst Milán Boldogtalanok (1914) című darabjának bemutatása az idei évad két szempontból is kuriózumnak számító színházi eseménye: színháztörténeti jelentőségű, mert a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház társulata fennállása óta nem játszott Füst Milán darabot; másrészt az exkluzív és a nézőkkel intimebb kontaktust igénylő előadásnak – házi színpad híján – a korábbi évek sikeres bemutatóinak színhelye, a Keresztury ÁMK alkalmi színházterme adott otthont.

Huszonöt éve gyűjtenek, öt éve szerveznek rendszeresen kiállításokat. Csutora, fűrész; Félre csupor, hadd férjen a fazék is; Fűzfán fütyülő rézangyal; Madár látta, anyám sütte. Akinek ezekről a hangzatos népi szólásokról egye-egy tárlat is az eszébe jut, talán azt is tudja, hogy a rendezés és szervezés Török Károlyné és Török Károly nevéhez köthető. A házaspár évtizedek óta próbálja menteni és begyűjteni, ami még megmaradt a népi kultúrából.

A közelmúltban egy tündérjátékot és angyaljátékot is bemutatott a Griff Bábszínház. Bagossy László „A sötétben látó tündér” című bábjátéka után november végén Nagy Lázár Kincső „Betlehem” című előadását láthatta a közönség Nagy Kopeczky Kálmán rendezésében.

Igazi adventi programmal várja a gyerekeket és szülőket a Zabszalma együttes. December 18-án, pénteken este 6 órától a Ziránó Bábszínházzal közösen Csillagcsengő címmel rendeznek karácsonyi műsort a Keresztury ÁMK-ban.

Az ország legjobb trombitásai között jegyzik a zalaegerszegi Vörös Ádámot. Jelenleg a veszprémi Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola végzős növendéke a megyeszékhelyi Pálóczi Horváth Ádám Zeneiskolában kezdte a hangszertanulást, egészen pontosan 6 éves korában a szülői házban, merthogy zenész család sarja.

Hat évtizedes pályafutása alatt több ezer diákot tanított a zalaegerszegi Látrányi Jánosné, Babi néni, aki a közelmúltban vette át a rubindiplomát, a Nyugat-magyarországi Egyetem dékánjától. A 250 éves győri tanítóképzőben töltötte valaha diákéveit édesapja is, és talán az apai minta, talán a szív szava, de erős hivatásvágy munkált benne élete során. Több mint hatvanévnyi tanítás után biztos benne, hogy jól döntött anno. 72 évesen mondott végleg búcsút a hivatalos pályának, de még ma is korrepetálja dédunokáját, ha kell, akár német nyelvből is.

Kívül-belül megújulhat a Göcseji Múzeum épülete. Ám csak akkor, ha az intézmény sikeresen szerepel a most benyújtott „Élő múzeum a város közepén” című (NYDOP 2009-2.1.1/D) pályázaton.

Camuflage címmel László Edina, Szigeti Vanda és Weisz Orsolya munkáiból nyílt tárlat a Hevesi Sándor Színház nézőtéri galériájában a Vitrin Egyesület szervezésében.

Kétórányi sóderrel szórakoztatta hallgatóságát Fábry Sándor a keszthelyi színházban. A népszerű televíziós műsorvezető személyes gyerekkori élményeiről, politikai és nemi kérdésekről, családtagjaihoz és barátaihoz fűződő emlékeiről anekdotázott a maga sajátos stílusában, megnevettetve a csaknem teljesen megtelt színházterem közönségét.

Nem is olyan régen az újságolvasási szokásaikról faggattuk Keszthely lakóit, most a tévés újságokat lapozgatva – úgy gondoltuk, érdemes lenne érdeklődni arról is, mennyire elégedettek a televíziós csatornák kínálatával. Nos, a válaszok elég lesújtó képet festenek a hazai helyzetről, és (talán) nem alaptalanul. Íme néhány elgondolkodtató vélemény a magyar adók felhozataláról.