Szőlőskertek védelméről

A kertészeti tanszék rendezvényének fórum helyszíne a Georgikon Hotel volt, az egyetemi kar cserszegtomaji szőlészeti telepén a gyártók valamint a forgalmazók által kínált termék- és gépkiállítást lehetett megszemlélni. Itt mutatták be az alkalmazását a BRB 150-es venyige feldolgozó gépnek, a tanszék vezetője pedig a művelésmódok és a metszés témakörében tartott gyakorlati bemutatót.

A tudományos program köszöntőjében dr. Kocsis László egyetemi tanár, a szakmai nap vezető házigazdája utalt rá: a Pannon Egyetem a szőlész-borász képzés területén, a Dunántúlon kiemelkedő képzőhellyé avanzsált. A professzor elmondta: a tanszéken 28 szőlőfajta vizsgálatát végezték el a sárszemtől a kilencedik rügyig. A rügytermékenységet a nyár végi aszályos időszak negatívan befolyásolta. A fehér és vörös bort adó fajták is termékenynek bizonyultak. A Helikon fajta nagyon termékenynek mutatkozik. A világfajtáknál lehet rövidcsapos metszést végezni, a keszthelyi fajtáknál a hosszúcsapos, a csemegeszőlőknél pedig szálvesszőre érdemes metszeni.

A hungarikumokról, az eredetvédelemről, valamint az egyes oltalmi formák rendszerének és a vidékfejlesztés kapcsolódásának érdekességeiről dr. Kókai-Kunné dr. Szabó Ágnes Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője tartott félórás előadást. A biológiai szőlőtermesztés Somló-hegyi tapasztalatait, az ökológiai gazdálkodás mikéntjét Molnár Dániel, a Kreinbacher Birtok tulajdonosa ismertette. A rendezvény fővárosi, győri, székesfehérvári és salgótarjáni támogatói a szőlő növényvédelméről, a szőlő tápanyag ellátásának zavarait legyőző megoldásairól, a kertészeti pályázatokról, a szőlészetben használatos gépekről, a tám- és kerítésrendszerekről beszéltek.