Szecesszió-nyomok Zalaegerszegen

Kevés a stílusra jellemző épület

Persze, akik a 19-20. század fordulóján még a historizmusban és akadémizmusban hittek, valószínűleg furcsán szemlélték a kacskaringós ornamentikával (főleg valamilyen stilizált növényi mintával) díszített, színes, ám összességében nagyon is funkcionális elrendezésű épületeket. Nagyjából ez történt Zalaegerszegen is. Az elmúlt hónapokban több helyi fórumon is felvetődött – legutóbb például a Városvédő Egyesület ülésén -, hogy nagyon kevés a városban a szecessziós stílusú épület, ezért a meglévőkre különösen nagy figyelmet kellene fordítani.

Zalaegerszegen a századelőn, de még a későbbi évtizedekben is, döntően neobarokk, kisebb részben neoreneszánsz épületeket állítottak. Annak ellenére, hogy a korszellem ezt már rég túlhaladta. A szecesszió stílusjegyei leginkább a postahivatal épületének homlokzatán figyelhetők meg, bár már nem az eredeti dekorációt látjuk. A zöld színű épületdíszek és a körbefutó virágmotívumok a 60-as években például egyáltalán nem voltak láthatók az épületen (lásd a fekete-fehér képen). Akkor egy erősen lecsupaszított, díszeitől megfosztott "postapalotába" járhattak a városlakók. 1989-ben történt először egy nagyobb felújítás, melynek során az eredeti mintájára állították helyre az épületet, bár a főbejárat akkor még oldalra került. Ez csak a legutóbbi rekonstrukció során került vissza középre.

Szintén szecessziós jegyeket visel magán a Petőfi utca 8-as számú lakóház, mely 1904-ben épült. Vakolatdíszei kőből készültek, díszes bejárata a Petőfi utcáról nyílik, fő homlokzata viszont az Ady utcára néz, itt látható a ház jellegzetes, "indázó" erkélye is. Megyeri Anna, a Göcseji Múzeum muzeológusa érdeklődésünkre elmondta: a Petőfi utcai ház stílusából arra lehet következtetni, hogy azt a híres Morandini építészcsalád tervezte, bár hivatalos dokumentumot nem talált erre vonatkozólag.

Morandini Tamásra jellemző volt, hogy vonzódott a szecesszióhoz. Ennek nyomát láthatjuk jó néhány általa épített házon a Virág Benedek utcában, és a Jákum Ferenc utcában, ahol saját – általa tervezett - családi háza állt. Itt főleg a lépcsőkorláton volt szembetűnő a szecessziós forma.

Megyeri Anna úgy látja, Zalaegerszegen a néhány fenti példát leszámítva, valóban kevés szecessziós épületet találni, és ehhez hasonlóan hiányozik például az art deco is az utcaképből. Inkább csak egy-egy díszítés, vagy tagolás utal itt ezekre a más városokban hangsúlyosabban megjelenő irányzatokra. Az okok összetettek. Egyrészt Zalaegerszegen nem élt olyan tehetős polgári, nagypolgári réteg, akik a kor stílusának megfelelően építkeztek volna. Ez azonban csak az egyik indok. Nagykanizsa ugyanis sokkal gazdagabb és "polgáribb" város volt, ám ott is elenyésző a szecessziós épületek száma.

Sokkal inkább az ennek az oka, hogy egyszerűen nem volt rá igény, nem tört be a közízlésbe ez a stílus. Sőt, Wlassics Gyula minisztert (aki zalaegerszegi születésű volt) ellenezte is a szecessziót, mert túl modernnek, színesnek és díszesnek találta. Sokkal inkább a "hagyományos" eklektika mellett érvelt, s az itt élőknek is j