Archivum

A keszthelyi Balaton Színház vendége volt a Sebő Együttes pénteken délelőtt, ahol az ifjúsági bérletes előadáson énekelt versek repertoárjából adott elő zenei ízelítőt a város kisiskolásainak. A koncerten a háromtagú kamarazenekar az alkalom tematikájának megfelelően válogatott József Attila, Weöres Sándor, Csokonai Vitéz Mihály verseiből és a magyar költészet más remekeiből. A jelenlevők a gitár mellett lanton, tárogatón és tamburán és különböző folklór hangszereken hallhatták a középkori énekmondók stílusában játszott népzenét.

Míg 1989 őszén a világ a berlini fal leomlását ünnepelte, itthon népszavazásra készült az ország. Az elhíresült „négyigenesre”, melyre azonban húsz év elteltével már csak kevesek emlékeznek.

Sokakat meglepett, merthogy ez itt most főleg színes. Korábban inkább sötétebb tónusú tusrajzok, rézkarcok fűződtek a nevéhez. A Keresztury ÁMK Hangversenytermébe mindezek mellett legújabb, vegyes technikával készült rajzait hozta el Frimmel Gyula grafikus.

Nagyon izgalmas az egyszer élt emberek életébe betekinteni – ez az érzés motiválja leginkább a régi papírképek és képeslapok gyűjtésének szenvedélyét. Az első korabeli 6x9-es fotót még a 80-as évek közepén kapta egy idős embertől; a kép a negyvenes években készült az akkori helyi futballcsapatot megörökítve. Azóta jó néhány – ma már történelmi dokumentumnak számító kuriózummal – bővült a gyűjtemény, melynek büszke tulajdonosa Kopecskó János, Csesztregen élő fényképész.

Georges Feydeau a XIX. századvég és a XX. századelő színpadi bohózatának ikonja, a műfajnak európai hírnevet szerző francia író. Színházi írásai – természetszerűleg a műfaj saját korabeli dramaturgia követelményeire hangszerelve – alapvetően hazájában a virágzó középkor idején közkedvelt színjátéktípus, a farce (vígjáték, bohózat) tartalmi és formai eszköztárából eredeztethetőek. Feydeau alkotói módszerének (miként művei sikerének is) titka, hogy három felvonásnyira írott bohózataiban kitűnő érzékkel egyesíti a műfaj originális (középkori) hagyományait.

John le Carré: Árulás. Az angol hírszerzés legfelsőbb soraiban egy áruló rejtőzik, egy beépített ügynök, aki magának Karlának, a szovjet kémfőnöknek jelent. Amit az áruló tud, azt tudja Karla is. A Körönd legféltettebb titkait. A beépített és alvóügynökök nevét és címét. Mindent. És hogy teljes legyen a kép, Karla az ügynökén keresztül gondosan kiválogatott, meg- vagy átírt információkat juttat el az angoloknak, akik ezekkel a kémjelentésekkel próbálják megerősíteni pozíciójukat az amerikaiaknál.

Liszt Ferenc psalmusainak sorát tovább bővíti az a „Zsoltár” című textilkép, mely a zeneszerzőről elnevezett zalaegerszegi iskola auláját díszíti. Hadnagy György és H. Póka Emőke alkotását a közelmúltban a hagyományos iskolanapok nyitányaként avatták. A témaválasztás az alkotók sajátja volt, akik szintén kötődnek az intézményhez, lévén egykor lányaik is itt voltak diákok.

Fedett helyre költözött a Cinema Color szabadtéri filmklub. A ZaZeE Kulturális Egyesület (mely tagja a Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetségének) által életre hívott programsorozat augusztusban startolt a ZTV-székház belső udvarán. Az egyesület a hideg idő beálltával „téliesítette” a filmklubot: a vetítések immár fedett helyen, a székház földszinti előterében (aulájában) vannak.

Zalamerenye megyénk egyik gyöngyszeme - erdő, tó, patak, szőlőhegy öleli. Értékes és érdekes növény- és állatvilága pedig különösen érdekessé teszi e kis falut. Itt él a Merenyei Merenye nevű ritka állatka, és az emberre veszélyes szezámmagevő rovátka. Itt díszlik – pontosan a barokk templom mellett – a Hibiscus Basiliscus bokor, melynek minden egyes levele értéket képvisel. A templomnál kanyargó út mentén pedig a szemfüles turista akár gyémántra is lelhet.

A hulladékok újrahasznosítása ma már egyre többünknek fontos – ezért is vállaljuk, hogy szelektív gyűjtőkbe hordjuk a feleslegessé vált holmijainkat, sőt, hogy már saját háztartásunkon belül is hasonlóképpen cselekszünk.

Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá válásának idején körülbelül hat és félezer lakosú település volt, területén 618 ház állt. A városkép meglehetősen falusias, mezőgazdasági jelleget öltött. A városiasodás folyamata nagyon lassan haladt. Gyér infrastruktúra, gyalázatos közlekedési feltételek jellemezték, s a beruházások száma is csekély volt.