képzőművészet

A tárlat megnyílt, ami viszont azt jelzi, hogy bezárt a 26. alkalommal megrendezésre kerülő GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep. A festészeti alkotótáborban az „Emlék-képek” kerültek fókuszba; idén ugyanis ez volt a hívószó.

Péntek este került sor a XXVI. GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep zárókiállítására. Az idei alkotótáborban - melyet Budaházi Tibor festőművész vezetett - hat képzőművész vett részt. Zalaegerszeget ezúttal Szényi Zoltán festőművész képviselte. A zárókiállítást P. Szabó Ernő művészettörténész nyitotta meg.

Spontán művészi graffitizéssel vette kezdetét az idei GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep. Az immár 26. alkalommal megrendezésre kerülő nyári alkotótábor egyik résztvevője, Tarcisio Viriato (brazíliai festőművész) a Kézművesek Háza szomszédságában álló kistraktor garázsnak a falait használta „vászonként”.

A kiállítások csupán néhány hétig tartanak, a köztéri alkotásokat ennél jóval hosszabb ideig csodálhatjuk. Szerencsés esetben akár több generáción keresztül is velünk vannak.

Növényi, vagy emberi formákat látunk; maghasadást, vagy női szerveket? Nem mindig egyértelmű. Király Ferenc szobrászművész életműve azonban egyfajta óda a termékenységhez – legalább is e szavakkal összegezte dr. Kostyál László művészettörténész a lendvai alkotó munkásságát.

Különleges kiállítás várja a látogatókat a következő hetekben a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. Cvetka Hojnik szlovéniai festőművész En Sof című anyaga látható, ami tulajdonképpen az alkotó diplomamunkája, és a lendvai zsidóságnak állít vele emléket.

Hetven éves korában, súlyos betegségben elhunyt Bedő Sándor Székely Bertalan-díjas festőművész, tanár, a Ságvári- majd Kölcsey Ferenc Gimnázium oktatója. 1947-ben született Bicskén, ám pár hetes korától Zalaegerszegen élt és alkotott.

Kis magyar művészettörténeti idővonalat avattak az Ady-iskola homlokzatán. Nem is egyet, hanem mindjárt hármat, hiszen a honfoglalástól napjainkig olyan sok minden történt az építészetben és a képzőművészetben, hogy azt a gyerekek rá sem tudták volna festeni egy ponyvára.

Akár azt is mondhatnánk, hogy a Macskanő és a Cicakapitány című tárlattal az avantgárd magas művészet költözött a Keresztury VMK Gönczi Galériájának falai közé. Wahorn András festőművész – akinek 2000 után készült műveiből látható válogatás – autodidakta alkotó; a festészetet nem egyetemi képzésen tanulta. Munkássága ettől függetlenül (vagy épp ezért) évtizedek óta komoly értéket képvisel a kortárs hazai művészetben.

Készül az egerszegi vár, formálódik a belváros látképe is, madártávlatból. Mindez persze művészeti alkotásokon: térplasztikán és grafikán. Első írásos említésének 770. évfordulóját ünnepli idén Zalaegerszeg. Az ünnepségsorozat részeként új köztéri alkotás készül a Mindszenty térre, ősszel pedig egy várostörténeti képeskönyv is megjelenik.

A hatvanas-hetvenes években több műteremlakás is épült Zalaegerszegen azzal a céllal, hogy képzőművészeket vonzzanak a városba, fellendítve így a helyi kulturális, művészeti életet. Többek között Fischer György szobrászművész, Gácsi Mihály grafikus, Palicz József festőművész, Szabolcs Péter szobrászművész is ennek a „programnak” a részeként vált zalaegerszegi alkotóvá.

Müller Imre zalaegerszegi születésű, jelenleg Malagában élő ékszerész, autodidakta festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. A tárlatot Fekete György, az MMA elnöke és Szabolcs Péter szobrászművész nyitotta meg.

Egy rendhagyó osztálytalálkozó keretében tizenhárom volt adys diák több mint száz alkotásából nyílt tárlat a Móricz Galériában, Zalaegerszegen. A 2008-ban érettségizett fiatalokat az inspirálta a bemutatkozásra, hogy az Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola tavaly ünnepelte a falai közt zajló művészetoktatás 25. évfordulóját.

A keszthelyi Balatoni Múzeumban Vízjel címmel nyílt meg Kiss Ágnes Katinka zalaegerszegi festőművész legújabb tárlata. A kiállítást dr. Kostyál László művészettörténész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A tárlatnyitó alatt az alkotó két új festményt is készített. A kiállítás április 30-ig látogatható.

A magyar kultúra napja alkalmából Konok Tamás (1930-) Kossuth-díjas festőművész, a Nemzet Művésze alkotásaiból nyílt tárlat a Keresztury VMK Gönczi Galériájában. A Natura Naturata (Teremtett természet) című kollekció az alkotó elmúlt tíz évben készült festményeiből válogat.

A bajai CaffArt Nemzetközi Művésztelep mutatkozik be a következő hetekben a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. A húsz képzőművész munkáiból látható tárlat egy országos „csereprogram” révén érkezett Zalaegerszegre.

Új műtárgyakkal gyarapodott a Göcseji Múzeum képzőművészeti gyűjteménye. A részletekről dr. Kostyál László művészettörténész, az intézmény igazgatóhelyettese sajtótájékoztató keretében számolt be.