Archivum
Nemet mondtak a panelre
Miért nem épült Zalaegerszegen panelház? Mennyire kaptak szabad kezet az építészek a 70-es években, és ki döntött a belváros szerkezetének átalakításáról? Ilyen és ehhez hasonló kérdések kerültek terítékre a Göcseji Múzeumban, ahol az "Előre a szocializmus útján..." Így éltünk a hetvenes években című kiállításhoz kapcsoló beszélgetéssorozat ezúttal a korszak építészetét járta körül.
Épül a landorhegyi lakótelep a 70-es években. (A fotó a Göcseji Múzeum tulajdona.)
Baránka József és Inkovics László építészekkel, valamint a ZÁÉV nyugalmazott vezérigazgatójával, Baksa Attilával, Béres Katalin történész beszélgetett. A meghívott előadók a hetvenes években kezdték pályafutásukat Zalaegerszegen. Baksa Attila épp 1970-ben érkezett a zalai megyeszékhelyre és a Zala Megyei Állami Építőipari Vállalathoz került (mely 4500 főt foglalkoztatott akkoriban), majd onnan is ment nyugdíjba.
Városképváltozás a hetvenes években
Baránka József 1968-ban a Műegyetem ösztöndíjasaként került a ZÁÉV tervezési osztályára. Inkovics László itt született, majd orvosnak készült, de nem bírta a vért, így az építészet felé fordult a figyelme. Az egyetem elvégzése után, 1976-ban került vissza szülővárosába, ahol egy felpezsdülő városi élettel szembesült.
Mindhárman egyetértettek abban, hogy a hetvenes évek egy élénk, sok változással járó időszak volt a város életében. Jelentősen átalakult a városkép, emeletes lakóházak, gyárak, üzemek épültek, a korábbihoz képest hatalmasra duzzadt a lakosságszám is. Volt olyan év, amikor emiatt ezer új lakás jött létre.
Hogy sikerült megúszni a panelt? A hiedelmekkel ellentétben ugyanis Zalaegerszegen nem épültek panelházak, a legtöbb épület esetében az alagútzsalus eljárást alkalmazták. Baránka József szerint azért nem épült itt panellakás, mert az drága volt, és a ZÁÉV akkori vezetése sem támogatta ezt a fajta építési eljárást. Nyilván a domborzati viszonyaink is segítettek ebben, mert dombvidékeken sokkal nehezebb az előre gyártott panelelemeket mozgatni.
Baksa Attila úgy emlékszik, hogy az 1970-ben induló tizenöt éves lakásépítési programhoz iparosított technológiát kerestek. A házgyár, vagyis a panel logikusnak tűnt volna, mégis inkább az alagútzsalus megoldás mellett döntöttek, melyet egy francia cég fejlesztett ki.
Baksa Attila, Baránka József és Inkovics László
Nemcsak lakótelep-építés zajlott a hetvenes években, hanem a belváros képe is jelentősen megváltozott. Béres Katalin kérdésére, hogy mi alapján döntötték el, hogy melyik régi ház megy és melyik marad, Inkovics László azt felelte: sajnos egy rossz korszellem is uralkodott akkoriban. Emiatt sok olyan polgári ház és egyéb épület vált az átalakulás áldozatává, ami ma már megtartásra érdemes lenne. Volt azonban akkoriban "egy szabadulni a régitől, mert az nem modern" szemlélet, ami sok elhibázott döntést szült.
Baránka József elmondta: hatalmas szerepe volt az átalakulásban a rendezési terveknek, melyekről azonban nem a helyi tanácselnökök, hanem a központi VÁTI (Városépítési Tudományos és Tervező Intézet) döntött. Itt készült ugyanis az országos településhálózat-fejlesztési keretterv. A helyi építészeknek nem sok beleszólásuk volt a dolgokba. Nem volt mód kreatív tervezésre, sokkal inkább a végrehajtás volt a feladatuk. A város szerkezetébe durva beavatkozás történt, ez üt vissza ma is. De a rendezési tervek mindenhatóak voltak.
Inkovics László hozzátette: akkoriban is voltak divathullámok. Ilyen volt például a szalagház. A városok szinte versengtek egymással, hogy ki tud nagyobb, illetve hosszabb szalagházat építeni. Így került a Kossuth Lajos utcára is egy, de az ország más városaiban ennél lényegesen nagyobbak is vannak.
Az építészek szerint sajnos egy össznépi igénytelenség is uralkodott a hetvenes években, a lehető legkevesebb építőanyagból igyekezett mindenki gazdálkodni. Többek között ez a szemlélet hívta életre a falvak jellegzetes családi házait, a kockaházakat is.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Hétfőn reggel két helyszínen is felújítás kezdődik ZalaegerszegenPrószasütő csapatok jelentkezését várják a XXVIII. PrószafesztiválraTakarékosság - Kiszámíthatóság éves távlatokbanMegállapodás a ZalaZONE és a Modenai Egyetem Ferrari Tanszéke közöttMegújul a Várkör utca egy szakaszaA 76-os főútra dőlt egy fa a csácsi arborétum közelébenBusz helyett biciklivel! Eltűnt, majd megkerült a kerékpárAszfaltozás miatt lezárják a Budai Nagy Antal utcai parkolót ZalaegerszegenLess Nándor-díjas földrajztehetségIvóvíz-és szennyvíz-rekonstrukció a Hoffhalter Rudolf utcában -
rovatunk hírei
Uniós jogok és tudnivalók utazóknak!Felejthetetlen hétvégi program az egész családnak!Hová tűnt május 1. szellemisége?Élő internetes közvetítés az egerszegi Kamarák HázábólAz új Európai Bizottság (x)A pergamen nem kutyabőr2014.09.19. POP UPvideoGyenesdiás gyorsan gyarapodikTermészettudományos oktatás eszközrendszerének és módszertanának fejlesztése a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban TÁMOP-3.1.3.-11/2-2012-0023 top 10
Retro majális a zalaegerszegi AlsóerdőnMindig is nagycsaládot tervezettAnya csak egy van; várostörténeti sétát szervezett a Tourinform irodaSzomoru Miklós előadása a Zöld Könyvtári Esték sorozat keretébenÚj szemlélet a 25 éves Bogáncs ÁllatmenhelynélPrószasütő csapatok jelentkezését várják a XXVIII. PrószafesztiválraHétfőn reggel két helyszínen is felújítás kezdődik ZalaegerszegenKisfaludi Szent Imre szobra a hónap műtárgyaTakarékosság - Kiszámíthatóság éves távlatokbanNyitott porták, nyitott emberek