Eszmecsere a skanzen jövőjéről

Múzeumpedagógia és ökoturizmus

Kaján Imre felvezetésképpen elmondta: azért kezdeményezte a találkozót, mert az ország első és legrégebbi skanzenének komoly fejlesztésre van szüksége. A megújulás elemei már részben körvonalazódtak, ehhez várnak további ötleteket és segítséget. A Zala folyó holtága mellett 1968-ban felépített szabadtéri múzeumot mindenképpen korszerűsíteni kell; az új igazgató szeretné, ha nyitottabb és funkcióját tekintve egy kibővült intézmény várná már jövőre a látogatókat.

A nyári szezonban folyamatos nyitva tartást rendszeres és változatos családi programokat, az iskolai időszakban pedig az eddiginél is több múzeumpedagógiai foglalkozást terveznek. Az igazgató úgy látja, hogy jobban ki kell használni azt az adottságot, hogy a város közepén van a skanzen. A zalaegerszegiek és a környékbeliek szeretnek ide járni, ráadásul itt egyedi, csak a tájegységre jellemző értékekkel találkozhatnak. Némi változtatással (új közösségi terekkel, a parkoló rendbetételével, vendéglátóhely létesítésével) még szorosabbá és hatékonyabbá lehetne tenni az intézmény és a közönség közti kapcsolatot. A fejlesztés alapja azonban a közművesítés; amíg ugyanis nincs csatorna, nem lehet tovább lépni!

Pácsonyi Imre elmondta: a megyei önkormányzatok jövőbeni szerepéről még keveset tudnak, valószínű azonban, hogy januártól már nem ők lesznek a múzeumok fenntartói. Akárhogy is alakul, az elképzelések maximálisan támogatandók és meg kell találni a finanszírozás lehetőségeit és formáit. Balaicz Zoltán szerint a skanzen kiemelten fontos értéke a városnak, bár a megyeszékhely önkormányzata nem fenntartója az intézménynek. Ennek ellenére szükséges az együttgondolkodás, hiszen a falumúzeum egy kulturális kitörési pont lehet.

Kaján Imre az intézmény új igazgatója

Makovecz Tamás a városrész önkormányzati képviselőjeként hozzátette: a környező utcákban még ebben az évben csatornázás zajlik, erre fel lehetne fűzni a skanzen közművesítési elképzeléseit. Kaján Imre jelezte: erről már tárgyalt is Gyutai Csaba polgármesterrel, aki támogatta az ötletet. Makovecz javasolta továbbá, hogy a múzeum hirdessen egy ötletpályázatot a lakosság körében, hogy milyennek szeretnék látni a jövő skanzenét. Erre akár egy projekthétvégét is lehetne szervezni.

A skanzen jövőjéről tárgyaltak

Abban mindnyájan egyetértettek, hogy a kitörési pont a múzeumpedagógia és az ökoturizmus lehet, hiszen a hagyományos ételek, a régi termelési, főzési és tartósítási eljárások, a természetes környezet és az ezzel harmonizáló épített örökség sokakat vonz. Ahogy Gyimesi Endre fogalmazott: ezek mind olyan értékek, amelyeket megfelelő színvonalon tovább kell örökíteni. Az ország legrégibb falumúzeumában a muzeológusok számára ez az egyik legszebb és legnemesebb feladat kell hogy legyen!