Archivum

Könnyed, ám egészséges családi programra, valamint komoly kerékpáros versenyekre számíthatnak azok, akik augusztus 14–15-én kilátogatnak az alsóerdei napközis táborba. Cross Fest 2010 címmel ugyanis nemzetközi Cross country (XCO) és Downhill kerékpáros versenyre kerül sor Zalaegerszegen.

A barátság és összetartozás érzése hatotta át a 15. Kárpád-medencei Szentlászló Települések Találkozóját, melynek Pusztaszentlászló adott otthont a hétvégén. Három erdélyi, egy horvát és tizenegy magyar település küldöttsége vett részt a háromnapos rendezvényen, melynek fénypontjaként szobrot avattak Szent László, a magyar történelem egyik legnagyobb alakja tiszteletére. Az 1192-ben szentté avatott magyar király mellszobra Pusztaszentlászló millenniumi parkjában kapott helyet, ahol piros, fehér, zöld virágokkal díszített virágágyás jelképezi a Trianon előtti Nagy-Magyarországot.

Kétségtelen, hogy nyáron mindenütt felpörög az élet. Így van ez Zalakaroson is: a gyógy- és élményfürdő, illetve a strand önmagában is rengeteg kikapcsolódási lehetőséggel csalogatja a vendégeket.

A Budapest Galéria műteremcsere pályázatának ösztöndíjasaként két hónapot töltött egy párizsi alkotóházban Fischer Judit festőművész. Franciaországból egyenesen Bécsbe sietett, hiszen a Secession-ban egy csoportos kiállításon vesz részt tucatnál is több művével.

Zalaegerszegi Szalon lett az ötévente megrendezésre kerülő Zalai Tárlatból. Idén a megyei önkormányzat ugyanis nem tudott támogatást biztosítani a zalai képzőművészek hagyományos, versennyel egybekötött kiállításához.

A nyár nagy részét aktív pihenéssel tölti Pánczél Kristóf, aki három éve szerepel a város zenei életében. Egyrészt, mint énektanár, egyre több tanítvánnyal büszkélkedhet, másrészt mint énekművész, zongorista számos városi rendezvény közreműködője.

Keletről mindig jött valami áru. Hívták luxuscikknek, drága csemegének vagy éppen gyarmati árunak. A kereskedelmi kapcsolatokon túl, később a tudományos érdeklődés is megindult Kelet felé.

A Miss World Hungary szépségverseny idei döntősei között egy zalaegerszegi diáklánynak, Somogyi Zsófinak is helye volt. Bár a fejére nem került korona, egy életre szóló, szép élményeket szerzett. Erről beszélgettünk az események lecsengése után.

Sokan gondolják azt, hogy az olvasás csak egy hobbi, a szabadidő eltöltésének egyik módja, miközben megfeledkeznek arról, hogy a kulturálódásban és művelődésben, egyúttal a személyiség gazdagításában is fontos szerepet tölt be. Az ember legjellegzetesebb tulajdonsága a gondolkodás, melyre ösztönzőleg hat az olvasás, mialatt a készen kapott film és egyéb képi „megjelenítések“ csak fogyasztásra késztetnek – mondja Kiss Gábor. A zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei Könyvtár igazgatójával annak kapcsán beszélgettünk, hogy az Országos Széchényi Könyvtár „Családi Olvasás Éve 2010“ elnevezésű kampányt indított az olvasás népszerűsítése érdekében.

A keszthelyi születésű Ágh Márton látványtervező nevéhez immár rengeteg filmsiker fűződik. A Portugál, a Nexxt, Az alkimista és a szűz, a Pánik, a Delta vagy a Nibelung-lakópark látványterve is az ő elismertségét növeli. Mundruczó Kornél Szelíd teremtés – A Frankenstein terv című legújabb filmjét meghívták a cannes-i filmfesztivál hivatalos versenyprogramjába.

