Archivum

Lát­szó­lag csu­pa ha­szon­ta­lan hol­mi van a ké­pe­ken, pom­pás szí­nek­kel meg­fest­ve. Olyan „nő­cis” dol­gok: kel­mék, ken­dők, ha­ris­nyák, tü­zes, vö­rös ci­pel­lő, pi­ros fű­ző a fo­gas­ra dob­va (Le­do­bott nő­i­es­ség).

Za­la­eger­szeg­re lá­to­ga­tott Markó Bé­la Jó­zsef At­ti­la-dí­jas er­dé­lyi ma­gyar író, köl­tő, ta­nár, po­li­ti­kus, Ro­má­nia mi­nisz­ter­el­nök-he­lyet­te­se a Pan­non Tü­kör Szer­kesz­tő­sé­gé­nek meg­hí­vá­sá­ra. Köl­tő­ként, iro­dal­már­ként ér­ke­zett a za­lai me­gye­szék­hely­re, ahol a Si­mon Ist­ván Köny­ves­ház­ban de­di­kál­ta a Tu­laj­don­kép­pen min­den és Ba­lázs kert­je cí­mű kö­te­te­it, majd a Keresztury ÁMK Hangverseny- és Ki­ál­lí­tó­te­rem­ben ke­rült sor szer­zői est­jé­re.

Könyv­ki­adás­ba kez­dett a He­ve­si Sán­dor Szín­ház. A te­át­rum a jö­vő­ben em­lék­könyv­so­ro­zat­tal sze­ret­ne tisz­te­leg­ni a za­la­eger­sze­gi szín­ház ala­pí­tó-fő­ren­de­ző­je és igaz­ga­tó­ja, Ruszt Jó­zsef előtt.

n Ki ne sze­ret­ne eme­le­ti la­ká­sá­nak ab­la­ká­ból egy han­gu­la­tos te­tő­te­rasz­ra néz­ni, s ki­ül­ni né­ha egy po­hár ital­ra. A vá­ros­ban sé­tál­va is kel­le­mes lát­ványt nyújt a há­zak eme­le­tét, ol­da­lát vagy ép­pen te­te­jét dí­szí­tő nö­vény­zet. Már ha egyál­ta­lán van ilyen. A zöld­te­tő és a te­tő­kert egy­re nép­sze­rűbb fo­gal­mak. Kér­dés vi­szont, hogy mi áll minden­nek hát­te­ré­ben: öko­ló­gi­ai gon­dol­ko­dás, di­vat­hul­lám vagy egyéb gaz­da­sá­gi és épí­tés-sza­bá­lyo­zá­si té­nye­zők.

A vá­ros esz­té­ti­kus ar­cu­la­tá­ról nem­csak az il­le­té­ke­sek, az­az az ön­kor­mány­zat és a Vá­ros­gaz­dál­ko­dá­si Kft. gon­dos­ko­dik, ha­nem jó né­hány nö­vényt ked­ve­lő vá­ros­la­kó, ki­sebb-na­gyobb kö­zös­sé­gek is. Van­nak, akik ver­se­nyen kí­vül te­szik ezt, má­sok a „Vi­rá­gos Za­la­eger­sze­gért” pá­lyá­zat im­már he­te­dik éve zaj­ló szak­ér­tő zsű­ri­jé­nek meg­mé­ret­te­té­sé­be is be­kap­cso­lód­va. A 2010-ben leg­jobb­nak ítélt hob­biker­té­szek­nek és a kü­lön­dí­ja­sok­nak a kö­zelmúlt­ban ad­ták át a ju­tal­ma­kat, össze­sen 800 ezer fo­rint ér­ték­ben (az Ön­kor­mány­za­ti Kör­nye­zet­vé­del­mi Alap ter­hé­re). A nyer­te­sek nö­vény­vá­sár­lá­si utal­vány­ban vagy aján­dék­cso­mag­ban ré­sze­sül­tek.

