Határjárás és fiúsítás a középkorban

Virtuális tárlat korabeli oklevelekből

A kollekcióból egy 40 darabos válogatás hamarosan a zalai közgyűjtemény honlapján is látható lesz; a főlevéltáros ugyanis (Pintyőke Gábor informatikus, rendszerszervező közreműködésével) egy virtuális kiállítással bővíti a weblapot. A „Szent István királytól a mohácsi csatáig – a Zala Megyei Levéltár középkori oklevelei 1019–1526” című anyag arra vállalkozik, hogy a dokumentumokon keresztül a megye középkori történetét is bemutassa. Magyarázó szövegekkel, érdekes történetekkel és egyéni sorsokkal bővítve ki a prezentációt.

Bilkei Irén érdeklődésünkre elmondta: napjainkban már mindenütt úgynevezett szolgáltató levéltárak működnek, ami annyit jelent, hogy aktívan részt vesznek az oktatási folyamatokban és a tudományos eredmények terjesztésében. Az internetnek és a digitális technológiák fejlődésének köszönhetően pedig egyre gyorsabban tudnak az érdeklődők (diákok, amatőr kutatók) információkhoz jutni.

A virtuális bemutatók növekvő számának persze anyagi okai is vannak. Nem mindig van ugyanis elegendő pénz könyvkiadásra, az internetre viszont szinte bármit fel lehet tenni, főleg ha már működik egy jól kiépített rendszer.

A most készülő tárlatnak van egy másik nagy előnye is: az említett középkori okleveleket szinte lehetetlen lenne egy hagyományos kiállításra elvinni. A dokumentumok sérülékenyek, s komoly biztonsági intézkedéseket igényelne a szállításuk és a bemutatásuk is. Digitalizálva viszont bárki megnézheti őket, akár közelről is, sőt a nagyításnak köszönhetően a részletek is tanulmányozhatók.

A főlevéltáros úgy érzi, hogy az anyag összeállítása komoly szakmai kihívás, mert egy-egy oklevél tartalma számos történettudományi kérdést vet fel. Ezeket el kell látni magyarázó szövegekkel, s közben a 40 oklevélen keresztül a megye történetét is össze kell foglalni, mégpedig lényegre törően. A kiállítás háttérszíne Zala megye „kékje” lesz, s az oklevelek és a szövegek mellé több fotó is felkerül illusztrációként.

És, hogy milyen érdekességeket találhatnak a zalaegerszegiek mondjuk a város történetéről?  Bilkei Irén egy 1381-ből származó dokumentumot mutatott, mely Egerszeg határának kijelöléséről szól. Előzménye, hogy Erzsébet királyné, aki I. Nagy Lajos király felesége volt (ez a fél mondat több magyarázatot is igényel majd a kiállításon, hiszen az ország történetében négy Erzsébet is uralkodott, s az sem mindegy, hogy valaki királyné vagy királynő), oklevelet írt a zalavári konventnek – mivel az egerszegi lakosok összevesztek a besenyőiekkel –, hogy jelöljék ki pontosan a település határait.

Az oklevélben a zalavári konvent jelenti, hogy végrehajtották az utasítást, és hivatalos személyek előtt bejárták a határokat. A mai Zalaegerszeg kiterjedése nagyjából megfelel a középkorban jelzett határoknak, kivéve persze azt a 23 falut, melyeket később csatoltak közigazgatásilag a városhoz.

A virtuális tárlaton olvashatunk majd a csácsi malmokról, s általában véve a középkori malmok szerepéről, a vízi közlekedésről, a nők korabeli jogairól és „fiúsíthatóságukról”. Ez utóbbira csak akkor kerülhetett sor – természetesen jogi értelemben –, ha egy családban nem volt fiú utód.

A középkori törvények értelmében ugyanis teljes jogot csak férfi gyakorolhatott, s a nők még az öröklésnél is háttérbe szorultak. Kivételes esetekben azonban az uralkodó különös kegyként kijelenthette egy nőről, hogy az férfi, így adva jogosítványokat a kezébe. Egy ukki nemeslányról szóló oklevél épp egy ilyen esetről tanúskodik.

A megye történetének fontos részét képezik azok a zalaiak is, akik országos politikai karriert futottak be a tárgyalt időszakban. A levéltár honlapján (www.zml.hu) így többek között Egervári László, Nádasdy Tamás és Ákosházi Sárkány Ambrus (az első zalai üzletember, aki marhakereskedésből nyert tisztes hasznot) életébe is bepillantást nyerhetünk majd.