konferencia

Hetvenöt éve hunyt el a nemesrádói születésű Gönczi Ferenc néprajzkutató, a zalai és somogyi népszokások, népművészeti tárgyak lelkes gyűjtője, a göcseji és hetési nép jellemének tanulmányozója.

A Zalaegerszegi Ruhagyár létrejöttének, működésének politikai és gazdasági okairól, hatásairól több tanulmány is született már az elmúlt évtizedekben. Erős Krisztina történész-muzeológus (Göcseji Múzeum) viszont a ruhagyár, mint közösség történetét kutatja, elsősorban az egykor ott dolgozó nők életútján keresztül.

Az idei évben a Balatoni Múzeum rendezi meg a Zalai Közgyűjteményi Szakmai Napokat. A megyei seregszemlére kétévente kerül sor, a magyar tudomány napjához közeli időpontban.

A nemzeti nyelv ügyét felkaroló 19. századi vándorszínészektől kezdve, egészen a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház első előadásáig tekintették át a helyi színházi élet történetét muzeológusok, levéltárosok, kiegészülve egy külsős szakemberrel.

„A fehér barátok hagyatéka IV.” címmel rendeztek szakmai konferenciát pénteken a zalaegerszegi Mindszentyneumban. Mint azt a címben szereplő szám is jelzi, egy konferenciasorozatról van szó, melynek kezdete 2010-re nyúlik vissza.

Milyen hasznos információkat tartalmaz egy korabeli fénykép és hogyan lesz történeti forrás belőle? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Fotografált történelem – Forrásértékű fényképek az MNL Zala Vármegyei Levéltárában című konferencia.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) vármegyei szervezetei idén márciusban tartják taggyűléseiket. Ennek apropóján a vállalkozói érdekképviselet zalai szervezete is megtartotta éves gyűlését, amelyen az idén 35 éves VOSZ öt évre szóló stratégiai és cselekvési programjáról is hallhattak az érdeklődők.

Tudományos diákkonferenciát szerveztek az Ady-iskolában a közelmúltban. Az intézmény már tizenegyedik alkalommal adott otthont az eseménynek. Idén a természettudományok kerültek fókuszba.

A második világháborút követő egyházüldözésre, egyházellenes propagandára hívta fel a figyelmet az a konferencia, melyet a Mindszentyneumban rendeztek az elmúlt héten. A tanácskozás egy TOP-projekt keretében valósult meg.

Kádár-korszak a vasfüggönyön túlról, szocialista agrármodernizáció, ellenségképek, balatoni építkezések, popkultúra zenével, filmekkel; a Lindától „A besúgóig”. Napjaink televíziós sorozatának említése azt is jelzi, hogy a korszak utóélete is figyelmet érdemel. Mindez csak néhány kiragadott elem egy közelmúltbeli országos tudományos üléssorozat programjából.

A vendéglátás szóról mindenkinek valami könnyed eszem-iszom jut eszébe, de ritkán gondolkodunk el azon, hogy egy-egy város éttermeinek, kocsmáinak, kávéházainak múltja milyen társadalomtörténeti adalékokkal szolgál.

Az egyházak második világháború utáni helyzetéről, és az egyházüldözésekről szólt az a tudományos ülés, melyet a közelmúltban rendeztek meg a város dísztermében. „A diktatúrák határán – Egyházak Magyarországon 1944-1948 között” című konferencia egy TOP-projekt részeként valósult meg.

Zala 2030 – A jövő technológiái címmel szervezett innovációs konferenciát a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az Innovation Week országos programsorozathoz csatlakozva a MeOut Group közreműködésével az Input Program keretében. A járműipari tesztpálya fogadóépületébe érkezőket a Pepper névre hallgató humanoid robot köszöntötte.

Kilencven évvel ezelőtt, 1931 októberében avatták fel Zalaegerszegen Csány László vértanú szobrát. Már a szoborállítás története, sőt viszontagsága is érdekes, hiszen az ötlettől (Borbély György 1904-ben tett rá javaslatot) a megvalósulásig 27 év telt el. A napokban rendezett közgyűjteményi konferencián azonban más elemzési szempontok mentén esett szó a köztéri alkotásról.

Az 1980-as évektől kezdve rendezik meg kétévente a Zalai Közgyűjteményi Szakmai Napokat, mégpedig a magyar tudomány ünnepe napjához (november 3.) kapcsolódóan. A kétnapos tanácskozáson a megye múzeumainak, könyvtárainak és a levéltárnak a munkatársai számolnak be legfrissebb kutatásaik eredményeiről.