Kannibalizmus vádjával letartóztatták Dienstag István képzőművészt Németországban, s most egy börtönből folytat levelezést húgával. Egy nyúl kedvtelésből(?) több zalaegerszegi épület tetejéről is levetette magát. A pincében pedig mindenki tiszteletét tehette az elutasítottság fala előtt.

A középkori Zalaegerszegről, a török időkről, az egykori végvár történetéről és mindennapjairól számol be az Egerszegi Füzetek helytörténeti sorozat legújabb kötete. Az Egerszeg végvár és város a 17. században című kiadványt a Deák Ferenc Megyei Könyvtárban mutatták be.

Kellemes időtöltés várta nemcsak az aprónépet, de szüleiket is a Griff Bábszínház által rendezett gyermeknapi programon. Reggeltől estig váltották egymást a vendég és hazai fellépők, prózai, zenés vagy táncos produkciókkal. A színház előtti téren, vidám napsütésben lehetett interaktív játszóházban foglalatoskodni, rajzolni, élvezni a családi együttlétet.

Molekulák, feromonok, kémiai teremtéstörténet szobrokban. Mindez egy egyetemi docens, vegyészmérnök képzőművészeti vénája nyomán. Vízi Béla a veszprémi egyetemen oktatott 41 évig, Norvégiában 8 hónapig ösztöndíjasként a molekulacsoportok rezgései témakörben publikált. Mindemellett a tudomány képi megjelenítéseként sajátos alkotásokat hozott létre fémből, pácolt fából, kőből, melyek a kémiai rendszerek vonalmenti ábrázolásaiból indultak ki.

Zalaegerszeg településföldrajzi szempontból nem azonos a középkori Egerszeg oppidummal, azaz mezővárossal, hiszen az csak a mai belváros részére körvonalazódott. Napjaink városába viszont „beleolvadt” számos korábbi nemesi település, melyek az idők folyamán közigazgatásilag a város szerves részei lettek.

Közel húsz fiatal képzőművész részvételével ismét megrendezésre kerül Zalaegerszegen a „Könyörgöm, akasszuk fel!” címet (és mottót) viselő kiállítás.

Zalaegerszegnek 1885-től 1949-ig, a tanácsrendszer megalakulásáig összesen tíz polgármestere volt: Kovács Károly (1885–1895); Botfy Lajos (1895–1900); Várhidy Lajos (1900–1907. X. 10.); Korbay Károly (1908. II. 14–1915); Keresztury József (1915–1918); Czobor Mátyás (1918–1936); Tamásy István (1936–1945); Baráth Ferenc (1945–1947); Mikula Szikfrid (1947–1949); Siklósi Mihályné
(1949-től a tanácsok megalakulásáig).

Az Egerszeg Fesztivál első napjának délelőttjén – péntek lévén – főként szervezett óvodás és iskolás csoportok vettek részt a programokon, élve a kivételes alkalommal, melyet a sétálóutcává változott, színes kavalkádot ígérő belváros nyújt. Egyesek fellépőként voltak jelen, mások próbálgatták a gyerekeket megcélzó kikapcsolódási lehetőségeket.

A XVI. Egerszeg Fesztivál első rendezvényei között szerepelt május 9-én a városi hangversenyteremben „Egerszegi utca” címmel Vajda József pedagógus, népzenegyűjtő emlékkoncertje. A 90 éve született népzenész előtt a Liszt-iskola nagykórusa, az egykori tanítványok alkotta kórus, a Canterina Kamarakórus és a Városi Vegyeskar tisztelgett válogatással.

Nem alakult ki sem városi, sem vármegyei kulturális infrastruktúra Zalaegerszegen a ’20-as, ’30-as években. Ennek ellenére élénk kulturális élet zajlott a városban – mondja Béres Katalin történész, a Göcseji Múzeum muzeológusa, akivel a két világháború közötti időszakról beszélgettünk.