Már az in­vi­tá­lás is ha­tá­sos volt, hi­szen az 1947-es vá­lasz­tás sza­va­zó­lap­já­ról ké­szült fo­tó dí­szí­tet­te a Za­la Me­gyei Le­vél­tár po­li­ti­ka­tör­té­ne­ti kon­fe­ren­ciá­já­nak meg­hí­vó­ját.

Há­rom si­ke­res pá­lyá­zat ré­vén, 29 mil­lió fo­rint tel­jes mér­ték­ben „há­zon be­lül” el­költ­he­tő tá­mo­ga­tást nyert a Zrí­nyi-gim­ná­zi­um. A pro­jek­tek ta­nár­kép­zést, te­het­ség­gon­do­zást és tör­té­nel­mi ku­ta­ko­dást tá­mo­gat­nak. A prog­ra­mok nyil­vá­nos be­mu­ta­tó­já­ra az elmúlt héten ke­rült sor.

A za­lai vár­ku­ta­tás szem­pont­já­ból fon­tos év volt a 2010-es esz­ten­dő – hang­zott el a kö­zelmúlt­ban Zalaváron, egy ré­gé­sze­ti kon­fe­ren­ci­án. „A leg­újabb ré­gé­sze­ti ku­ta­tá­sok Za­la me­gyé­ben“ cí­mű szak­mai ta­lál­ko­zót a Mil­len­ni­u­mi Em­lék­mű fel­ava­tá­sá­nak nap­ján, ha­gyo­mány­te­rem­tő szán­dék­kal ren­dez­ték meg a Tör­té­nel­mi Em­lék­park­ban.

Tör­té­nel­mi té­má­jú do­ku­men­tum­fil­me­ket for­gat az idei tan­év­ben a Zrí­nyi Mik­lós Gim­ná­zi­um né­hány di­ák­ja két ta­nár, Gyimesi Már­ton (tör­té­ne­lem) és Karvalits Le­ven­te (moz­gó­kép és mé­dia­is­me­ret) se­gít­sé­gé­vel. Az is­ko­la si­ke­re­sen pá­lyá­zott ugya­nis a TÁMOP au­di­o­vi­zu­á­lis em­lék­gyűj­tés, „oral-history” el­ne­ve­zé­sű pro­jekt­jé­re.

Za­la­eger­szeg a báb­szín­ház ze­nés gyer­mek­mű­so­ra ré­vén kap­cso­ló­dott a Ma­gyar Dal Nap­ja ren­dez­vény­hez.

– Ki­emel­ten fon­tos­nak tart­juk a he­lyi ter­mé­sze­ti és épí­tett ér­té­ke­ink ere­de­ti ál­la­pot­ban tör­té­nő meg­őr­zé­sét, il­let­ve szük­ség sze­rin­ti fel­újí­tá­sát. Emel­lett min­den le­he­tő­sé­get meg­ra­ga­dunk te­le­pü­lé­sünk fej­lesz­té­se ér­de­ké­ben – fo­gal­maz­za meg tö­mö­ren cél­ja­i­kat Fran­kovics And­rás, Kispáli pol­gár­mes­te­re.

Az 1200-as évek­ben a Nádasdy-Darabos csa­lád bir­to­ká­ba ke­rült Teskánddal együtt Dobron (mai ne­vén Dobronhegy), ahol a Da­ra­bos csa­lád a 13. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben egy kis temp­lo­mot emel­te­tett Szent Mik­lós tisz­te­le­té­re. A ré­gi fa­lu a tö­rök dú­lás kö­vet­kez­té­ben ugyan el­pusz­tult, de ké­sőbb új­ra te­le­pült szom­szé­dos domb­há­ta­kon, ká­pol­ná­ja azon­ban „he­lyén ma­radt”. A tör­té­ne­tet azon az ün­nep­sé­gen idéz­ték fel, me­lyen a Boncodföldei Ró­mai Ka­to­li­kus Egy­ház­köz­ség és a Dobronhegy Üdü­lő­fa­lu­ért Fa­lu­szé­pí­tő és Pol­gár­őr Egye­sü­let együtt­mű­kö­dé­si meg­ál­la­po­dást írt alá a 18. szá­zad­tól Szent Ilo­na ne­vét vi­se­lő ká­pol­na ja­vá­ra.

Veszeli La­jos Ba­la­ton­al­má­di­ban élő fes­tő­mű­vész ki­ál­lí­tá­sá­val és Ér­di Ta­más bu­da­pes­ti zon­go­ra­mű­vész kon­cert­jé­vel vet­te kez­de­tét az idei évad a Keresztury ÁMK Hang­ver­seny- és Ki­ál­lí­tó­ter­mé­ben.

Si­ke­re­sen sze­re­pelt a me­gye hét könyv­tá­ra az „Új szol­gál­ta­tá­sok Za­la me­gye könyv­tá­ra­i­ban – élet­hosszig tar­tó ta­nu­lás tá­mo­ga­tá­sa könyv­tá­ri kör­nye­zet­ben” cí­mű TÁMOP-pro­jek­ten.

Augusztusi Nyári Fesztivál keretében kötetlen kikapcsolódásra invitálta Zalaszentiván önkormányzata lakosait augusztus hetedikén. Bár az alig szűnő esőzés miatt a rendezvény nem szolgált rá a nyári névre, az érdeklődők szép számát, a vidám, önfeledt hangulatot tekintve azonban kiérdemelte a fesztivál jelzőt.

Két év múlva, aki ellátogat az egervári Nádasdy–Széchenyi várkastélyba, a késő reneszánsz udvartartás mindennapjaiban találhatja magát. Kelet-Közép-Európa egyik legépebben megmaradt késő reneszánsz építészeti stílusú várkastélyában ugyanis olyan turisztikai fejlesztés valósulhat meg, ami időutazást tesz lehetővé azokba a századokba, mikor is az újjászületés világnézete hódított. Egervár önkormányzata is az újjászületés mellett tette le a voksát: a Nyugat-dunántúli Operatív Program „A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása” című pályázati felhívásán több mint 491 millió forint uniós támogatást nyert el. Augusztus 20-án az államalapítás mellett ezt a pályázati sikert is ünnepelték azzal, hogy aláírták a nagyszabású turisztikai projekt támogatási szerződését.

Kell magyar hang, vagy jó az eredeti nyelv is? Beüljünk feliratos filmre, vagy csak a szinkronizált mozi élvezhető? Gyakran megy a dilemmázás a mozipénztár előtt; van aki még a párjával is összevész, mert „ki akar két órát végigolvasni”. Sokaknak macera a felirat: túl gyors, elcsúszik a szöveg, s nem lehet egyszerre a kiírásra meg a cselekményre is figyelni.

Lapunk múlt heti számában beszámoltunk arról, hogy dr. Gyimesi Endre polgármester, Zalaegerszeg országgyűlési képviselője 16 év polgármesterség után októbertől a magyarországi levéltárak működéséért és fejlesztéséért felelős miniszteri biztos lesz államtitkár-helyettesi rangban. (A zalaegerszegiek először 1994-ben szavaztak bizalmat Gyimesi Endrének, aki a megyei levéltár igazgatója volt, majd négy cikluson keresztül újraválasztották. Az első két választás során pártonkívüliként, a polgári összefogás jelöltjeként nyert, a Fideszbe 1999-ben lépett be.)

Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Szombathelyen és Kapuváron a közelmúltban fejeződött be a zalaegerszegi Keresztury ÁMK 320 órás kulturális vezető regionális képzése. A négy helyszínen összesen negyvennyolcan (4x12-en) vettek részt a felnőttképzési programban, melyről valamennyien az OKM és a FAT által elismert tanúsítványt kaptak.

Lassan hátunkra vehetjük a jól megtömött túrazsákot, és teljes menetfelszerelésben nekivághatunk a nyári fesztiváloknak. A következő egy-másfél hónap bővelkedik kulturális és összművészeti találkozókban; a lelkesedésnek csak a pénztárcánk karcsúsodása szabhat határt.